A 2014/2015-ös évadban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt. Kovács János karmester Pjotr Iljics Csajkovszkij Anyegin című operáját vezényli a Magyar Állami Operaházban Kovalik Balázs rendezésében. Fotó: MTI/Kollányi Péter Repertoárja felöleli a klasszikus és romantikus operák mellett a kortárs darabokat is, több magyar mű ősbemutatóját vezényelte. Nemcsak a munkája, magánélete is a zenéről szól. Felesége Sudlik Mária Liszt Ferenc-díjas operaénekes volt, aki nélkül saját bevallása szerint sose lett volna sikeres operakarmester. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját csaknem száz alkalommal, több rendezésben is dirigálta. A következő évadban Bizet Carmen jét és Vajda János 2020 októberében bemutatott, A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása című operáját dirigálja az Operaház Eiffel Műhelyházában. A legendásan társulatpárti karmester inkább az élő zenét kedveli, mint a lemezfelvételeket, a zeneművek közül mindig azt szereti, amivel épp foglalkozik.
Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója közölte: Riccardo Frizza a következő évadban négy alkalommal dirigálja majd az együtteseket, de a nagyközönség már csütörtökön láthatja az MRME élén a Müpában, ahol Mahler 2. szimfóniáját vezényli. A koncertet a Bartók Rádió élőben közvetíti. Az új évadban Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójáról is méltóképpen megemlékeznek. Egyedülálló kezdeményezésként a Magyar Rádió Énekkara Pad Zoltán vezető karnagy irányításával nagyívű "hangzó összkiadást" indít útjára, a sorozatban az a cappella és hangszerkíséretes kórusművek mellett a nagy oratóriumok is megszólalnak. Az új évadban Vásáry Tamás önálló bérletében nagyszabású Schubert-sorozatot vezényel, amelyben az összes szimfónia mellett az Asz-dúr és az Esz-dúr mise is elhangzik - ismertette a részleteket az ügyvezető igazgató, hozzátéve: Kovács János egy francia estet, valamint egy Bartók és Richard Strauss műveiből összeállított koncertet dirigál majd. Újdonság, hogy a Magyar Zene Házában is lesznek koncertek, a 2023-as Újévi nyitányt pedig Oliver von Dohnányi vezényli a Zeneakadémián.
Az Operának úgyis zsúfolt lesz a műsora, ha közben megtartja az Erkel Színházat, amely évtizedeken keresztül jól működött: Verdi-, Rossini- és Puccini-operákat játszottunk, Mascagnitól a Parasztbecsületet, Leoncavallótól a Bajazzókat, és időnként belefért még egy-egy kortárs magyar darab is – ezek most helyet kaphatnak az Eiffel Műhelyházban" – véli Kovács János, aki szerint a népszerű darabokat kellene az Erkel Színházban játszani. Az Andrássy útra kerülnének a mindenki számára megérthető "komolyabb művek", a három Bartók-egyfelvonásos, Csajkovszkij Anyeginja vagy A pikk dáma, a klasszikus balettek, illetve a Wagner-darabok, amelyeknek kell hely, mert az Erkelben nem fér el a zenekar. "Emellett olyan nagy szükségünk van az Erkelre, mint egy falat kenyérre. Azzal nincs gond, hogy Verdi és Puccini között műsorra kerül egy-egy musical is, csak az ne történjen meg, amit rebesgetnek, hogy ügyeskedő szerencselovagok olyanra használják majd az Erkelt, ami kiszorítaná az elsődleges célt, az operajátszást" – mondja a karmester, és példának még a rendszerváltozás előttről egy divatbemutatót és ehhez hasonló rendezvényeket említ.
Riccardo Frizza vezető karmesterként csatlakozik a Magyar Rádió Művészeti Együtteseihez (MRME) 2022 szeptemberétől Vásáry Tamás elnök-karmester és Kovács János állandó karmester mellé. Az MRME hosszútávú stratégiája, hogy az együttesek olyan szerepet tölthessenek be a zenei életben, amelyre a közmédia, a hallgatóság és a magyar társadalom egyaránt büszke lehet – derült ki az új koncertévadot beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Budapesten. Ezen kívül nagy energiával tervezik az MRME új székhelyének felújítását a budapesti Jókai utcában, ami otthonul szolgálhat az együtteseknek. Ebbe a stratégiába tökéletesen illeszkedik, hogy Riccardo Frizza vezető karmesterként csatlakozik a Magyar Rádió Művészeti Együtteseihez, aki a következő évadban négy alkalommal dirigálja majd az együtteseket, de a nagyközönség már csütörtökön láthatja az MRME élén a Müpában, ahol Mahler 2. szimfóniáját vezényli. A koncertet a Bartók Rádió élőben közvetíti. Riccardo Frizza vezető karmesterként stratégiai célként jelölte meg, hogy egy nagy presztízsű zenekart alakítson, amelyet a nagy európai zenekarok sorába pozícionál.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A(z) "Magyar karmesterek" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 307 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal)
5, Keresztély dán királyi herceg, Dánia Keresztély dán királyi herceg dánul: Christian Valdemar Henri John 2005. októberében született, ami azt jelenti, hogy hamarosan betölti 15. Frigyes dán koronaherceg legidősebb fia, aki apja után lesz Dánia uralkodója. Érdekes tény, hogy a 16. századtól fogva Dániában az uralkodó családok elsőszülött gyermekét Keresztélynek vagy Frigyesnek nevezik el. 6, Jakab monacói trónörökös, Monaco Jakab herceg teljes nevén: Jacques Honoré Rainier 2014. december 10-én született, vagyis idén ünnepli 6. születésnapját. A hercegnek van egy ikertestvére, Gabriella hercegnő, aki 2 perccel idősebb nála. Ez azonban mit sem számít, mert a monacói trónöröklési szabályok szerint Jakabot illeti a trón. 7, Moulay Hassan marokkói herceg, Marokkó Moulay Hassan 2003-ban született, Mohanned király legidősebb gyermekeként, ami azt jelenti, hogy apja után ő a trón jogos örököse. Még az idén a herceg elvégezte a középiskolát és közgazdasági valamint társadalomtudományi nemzetközi érettségit szerzett.
A kastélyokat legnagyobb sajnálatomra az év egyik hónapjában sem lehet látogatni. A nyári rezidencia kertjét, kápolnáját viszont igen, persze mindez alól kivételt képez, amikor a királyi család éppen ott tartózkodik. A trónörökös Frigyes koronaherceg 2004. május 14-én a Koppenhágai székesegyházban vette feleségül az ausztrál Mary Elizabeth Donaldson t. A lakodalmat a Fredensborg-kastély ban tartották. Első fiuk, Keresztély dán herceg 2005. október 15-én, lányuk, Izabella dán hercegnő 2007. április 21-én született, míg a kétpetéjű ikrek, ami a királyi családokban is ritkaságszámba megy, idén 2011. január 8-án látták meg a napvilágot: Vince dán herceg és Jozefina dán hercegnő. A koronaherceg Frigyes és a koronahercegné Mary a királynő 70. születésnapján 2010-ben: A koronaherceg Frigyes és a koronahercegné Mary a svéd koronahercegnő Viktória esküvőjén: Frigyes testvére, Joakim Amit Joakimmal kapcsolatban elsőként jegyeznék meg: kétszer nősült. Az első feleségről, Alexandráról azért írok, mert talán többen nem is tudják, hogy ő volt az "északi" Diana hercegnő.
[5] A királyi család történetében ő az első, akit óvodába írattak. 2011 -ben szintén a tradíciókkal szemben egy állami iskolában kezdte meg tanulmányait. [6] Első hivatalos szereplésére 2006. októberében került sor, amikor nagyapjával letette a koppenhágai állatkert elefántházának alapkövét. Az elefántokat a thaiföldi uralkodópár ajándékozta a dán királyi családnak utolsó látogatásuk alkalmával. [7] 2010. június 19 -én részt vett keresztanyja, Viktória svéd királyi hercegnő esküvőjén. [8] Források Keresztély dán herceg ősei 16. Henri de Laborde de Monpezat 8. André de Laborde de Monpezat 17. Henriette Hallberg 4. Henri de Laborde de Monpezat 18. Maurice Doursenot 9. Renée Yvonne Doursenot 19. Marthe Gay 2. Frigyes koronaherceg 20. X. Keresztély dán király 10. IX. Frigyes dán király 21. Mecklenburg–Schwerini Alexandrina 5. Margit dán királynő 22. VI. Gusztáv Adolf svéd király 11. Svédországi Ingrid 23. Connaughti Margit 1. Keresztély herceg 24. Alexander Donaldson 12. Peter Donaldson 25.
Keresztély védelmi szövetséget kötött a szintén protestáns svéd királlyal (első brömsebrói szerződés, 1541) és a német lutheránus fejedelmekkel. 1542-ben a feszültség fegyveres konfliktusig fajult, ám az Øresund lezárásával a dánok olyan nehéz helyzetbe hozták a balti kereskedelmet, hogy holland nyomásra V. Károly békét kötött III. Keresztéllyel (speyeri béke, 1544). A későbbiekben Dánia már nem vett részt a katolikus-protestáns összecsapásokban. Schleswig-Holstein [ szerkesztés] 1544-ig Keresztély uralkodott Schleswig és Holstein hercegégében két kiskorú féltestvére, János és Adolf nevében is. Ekkor a három fivér három egyenlő részre osztotta a birtokokat és hercegi jövedelmeket, ám olyan módon, hogy a részek a két hercegségben mozaikszerűen helyezkedtek el, hogy meggátolják a német-római birodalomba tartozó Holstein és dán vazallus Schleswig szétszakítását. Mindhárom fivér felvette a Schleswig, Holstein, Ditmarsh és Stormarn hercege címet. Keresztély király 1559-ben újév napján halt meg Koldinghusban, hamvait a roskildei székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
Ebben a monarchiában, mindenki külföldről választott magának párt. A nyelvtudás elég nagyfokú ebben az országban az átlagemberek két-három nyelvet beszélnek (dán plusz angol vagy német, avagy mindkettő), ezek után talán nem meglepő, hogy a királyi családban mindez négyre növekszik, hiszen a franciával is kiegészül. (A királynő esetében ez öt, az anyai ágról szerzett svéd miatt) Alexandra Christina Manley HongKongban látott először napvilágot, egy háromgyermekes család legidősebb lányaként. (Apja Sanghaiban született: brit apától, kínai anyától, Anyja osztrák volt, innen örökölte a jellegzetes arcvonásait, erős nyelvérzékét) Alexandra és Joakim 1994 őszén Hongkongban egy estélyen találkoztak először. A herceg, az elmondások alapján rögtön igen heves udvarlásba kezdett. Virágok, ékszerek, szép szavak, amelyekkel eredményt is ért, hiszen az egzotikus Alexandra beleszeretett a romantikus északi hercegbe. Maga a leánykérés elég gyorsan zajlott, a frigy mindkét családot meglepte, de nem volt ellenvetésük.
[3] Családja [ szerkesztés] Keresztély 1525-ben vette feleségül Szász-Lauenburgi Dorottyát. Öt gyermekük született: Anna (1532–1585), Ágost szász választófejedelemhez ment feleségül Frigyes (1534–1588), Dánia és Norvégia királya Magnus (1540–1583), Livónia (orosz vazallus) királya János (1545–1622), Schleswig-Holstein-Sonderburg-Plön hercege Dorottya (1546–1617), Vilmos braunschweig-lüneburgi herceg felesége Források [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian III of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. m v sz Norvégia királyai Yngling-ház (872 – 1319) I. Harald · I. Erik · I. Haakon · II. Haakon Jarl · I. Olaf · Erik Jarl · Svend Jarl · II. Olaf · II. Haakon Jarl · Knut · Svend Alfivason · I. Magnus · III. Harald · II. Olaf · Haakon Magnusson · III.