Az egyetemalapításnak nagyon is kézenfekvő okai voltak (amellett, hogy abból az adott város, tehát Pécs is jelentős hasznot húzhatott): a felsőfokú tanulmányok ugyanis nem csak a tudósok számára voltak fontosak, hanem nélkülözhetetlen ismereteket adtak a magasabb világi és egyházi pozíciók betöltéséhez is. Az írásbeliség terjedésével, az ismeretek növekedésével az universitas a művelődés szerves része lett, ami iránt a 14. században Európa keleti felében is jelentősen megnőtt az igény. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileuma. Korábban a felsőoktatásba igyekvő magyar diákok Bologna, Padova és Párizs egyetemén képeztették magukat – utóbbi helyen tanult például Anonymus is –, számuk azonban Nagy Lajos korára annyira megnőtt, hogy érdemes volt a királyság határain belül is létrehozni egy hasonló intézményt. Ez nem volt egyedülálló jelenség, ugyanis a pécsi egyetemalapítást megelőző években Prágában (1348), Krakkóban (1364) és Bécsben (1365) is létrejöttek felsőfokú iskolák, így aztán a magyar uralkodó egyfajta versenyhelyzetben érezhette magát.
Szerző: Békefi Remig Cím: A pécsi egyetem Alcím: Székfoglaló Megjelenési adatok: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1909. Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. 1367. szeptember 1. | A pécsi egyetem alapítása. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven,,, A pécsi egyetem" czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg.
2000. január 1-jén a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével megalakult a Pécsi Tudományegyetem, amely jelenleg már tíz karral működik. A Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Kar összevonásával létrejön a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, az egyetem 9 karú lesz 2016 Létrejön a Gyógyszerészettudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem ismét 10 karúvá válik 2017 A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. PTE 1367 – egyetemünk története | PEM. évfordulóját, amely esemény alkalmából Pécs Városa a Dél-Dunántúl és Magyarország számára is jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez. A PTE történetét feldolgozó infografika az egyetem alapításától egészen napjainkig kalauzolja el az olvasót: Első magyar egyetem alapítása o Scale up jelentése Első magyar egyetem alapítása ii Szerb étterem szeged budapest Az első magyar egyetem megalapítása Első magyar egyetem alapítása dr Első magyar egyetem alapítása 1 Zf eger meccsek Nem szűnik meg, de átalakul A Palkovics László által ismertetett csütörtöki elképzelésekből az Index arra következtetett, hogy a Nyugat-magyarországi egyetem várhatóan mai formájában megszűnik, és ezt az államtitkár sem cáfolta.
Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem (studium generale) rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár (1346–1378) által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a pécsi studium generale. Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt, amely az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. A pfalzi származású klerikus 1358-tól állt I. Lajos király szolgálatában: az uralkodó diplomatája, tanácsosa, titkos kancellárja és kápolnaispánja (1358–1374). Egyházi pályafutása során bergzaberni plébános, csázmai, majd egri prépost, végül pedig pécsi püspök (1361–1374) volt. Az alapítás hátterében elsősorban a királyi diplomáciában résztvevőkkel szemben támasztott igény állt, miszerint a tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen egyházjogi képzettséggel rendelkezzenek.
1950-ben az orvosi kar kiválásával létrejött a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE), ekkortól a PTE csupán egy karral, az Állam és Jogtudományi Karral működött tovább. 1970-ben a Budapesti Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Technikum és a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum összevonásával újabb felsőoktatási intézmény alakult a városban Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) néven. 1975-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatos képzéséből – a PTE második karaként – megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. 1982-ben az Állam- és Jog- tudományi Karral, a Közgazdaságtudományi Karral és – a Tanárképző Főiskola átminősítésével – Tanárképző Karral jött létre a J anus Pannonius Tudományegyetem (JPTE). Az 1990-es években a JPTE -hez csatlakozott Pollack Mihály Műszaki Főiskola, létrejött a Művészeti, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar. Pécs felsőoktatására a XX. század második felében általánosságban a széttagoltság volt jellemző, 2000-ben jött létre az összevont egyetemi struktúra, a POTE, a JPTE és a szekszárdi Illyés Gyula Főiskola integrálásával, a neve újra Pécsi Tudományegyetem (PTE) lett.
1982 és 2000 között Janus Pannonius Tudományegyetemként működött a pécsi felsőoktatási intézmény, amely magában foglalta a jogi és az 1975-ben alapított közgazdaságtudományi kart, továbbá a Pécsi Tanárképző Főiskolát. A Tanárképző Főiskola a 90-es években két ágra szakadt, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karokra. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyesült a Janus Pannonius Tudományegyetemmel, a következő évben létrejött művészeti kar pedig tovább színesítette az intézmény képzési kínálatát. 2000-ben Pécsi Tudományegyetem név alatt olvadt össze a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola. Négy évvel később a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szerezte meg az egyetemi kari státuszt, majd 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi kari rangot kapott. Ma már tíz kar várja hallgatóit. Magyarország első hibrid könyvtára, a Tudásközpont 2010-ben nyílt meg. A központi Egyetemi Könyvtárban és a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárban az egyetem hallgatói könnyen elérhetik a szakfolyóiratokat és a tankönyveket nyomtatott és elektronikus formában is.
LEADER nam a22 c 4500 001 000839936 005 20200217152315. 0 008 140516s2014 hu b 000 0 hun d 020 |a 978-963-693-455-2 040 |a ELTE |b hun 041 1 |a hun |h grc 080 |a 17(38)Epiktētos |a 141. 31(38)"00/01" 100 0 |a Epiktētos |d 55/60? -120/135? 245 |a Epiktétosz összes művei |c ford., a jegyzeteket és az utószót írta Steiger Kornél 260 |a Budapest |b Gondolat |c 2014 300 |a 366 p. |c 24 cm 490 |a Electa |x 1788-9553 500 |a NKA ajándéka, leltári szám: 568021, 568022 504 |a Bibliogr. : p. [353]-354. 598 |a könyv 650 4 |a sztoicizmus |z görög |y ókor |a etika 700 |a Steiger Kornél |d 1945- |e ford., jegyz., utószó 856 2 |y Online változat |u 830 850 |a B2 925 |a Feltöltve
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei (Gondolat Kiadó, 2016) - Steiger Kornél fordításában és jegyzeteivel Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Gondolat Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2016 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 368 oldal Sorozatcím: Electa Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 15 cm ISBN: 978-963-693-693-8 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Mikor bukott el Akhilleusz? Amikor Patroklosz meghalt? Távolról sem! Akkor, amikor haragra gerjedt, amikor a nő elvesztését siratta, amikor megfeledkezett róla, hogy nem azért van ott, hogy szeretőket szerezzen magának, hanem azért, hogy harcoljon. Ezek az igazi bukások az ember életében, ez az ostrom, ez a kapituláció: amikor a helyes nézetek megsemmisülnek, amikor kivesznek az emberből. " Epiktétosz a Kr. u. 1-2. században élt, sztoikus filozófus volt. Jelen kötet tartalmazza minden fennmaradt szövegét. Főműve, az Arrhianosz által lejegyzett Beszélgetések (Diatribai) négy könyve és a töredékek itt olvashatók első ízben magyarul, míg a legfontosabb tanításokat röviden kifejtő Kézikönyvecske (Enkheiridion) terminológiai szempontból javított fordításban jelenik meg újra.
Bár a fő mű tömören számot ad az alapvető sztoikus metafizikai tanításokról is, a - sokszor mester és tanítvány között zajló - beszélgetések témája nagyon is gyakorlati: hogyan kezelhetünk megfelelő módon bizonyos nehéz élethelyzeteket és negatív érzelmeket, amelyekkel minden embernek szembesülnie kell. Az epiktétoszi tanítás legfontosabb alapelve az, hogy meg kell tanulnunk különbséget tenni azon dolgok között, amelyek rajtunk múlnak, és azok között, amelyek nem, mert csakis így tehetünk szert a zavartalan lelkiállapotra. A kötetet az epiktétoszi alapfogalmak szótára, valamint Steiger Kornél tanulmánya zárja, amely Epiktétosz,, lélekterápiájának" mozzanatait elemzi, s elhelyezi a filozófus gondolkodását a sztoikus filozófia történetében. Sorozatcím: Electa Borító tervezők: Kismarty-Lechner Zita Kiadó: Gondolat Kiadói Kör Kiadás éve: 2014 Kiadás helye: Budapest ISBN: 9789636934552 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 366 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 24.