Nyilván nagyon tudatosan választották ki a szentté avatottak személyét, hiszen volt közöttük remete, remete-mártír, püspök (aki szintén mártírhalált halt) és uralkodó is, vagyis felölelték a teljes korabeli szenttípus-palettát. Szintén rendkívül szerencsés volt a szentek temetkezési helyeinek elhelyezkedése. Szent István és Imre Fehérváron nyugodott, Szent Gellért a déli Csanádon, míg Zoerard András és Benedek a felvidéki Nyitrán, a későbbi Szent Emmerám székesegyházat megelőző prépostságban (a templomot a 12. 1 István Király Szentté Avatása. században átneveztek sanctorum Emmerami, Andree et Benedicti -re). Utóbbi kettő nem volt az Árpádok "törzsterülete", hiszen Nyitra és tágabb környezete a 10. század elején még vélhetően Kurszán törzsi birtoka volt és talán csak István apja, Géza kapcsolta az Árpádok birtokaihoz, míg Csanádot (Marosvárt) csupán Ajtony 1028-as legyőzése után csatolták a királysághoz. Vagyis a temetkezési helyek és helyben ápolt kultuszuk "vonzáskörzete" nagy területet fedett le, ráadásul kis kitérőkkel ugyan, de akár egy szentföldi zarándoklat útvonalára is felfűzhetőek voltak.
Bertalan konstantinápolyi pátriárka a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepi, ökumenikus istentiszteleten bejelentette, hogy Szent Istvánt a keleti egyházak is a szentjeik közé iktatták. Pieter Jozef Verhaghen flamand festő 1770-ben készített munkája "Szent István fogadja a pápa koronát hozó követeit" címen a Nemzeti Galériában kiállítva Forrás: Fj Mol Az 1054-ben bekövetkezett első nagy egyházszakadás óta Szent István lett az első olyan római katolikus szent, akit egyszerre tisztelnek a katolikus és az ortodox hívők is. Szent Istvánt Magyarország fővédőszentjeként valamint a nemzet mennyei patrónusaként tisztelik a hívők, és ő valamennyi magyar katona védőszentje is.
1083. augusztus 15-e és 20-a között került sor a székesfehérvári bazilikában I. István hamvainak oltárra emelésére ( VII. Gergely pápa engedélyével), majd november 4-én szentté avatták fiát, az 1031-ban elhunyt Imre herceget is. A közvélemény elsősorban ezeket a szentté avatásokat ismeri I. (száz évvel később szintén szentté avatott) László korából, holott az 1083-as év "kanonizációs-termése" sokkal bőségesebb volt. Ezeket ugyanis megelőzte 1083. Szent istván szenté avatása. július 16-17-én Zoerard András és Benedek remeték szentté avatása, majd Gellért püspöké is július 25-én. Ezeknek a szentté avatásoknak a bel- és külpolitikai súlyát valószínűleg aligha lehet túlbecsülni. Mindenképpen a László-kori diplomácia csúcsának számítottak, hiszen egyszerre legitimálták a még egy emberöltővel korábban is pogánylázadással küzdő keresztény államot és az európai uralkodói dinasztiák pedigréjének szintjére emelték az Árpád-házat (még ha László, ahogyan előtte András, Béla, Géza és Salomon is a család "pogány", Vazul tól eredeztethető ágából származtak).
(Ezért is szokás szentté avatási perről beszélni. ) A boldoggá, illetve szentté avatás részletes rendjét VIII. Orbán pápa (1623-1644) határozta meg, s ez csekély változtatásokkal máig érvényes. A katolikus eljárás [ szerkesztés] A boldoggá, illetve szentté avatások jelenlegi rendjét két szentszéki dokumentum szabályozza: a "Divinus Perfectionis Magister" kezdetű apostoli rendelkezés (1983) és a "Sanctorum Mater" kezdetű instrukció (2007). A katolikus egyházjog hosszan és igen részletesen szabályozza, miként kell eljárni a szentté avatás során. [1] Lexikális keretek közt ennek az eljárásmódnak csak a lényegét lehet ismertetni: A per egymást követően két szinten zajlik. Szent István Ünnepe. Elsőként helyi (egyházmegyei) szinten, s azt követően Rómában, a szentté avatások ügyében illetékes kongregációban. Helyi szinten [ szerkesztés] A szentté avatást bárki (jogi vagy természetes személy) kezdeményezheti a halál helye szerinti illetékes főpásztornál, feltéve, hogy a jelölt ("Isten szolgája") már legalább öt éve halott.
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, hogy a keleti egyházak is szentjeik közé emelték az államalapító magyar királyt. Több magyar szentet is avattak 1083-ban A szentek kultusza még a Római Birodalom idején, a császári hatalom által üldözött ókeresztény közösségekben alakult ki, a hitükért mártírhalált halt vértanúk tiszteletéből. Keresztények kivégzése a Circus Maximus-ban, Néró uralkodása idején Forrás: Wikimedia Commons Az üldöztetések korának lezárulása után, a 4. század első felétől kezdve elsősorban a kiemelkedően példás keresztény életet élő és híveik körében különösen nagy tekintélynek örvendő egyházi személyeket, püspököket, szerzeteseket, apácákat és remetéket emeltek a szentek közé.
Barbi konyhája: Jeruzsálemi kalács (Babka) | Ételek, Desszertek, Étel és ital
Feltekerjük, sütőpapíros tepsire fektetjük, majd a másikkal is ugyanígy teszünk. Letakarva fél órát még kelesztjük, majd megkenjük egy felvert tojással és megsütjük. A sütőből kivéve, meleg vízzel vagy tejjel átkenjük és hagyjuk kihűlni, szeletelés előtt. Nálam 2 ek. burgonyapehely került bele. Külön felfuttattam az élesztőt, úgy adtam hozzá. Olajjal kentem le a kakaó alatt, és tejjel kentem át a végén. 190 C fokon sütöttem. Hát nem elcsábul az ember lánya, ahogy a kakaó folyik benne! :))) Köszi Barbi!! Ildikó konyhája: Csokis kalács. Jahh, már másodszorra sütöttem egymás után! :)))
Húúúú ez igen.... :) Bounty csoki őrültek, vagy csak süti imádók, essetek neki ennek a kalácsnak az elkészítésének. Észre se fogjátok venni, és már nem is marad belőle. Köszönet érte Barbinak. :) Hozzávalók 1 kalácshoz: 250 g liszt 25 g friss élesztő 50 g cukor 50 g olvasztott vaj 80 ml meleg tej 1 db tojás, közepes méret csipet só 120 ml tej 70 g cukor 20 g vaj 1 tk vanília aroma/vagy igazi vanília 100 g kókuszreszelék Csokoládé töltelék: 1, 5 tábla tejcsokoládé, de lehet étcsokoládé is Elkészítés: A lisztbe belemorzsoljuk az élesztőt, majd a többi hozzávalóval tésztát dagasztunk. Fedjük le egy konyharuhával és 20 percig hagyjuk kelni. Ezután tegyük egy tálba, takarjuk le folpackkal és tegyük a hűtőszekrénybe egy pár órára. Vegyük elő és hagyjuk kicsit melegedni kb. Barbi konyhája bounty kalács teljes. 30-40 percig. Ezalatt elkészítjük a kókusztölteléket. A tejet, vajat, cukrot és vaníliát melegítsük fel, míg a cukor el nem olvad (de ne forraljuk! ) és keverjük össze a kókuszreszelékkel, majd tegyük félre hűlni. Enyhén lisztezett felületen nyújtsuk ki a tésztát, úgy, hogy a másfél táblacsokoládé méretét vegyük alapul.
Lehet ét csokiból is készíteni, de most én elakartam így készíteni:-) A vizet a kakaóporral és a cukorral felforraljuk, levesszük simára keverjük, hozzáadjuk a vanília esszenciát (imádom az illatát elég megszagolnom az üvegcsét és már el is alélok az illatától:-) kavargatom, és hozzáadom a ligát, langyosra hűtöm. A krémes korongokat bele mártogatjuk, majd megszórjuk kókuszreszelékkel.