A szóbeli "pofonokról" nem lehet látleletet vetetni. Többnyire sok évig rejtve marad a verbális bántalmazás a családokban. Dr. Mihálovics Nikolett ügyvédet, családjogi szakjogászt kérdeztük arról, mégis milyen lépéseket tehetünk ez ellen. A családon belüli erőszakról elsőre mindenkinek rendszeres verés, fizikai erőszak jut eszébe. Új Btk. harmincöt év után: alapvető változások a magyar büntetőjogban. Pedig a szóbeli szidalmazás, becsmérlés, szavakkal való megalázás is erőszaknak számít. A fájdalmat okozó, lelket nyomorító, szorongást keltő szavakról azonban nem lehet látleletet venni, annál sokkal mélyebben okoznak sebeket, a lélekben hagynak nyomot. De ugyanúgy nem hegednek be nyomtalanul! Nem is hinnénk, de ha bizonyítékul a bántalmazott hangfelvételt készít, azzal akár bűncselekményt is elkövethet. Korábbi cikkünkben már beszéltünk a családon belüli erőszak lelki oldaláról egy pszichológussal és egy lelki segélyszolgálat munkatársával. Ezúttal a jogi oldalról közelítjük meg a kérdést. Mihálovics Nikolett székesfehérvári ügyvéddel és családjogi szakjogásszal a családon belüli erőszak szóbeli formájáról, és az ellene tehető lépésekről beszélgettünk.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A családtagok, barátok vallomása, vagy a szomszédok által tapasztalt események is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a bántalmazót utolérje a törvény. A kapcsolaton belüli erőszak tényállása szakít a régi vélekedéssel: nem kell, hogy vér folyjon. A törvény adta lehetőségekről az OBH beszélgetett dr. Index - Belföld - A lelkünk nem az ellenségünk, és jó, ha ezt már a gyerekek is tudják. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével. Korábban is ismert fogalom volt a családon belüli erőszak, de nem volt önálló büntetőjogi tényállása. Mit takar a kapcsolati erőszak, és miért volt szükség a szabályozásra? Gyermekvédelemmel, nőjogokkal foglalkozó civil szervezetek fordultak népi kezdeményezéssel 2012-ben az Országgyűléshez, hogy külföldi mintára Magyarországon is szülessen egy új, önálló, büntetőjogi tényállás a családon belüli erőszakra. Korábban a jogalkotó mindig azzal hárította ezt el, hogy tulajdonképpen megvannak a családon belüli erőszak tényállásai, a becsületsértéstől a bántalmazáson át egészen az emberölésig.
2012-ben azonban úgy határozott az Országgyűlés, hogy lesz önálló büntetőjogi tényállás, ez lett a kapcsolati erőszak, amely 2013-ban az új Büntető Törvénykönyvvel lépett hatályba. Miben tér el egymástól a családon belüli erőszak és a kapcsolati erőszak? A családon belüli erőszak továbbra is köznapi beszédben használt fogalom, a kapcsolati erőszak a büntető tényállás szakszerű megnevezése. A törvény a bántalmazott mellett áll - Jogászvilág. A hagyományos tényállásokhoz képest, mint pl. a testi sértés, tettleges becsületsértés, kényszerítés már számol az együttélésből fakadó kiszolgáltatott helyzettel. Családjogi perekből ismert, hogy a házasság felbontása után nagyon elmérgesedhet a helyzet, ha a felek arra kényszerülnek, hogy továbbra is egy lakásban maradjanak. Ha eleve bántalmazó volt a kapcsolat, akkor a kényszerű együttélés miatt ez még súlyosabbá válhat. A kapcsolati erőszak esetében van egy speciális sértetti kör, amely sokkal szélesebb, mint általában a hozzátartozói viszony. Ide tartozik nemcsak a férj és a feleség, hanem az élettárs, a gondnok, a gyám, a gyámolt, gondnokolt, a testvér, a testvér házastársa, nevelőszülő, nevelt gyermek, mostohagyermek is.
Nagyobb az esély arra, hogy a bántalmazott mer majd segítséget kérni, ha megkapja a szükséges támogatást a környezettől.
A nők bántalmazásához hasonlóan a gyerekek elleni erőszakra is a "zéró tolerancia" elve érvényes: semmilyen fokú erőszak nem fogadható el, legyen a cél akár a gyerek megfegyelmezése, akár büntetése. A rajzfilm:
Mire gondolt, amikor meghallotta, hogy az addigi ellenzőkből főtámogatók lettek, és mégis lesz törvény? HP: Az volt az első gondolatom, hogy az összefogásnak van értelme. Megmozdítottunk egy évszázados tabutémát. Mostantól a sajnálkozás kevés. Az emberek felébredtek, amerre megyek, integetnek, ismeretlenek írják le a történetüket. Ömlenek a panaszok. Kidobja vagy elteszi emlékbe a rózsákat? HP: A két szál rózsát, amit az LMP-s képviselők adtak át nekem, levédetjük, és az édesanyám emlékére, akit Erzsébetnek hívtak, az Élet-Érték Alapítvány díjat alapít. Az Erzsébet-díjat minden év november 19-én adjuk át azoknak, akik ebben az ügyben sokat tettek. Varga István állítólag még beszélni akar önnel. HP: Ezt nem hallottam, olyan zaj volt az ülésteremben. Hogyan folytatja? HP: Tudom, hogy ez csak a kezdet, és még rengeteg a tennivaló. Ha már ilyen mértékű mintavételem van, és a saját pénzemből megfinanszírozva idáig eljutottam a segítőimmel, kisgyermekes anyukaként is azon leszek, hogy minél kevesebb tévedés forduljon elő a döntésekben.
Növelik a megtámadottak jogait Az új Btk. növeli a tulajdonukban megtámadott emberek jogait, így a jogos védelem esetében megdönthetetlen vélelemnek kezeli, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt nem nyilvános helyen, vagy nyilvános rendezvényen, személy ellen, éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el. Életbe lép ez a megdönthetetlen vélelem akkor is, ha a lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan történt a jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll. Itt a jogalkotó finomított az eredeti javaslathoz képest, így bekerült a nem nyilvános hely fogalma. A tulajdonos egyébként nem teheti meg, javára nem ítélik meg a jogos védelmi helyzetet akkor, ha például a kertjéből már távozóban lévő tolvajokra például rálő. Ennek oka, hogy például a szórakozóhelyeken, fiatalok között éjszaka kialakuló esetleges csoportos csetepaték alkalmával ne lépjen automatikusan életbe a fent említett megdönthetetlen törvényi vélelem, ne kezeljék úgy, mintha az egyébként jogtalan támadás a védekező életének kioltására irányult volna.
Óriási a lelkesedés a hazai napelemek világában, hiszen a hírek szerint 2021-ben végre újra lesz vissza nem térítendő támogatás a lakosság számára. Annak idején sokak számára jelentett komoly csalódást az ilyen pályázatok eltűnése, most viszont újra itt lesz a lehetőség, hogy ne csak az MFB által kínált 0%-os hitelre támaszkodjon az, aki nem tudja teljesen önerőből finanszírozni a napelem rendszerét. Van azonban ezzel kapcsolatban valami, amiről sokan elfelejtenek beszélni, pedig igen fontos lenne: aki ezt az új támogatást veszi majd igénybe, az már semmiképp sem számíthat az éves szaldós elszámolás jelentette előnyökre. De ne siessünk annyira: kezdjük az elején! Egy új pályázat mindig sok izgalmat hoz 2020 szeptember végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy zöldenergiával foglalkozó szakkiállításon és konferencián tett egy olyan kijelentést, ami sokakban éleszthette fel a reményt a lakossági napelem pályázatok feltámasztására. 2020 október elején aztán újabb részleteket hoztak nyilvánosságra, és most már nagyon úgy néz ki, hogy újraindul a vissza nem térítendő támogatás!
Sokan várták már, hogy megjelenjen a Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter által tavaly ősszel beharangozott napelemes pályázat, ami 100%-os támogatást nyújt a lakosság számára. Nos ugyan egy évet várni kellett rá, de most már egyre biztosabb, hogy novemberben beadhatók lesznek az első pályázatok! A pályázati kiírás társadalmi egyeztetési verziójából számos fontos részlet derül ki, melyet jelen cikkünkben igyekszünk összefoglalni! 100%-OS VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS NAPELEMRE A minap közzétették a "Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva" című lakossági uniós finanszírozású napelemes pályázat tervezetét. A pályázat várhatóan ősszel, a tervek szerint november 15-tel nyílik meg. Már a tervezetből is kiderül, hogy a pályázat elsődleges célcsoportjába azok a háztartások tartoznak, akik, akik az országos átlagjövedelemnél szerényebb bevétellel rendelkeznek. Ők összesen 3-11, 5 millió forint közötti összegre pályázhatnak, ami 100%-ban vissza nem térítendő támogatásnak minősül, így önerőre sincs szükség a napelemes projektek megvalósításához.
(kizárólag a 2. tevékenységi kör esetében) A pályázat kizárólag egy tevékenységre (A vagy B jelű) nyújtható be. A pályázat benyújtható más támogatási forrás (Otthonfelújítási támogatás, Családi Otthonteremtési Kedvezmény) igénybevétele esetén is, amennyiben a két pályázat nem ugyanazon műszaki tartalomra irányul. Támogatás mértéke A támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A tevékenységek megvalósítására előleg igényelhető, ennek mértéke a teljes elszámolható költség 13%-a. A támogatás mértéke tevékenységenként eltérő: Tetőszerkezetre helyezett napelemes rendszer létesítése esetében: minimum 500. 000, – Ft, maximum 2. 900. 000, – Ft Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása esetében: minimum 500. 000, – Ft, maximum 11. 300. 000, – Ft Az egyes tevékenységeken belül a pályázat további elszámolhatósági korlátokat alkalmaz. Támogatás intenzitása Az összes elszámolható költség 100%-a.