Emiatt vizelet-visszafolyás (vesico-ureterális reflux, VUR) alakulhat ki, ami húgyúti fertőzésre hajlamosít. Javulhat spontán módon, viszont súlyosabb, visszatérő húgyúti fertőzést okozó esetekben sebészeti megoldásra lehet szükség. A húgyúti rendellenességekre fontos figyelni, mivel felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisdedkorban ez főként a fiúkat sújtja, mivel náluk gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek. A későbbi életkorban - az anatómiai viszonyok (rövid női húgycső) miatt - lányoknál lesz gyakoribb a fertőzés, ami a higiénés viszonyok javításával (megfelelő tisztálkodás) olykor, részben megelőzhető. A húgyúti fertőzés - fejlődési rendellenességgel vagy anélkül -, a leggyakoribb gyerekkori, vesét érintő betegség. Tehát a gyerekkori nephrológiai kórok legnagyobb hányadát az alsó-, illetve felső húgyúti infekciók képezik. Gyermekeknél előforduló vesebetegségek. Az előbbiek esetén a hólyagban zajló gyulladásról van szó, ami többnyire hasfájással, fájdalmas, gyakori vizeléssel jár. Az utóbbiaknál vezető tünet a derékfájás, magas láz, elesettség – ilyenkor fontos kizárni a hajlamosító tényezőként szerepet játszó VUR (vizelet-visszafolyás) esetleg fennállását.
A gyermekkori veseelégtelenség szerencsére igen ritka kórkép. Magyarországon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut évente a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, amikor vesepótló kezelésre is szükség lehet. A gyerekkori vesebetegségek bizonyos hányadának következménye lehet a krónikus vesebetegség, veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség többnyire lassan alakul ki, klinikai tünetei későn jelentkeznek, ezért sokszor későn ismerik fel. Tünetei nem típusosak. Figyelmeztető lehet a vizeletmennyiség változása - mind növekedése, mind csökkenése -, a vérszegénység, a fáradékonyság. Krónikus veseelégtelenség kialakulásakor szükség lehet vesepótló kezelést indítani, amit a beteg élete végéig, illetve a veseátültetés megtörténtéig alkalmazni kell. A transzplantációt követően a beteg immunszuppresszív kezelésben részesül élete végéig. Vesebetegség: cselekedj időben, hogy megelőzd. Dr. Kelen Kata, gyermekgyógyász és nephrológus szakorvos Prof. Reusz György, gyermekgyógyász és nephrológus szakorvos, osztályvezető SE I. sz Gyermekgyógyászati Klinika, Vese és Művese Osztály
2018. 02. 24. Szerző: Dr. Király Balázs Lektor: Dr. Urológiai megbetegedések – Szikszai Adél. Nyirády Péter Mi a vesemedence-gyulladás? A pyelonephritis (ejtsd: pielonefrítisz, továbbiakban PN) a vese és a felső húgyutak gyulladása, melyet leggyakrabban a hólyagból felkerülő, nem fertőző baktériumok váltanak ki. A hólyag alulról fertőződhet helyi immungyengeség, például meghűlés következtében, vagy a vér- és nyirokáramlás útján, pontos mechanizmusa azonban nem ismert. A vesemedence-gyulladás előfordulása A heveny PN nőknél gyakoribb, de mindkét nemet bármely életkorban sújthatja. A vesemedence-gyulladás okai A kórokozók rendszerint bélből származó baktériumok, melyek a húgycsövön keresztül a hólyagba jutnak, majd onnan a húgyvezetékeken (ureter) feljutnak a vesemedencébe (pyelon), és ott gennyes gyulladást váltanak ki. Bizonyos állapotok hajlamosítanak PN-re, így a vesekő-betegség, húgyúti fejlődési rendellenességek, az ureterek szűkülete vagy bármilyen más elfolyási akadály (vérömleny, terhes méh, daganat által történő összenyomás, stb.
A vesekárosodás és a veseelégtelenség már nefrológiai probléma, azzal már nem urológusok, hanem nefrológusok foglalkoznak. Heveny veseelégtelenség vagy heveny vesekárosodás egymillió emberből évente 600-1000-nél alakul ki, idősebbeket pedig gyakrabban érint ez a probléma. Ismert adat az is, hogy a kórházi felvételek 2-4 százalékáért ez a felelős, és az is, hogy a kórházon belül ilyesmi az esetek 7-10 százalékában alakul ki. A leggyakrabban az intenzív osztályokon fordul elő, ott gyakorisága akár 30-40 százalékos is lehet. Vesekárosodást és veseelégtelenséget a leggyakrabban a folyadékháztartás zavara, illetve valamilyen egyéb vesekárosító ágens, például valamilyen méreg, vagy vesekeringési zavar, hipoxia okoz. Vese üregrendszeri tágulat kezelése otthon. Krónikus vesebetegség akkor alakul ki, ha a vese tartósan károsodik, gyakoriság pedig a kor előrehaladtával emelkedik. Ennek előfordulása a laboradatok alapján 8-10 százalékos, amin belül az enyhébb esetek jóval gyakoribbak, a súlyos, vesepótlást igénylő végstádiumú állapot pedig nagyon ritka.
A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. Gyerekkorban a Wilms tumor a legjelentősebb. A daganat lehet nagyméretű, sokszor a hasfalon át tapintható terime miatt végzett hasi UH veti fel (ha az eltérés Wilms tumor lehetőségére utal, MR vizsgálatra van szükség). Vese üregrendszeri tágulat kezelése szanatóriumban. A vesekő gyereket is sújtó, olykor súlyos tüneteket okozó kórkép (felveti a kalcium anyagcsere kivizsgálás szükségességét). Legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz. Diagnózisához hasi ultrahang vizsgálatot kell igénybe venni. Belgyógyászati vesebetegségek nek azon megbetegedéseket nevezzük, melyek általában az egész szervezetet vagy a vesét érintő, speciális immunfolyamatok következtében alakulnak ki, illetve melyeknek nincsen sebészeti megoldása. A nefritisz szindróma (nephrosis syndroma) típusos esetben a kisgyereknél kezdődő, majd serdülőkorra megszűnő, visszatérő fehérjevizeléssel járó betegség, amely ödémával, a vizeletmennyiség csökkenésével, fehérjevizeléssel jár. Számos típusa ismert, amelyek kimenetele különböző lehet.
Legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz. Diagnózisához hasi ultrahang vizsgálatot kell igénybe venni. A ritkább rendellenesség ek közé sorolható a patkóvese, amikor a két vese alsó pólusának összenövése nyomán alakul ki anatómiai eltérés. Fontos felismerni, de ez többnyire melléklelet, nem jár súlyos következményekkel. Szintén ultrahangon látható eltérés a kettős veseüreg-rendszer, ami normálisnak tekinthető anatómiai variáns. Ciszták, daganatok A cisztás vesebetegségek szintén hasi ultrahang vizsgálattal diagnosztizálhatók. E kórképek lehetnek ártalmatlanok, vagy súlyos következményekkel járók, illetve öröklődőek, vagy nem öröklődőek egyaránt. Jelentkezhetnek akár újszülöttnél, akár fiatal felnőttkorban. Vese üregrendszeri tágulat kezelése lézerrel. Ha előfordult a családban cisztás vesebetegség, a kezelő orvosnak pontosan meg kell ismernie ennek típusát, kimenetelét. A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. Gyerekkorban a Wilms tumor a legjelentősebb. A daganat lehet nagyméretű, sokszor a hasfalon át tapintható.
2021. 03. 27. Vasárnap térünk át a nyári időszámításra, azaz 2021. március 28. -án hajnali 2 órakor kell átállítani óráinkat 3 órára, tehát egy órával rövidül hétvégénk. 2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy meg kell állapodnunk az eredeti téli vagy a jelenlegi életvitel mellett. Dönteni kell a kényelmesebbnek tűnő nyári időszámítás szerint. Az óra félévenkénti rendszeres állítgatásától – amely most vasárnap lesz – idén még biztos nem búcsúzunk el. Óraátállítás – Téli időszámítás – Nyári időszámítás 2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy meg kell állapodnunk az eredeti téli vagy a nyári életvitel mellett. Az óra félévenkénti rendszeres állítgatásától – amely most vasárnap lesz – idén még biztos nem búcsúzunk el. Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alszunk, cserébe vasárnaptól egy órával tovább lesz este világos és reggel egy ideig ismét sötétebben kelhetünk. A kitatóak éjjel 2-ig fennmaradhtak és az összes otthoni időmérőjüket átszerelhetik egy órával későbbre, a nyári időszámításra.
Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Március végén biztosan tekerünk Ami egyelőre biztos: március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az Európai Parlament ugyan egyeztetésre kérte a bizottságot és a tagállamokat, ennek azonban mindeddig nincs sok eredménye: "A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta" - írta a portálnak az Innivációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya. Egyelőre tehát az Európai Bizottságnál pattog a labda. Hazánk is várakozó állásponton van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 25-ei kormányinfón úgy fogalmazott: jó lenne, ha összeurópai döntés születne.