A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1639. január 17. ) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Idézetek műveiből [ szerkesztés] I. Zsoltár (részlet) 1 Azki nem jár hitlenek tanácsán, És meg nem áll az bűnösök után, Az csúfolóknak nem ül ő székökben: De gyönyörködik az Úr törvényében, És arra gondja mind éjjel-nappal, Ez illy ember nagy bódog bizonnyal. II. 1 ha föld arabes. Zsoltár 5 Rontsd meg őket te nagy hatalmoddal, Mint az földből égetett cserépedént, És az te királyi vaspálcáddal Verd öszve, és törd apró pozdorjánként. Azért fejedelmek, bírák, királyok, Ezekből tanóságot vegyetek, És magatokat jól meggondoljátok, Kik ez földön regnáltok, itéltek. VI. Zsoltár 3 Lelkem igen háborodik, Ínségiben bánkodik, Kesergek szívemben, Uram, meddig hádsz engem Ekképpen veszekednem Ez nagy gyötrelemben? IX. Zsoltár Dicsérlek téged, Úr Isten, És áldlak teljes szívemben, És az te csudatételidet Hirdetem jótéteményidet.
Az állatkert vigasztalásom és legkedvesebb sétahelyem lesz addig, amíg nem lesz ott egy ketrecben egy kolléga. Forrás: Bölcsességek könyve, Szalay Könyvkiadó, 1999. ISBN 963-9178-27-6 Aki habozik, az már morális lény. Mi a habozás? Mesterséges szünet, mely arra való, hogy egy kívülről jövő esemény döntsön a kérdésben. Sose akarjon hazugsággal operálni egy asszonynál. Ez egyértelmű azzal, hogy kiszolgáltatja magát neki.... más emberek egészen mások, mint mi, s... nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel. Mint ahogy az asztalos megtanul a gyaluval bánni, úgy tanul meg a rendőr becsületesnek lenni. Ez az ő munkája. Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni. 1 ha föld arabic. A feleség olyan, mint a monokli. Elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.
A 33% marad meg örökre, ha jól értem. Esterházy Péter – Wikidézet. Tehát felmehet a havidíj 100k forintra is, a hűségakciós ár akkor is 33%-kal lesz csökkentve. (Ilyen infláció mellett (meg amúgy is) iszonyat nagy hülyeség lenne részükről egy abszolút ár fixálása a jelenlegi előfizetőknek. ) Ami érdekes lesz sztem, az az éves előfizetés, illetve ha lesz, akkor pl diákkedvezmény (asszem itt nem volt, de van ahol adnak, asszem Amazon Prime esetén pl), stb.
Mintha egy elvesztett rokonságot találtam volna meg, bár a vérszerinti rokonokkal sem mindig sikerül ilyen viszonyba kerülni. Nagyszerű embereket ismerhettem meg az Alapítvány kapcsán a támogatók, a támogatottak, a kinti és az itthoni aktivisták, a ferences atyák személyében. Győri János: Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990 (Szentendrei Ferences Gimnázium) - antikvarium.hu. Ez a munka, mely ugyan csak csepp a tengerben, számomra mégis sokat jelent, nem sajnálatból, nem önmagam "vállonveregetése" miatt csinálom, de őszinte örömöt okoz, és sokat segít katolikus hitem megélésében is, hiszen nem egyszer kézzelfoghatóan megtapasztalhattam a Gondviselő Isten jelenlétét és segítségét. Gondolom bemutatkozásul ennyi elég, hiszen itt nem az én személyem érdekes, hanem a tanúságtétel, hogy a Szentlélek hogyan vezeti az embert ismeretlen utakra, csak mernünk kell ráhagyatkozni.
A hatodik fordulóban az addig szerzett pontokat kellett kockára tenni, a hetedik forduló pedig rájátszás volt a legjobb három csapatnak. A verseny végeztével a háromfős zsűri – Dobszay Benedek, a ferences rend tartományfőnöke; Besenyi Vendel helytörténész és Zrupkóné Pernyész Lívia, a SZIE Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium történelem–könyvtár–földrajz szakos pedagógusa – értékelte a fiatalok teljesítményét. Besenyi Vendel foglalta össze álláspontjukat: kiemelte, hogy a vetélkedő megrendezése – melynek szellemi ötletgazdája és a verseny védnöke Novák István főigazgató és plébános volt – azért üdvözlendő kezdeményezés, mert Jászberény történelmének kicsi, de meghatározó szeletével foglalkozik. A város arculatának kialakulásához nagyban hozzájárultak a ferences atyák: hitet és kultúrát hoztak a konok jászok földjére, vigaszt nyújtottak, pasztoráltak. Ferencesek, domonkosok Debrecenben | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A legenda szerint Kapisztrán Szent János is toborzott négyszáz jász embert a nándorfehérvári ütközetre. A helytörténész megemlékezett a jászberényi származású atyákról, Kovács Kamillról, aki utolsó kolduló ferencesként fogalom volt a búcsújárók körében, Szántó Konrádról, Kovács Kristóf vértanúról, a most is ferencesként szolgáló Frajka Félixről és Varga Ferenc Kamillról.
A ferences atyák korábban a debreceni Szent István plébánián szolgáltak, a domonkos szerzetesek viszont ma is jelen vannak a Szent László plébánia életében. A Szent István plébánia közössége október 13-án és 14-én hálaadó szentmisével, előadásokkal tekintett vissza ferences múltjára, megemlékeztek Pongrácz Zoltán zeneszerzőről. Bemutatkozott a nemrég megalakult Kiss Szaléz Baráti Kör, valamint a Szentendrei Ferences Gimnázium diákjai mutatták be az iskolájukban folyó "ferences nevelést". Érdekes történeteket, leírásokat rejt a Szent István plébánia archívuma a ferencesek 1942-50-ig tartó debreceni lelkipásztori munkájáról. Tóth László, a templom jelenlegi plébánosa a hit éve kezdetén visszaemlékezésében a ferencesek szolgálatát, hitét elevenítette fel, akik a nyilas telepi (ma Szabadság telep) emberek között szolgáltak. Fellendült a hitélet Debrecenben Az I. világháborút követően megsokszorozódott Debrecen katolikusainak lélekszáma. Tóth Sándor: Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1931-2011 (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, 2011) - antikvarium.hu. A Szent Anna-templomban ezekben az években vasárnaponként már nyolc misét mondtak; de ez sem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a római katolikus hívek igényeit.
1953-ban születtem, Budapesten. Sem rokonságomban, sem baráti körömben nem volt senki sem, aki a trianoni határon kívülről származott, így majd 40 éves koromig szinte alig tudtam valamit a határainkon túl élő magyarokról. Ami keveset azt is inkább Erdélyről és Felvidékről. A 90-es évek elején ferences körökben hallottam először Kárpátaljáról, és hogy ott magyarok élnek. Eleinte csak valami egzotikus borzongást, tehetetlenség-érzést éreztem, és nem tudtam, mi közöm lenne hozzájuk? 1996-ban csatlakoztam a Ferences Világi Rendhez, ahol megismerkedtem Magyari Erzsikével, aki akkor már évek óta vezette a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványt. Nem tudnám már felidézni, hogyan került szóba köztünk Kárpátalja ügye, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy a nyíregyházi vonaton ülünk, útban Nagyszőlős felé. Amit akkor tapasztaltam, meghatározó volt a számomra. Mindazok az emberek, akikkel akkor és azóta is ott találkoztam, valami hihetetlen közvetlenséggel, nyugodtan mondhatom szeretettel fordultak felém, őszintén feltárva problémáikat és örömeiket és érdeklődést mutattak irántam, családom iránt is.
1929. szeptember 1-én megnyílt az egy tantermes nyilas telepi iskolakápolna gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter országos iskolanyitási programjának köszönhetően. 1938. október 6-án felszentelték a nyilas telepi Szent István templomot. Rövid idő elteltével Lindenberger János, a Szent Anna-templom plébánosa látta, hogy nem tudják ellátni az egész várost, ezért meghívták a ferenceseket és a domonkosokat szolgálatot végezni. A Szent István-templom első plébánosa, Kiss Szaléz 1942-től 1944 júliusáig szolgált Debrecenben. Vele érkezett Krupa Sándor Kolumbán káplán, aki zenei műveltséggel, jó humorral, nagy szervezőtehetséggel megáldott ember volt. Szaléz atyát Innen Gyöngyösre vitték, koncepciós perbe fogták. 1947-ben Sopronkőhidán halt vértanúhalált. Utóda Faddy Othmár volt, ő egészen az elhurcoltatásig (1950) vitte a plébániát, de 1954-től 1963-ig az ő életéből sem maradtak ki a börtönévek. A nyolc év alatt 27 atya és testvér szolgált a debreceni ferences rendházban. Színházban is játszottak A ferencesek szolgálata városszerte ismert volt.
De miért is elengedhetetlen a történelmi emlékezet megújítása ilyen és ehhez kapcsolódó eseményekkel? Azért, mert a honismeret identitásképző: ha tudatában vagyunk annak, mi történt ott, ahol élünk, élesebben meg tudjuk határozni személyiségünk körvonalait. A honismeret az ősökhöz való hűség kérdése is. Végül Besenyi Vendel helytörténész arra emlékeztette a résztvevőket, hogy katolikus iskolák tanulóiként olyan többletértékkel lépnek ki a világba, ami az alapos tudás és a kötelességteljesítés pillérén nyugszik. Biztatta őket, hogy még jobb állapotban adják tovább azt az örökséget, amit kaptak. Az ünnepség a plébániatemplomban bemutatott szentmisével folytatódott. Dobszay Benedek atya szentbeszédében a kiválasztottság lélektanáról szólt az összegyűlt diáksághoz és pedagógusokhoz. Prédikációjában rámutatott: Isten kiválaszt, megszólít, vállunkra teszi a kezét, így jelzi, hogy terve van velünk. Így történt a Boldogságos Szűz Máriával és a ferences rend alapítójával, Assisi Szent Ferenccel is.