Öccse Benczúr Béla építész. ifj. Vastagh György szobrászművész a veje, Gabriel von Max festőművész a sógora volt. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szabó Júlia: A 19. század festészete Magyarországon, Corvina Kiadó, 1985, ISBN 9631319083 Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7 Révai nagy lexikona Művészeti lexikon I–IV. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Kenyeres Ágnes. 1967. 171–172. o. Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 603–604. o. Benczúr Gyula a Mesteriskola élén - Cultura.hu. ISBN 963-547-414-8 Bellák Gábor: "Az utolsó festőfejedelem" Benczúr Gyula (1844-1920). Budapest, 2001. Magyar családtörténeti adattár.
A felújított Magyar Állami Operaház (fotó: Kovács Milán) A gálakoncertet követő két napon, Ókovács Szilveszter főigazgató első operaházi rendezése, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának ősváltozata lesz látható, hallható. Az előadás főbb szerepeit Brickner Szabolcs (Hunyadi László), Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Pataky Dániel (V. László), Miklósa Erika (Gara Mária), Bretz Gábor (Gara nádor), Palerdi András (Cillei Ulrik), Balga Gabriella (Hunyadi Mátyás) és Erdős Attila (Rozgonyi) alakítják. Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével. 26 négyzetméternyi történelem – Benczúr Gyula: Budavár visszavétele » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. "Azt reméljük, hogy minél többen felcsatlakoznak arra a lélekformáló vonalra, amit a magas művészetnek az élvezte jelent. Ez nem egy elzárt közeg, ide nem kell megtanulni egy idegen nyelven, ez mindenkinek szól és minimális ráfigyeléssel és idő odaajándékozással mindenki megtalál benne valami számára kellemeset.
század fordulójának kedvelt műfajává vált a reprezentatív portré. Az arisztokrácia és a politikai élet alakjairól készült művei közül nevezetesek a gróf Károlyi Lászlóné, I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf, Tisza Kálmán, gróf Tisza István, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán, I. Ferdinánd bolgár cár arcmását megörökítő képei. A három sújtás legendája A történelem nagy hazugságai 2. rész. Utolsó alkotói korszakában készült a Habsburgok szerepét kiemelő Budavár visszavétele (1896) című képe. Hasonló hangulatú volt az 1944-ben elpusztult Millenniumi hódolat is. Késői történelmi tablóin világosabb kolorit érvényesül, mint pl. a királyi vár Hunyadi-termébe tervezett nyolc monumentális kompozíció két elkészült darabján: a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a Diadalmas Mátyás (1919) című alkotásain. Számos önarcképet, valamint mitológiai tárgyú képeket is készített: Bacchánsnő, Perseus és Andromeda. Virágokat és puttókat festett a Mályvák között és a Vénus galambjai című vásznain. Kései korszakában is alkotott néhány realista, plein-airhoz közelítő képet (Nő erdőben, Olvasó nő), és számos bibliai tárgyú képet is (Házasságtörő nő, Bűnbánó Magdolna, Jézus az Olajfák hegyén).
Katonáiknak a falak alatt kellett tábort verniük, Hunyadi ugyanis attól tartott, hogy Cillei az alkalmat felhasználva le akar vele számolni. 1456. november 9-én a két főúr vitája során Cillei kardot rántott, de végül őt gyilkolták meg. A Hunyadi hatalmába került király látszólag megbocsátotta nagybátyja és bizalmasa halálát, sőt Hunyadit főkapitánnyá és főtárnokmesterré nevezte ki. November 23-án pecsétes levélben fogadta meg, majd kezét a Bibliára téve meg is esküdött Szilágyi Erzsébetnek, hogy fiait nem éri bántódás, őket testvérének, anyjukat anyjának fogadta. A gyenge és állhatatlan V. László Budára visszatérve ismét a bosszúszomjas Cillei-párt befolyása alá került, akik elhitették vele, hogy Hunyadi egyenesen a koronára vágyik, és merényletre készül ellene. A megrettent király a főurakat törökellenes hadjárat címén Budára kérette, és 1457. március 14-én a Hunyadi fiakat és azok híveit elfogatta. A huszonnégy éves Hunyadi Lászlót a Garai nádor vezette alkalmi ítélőszék még aznap, a formaságokat mellőzve hűtlenség, árulás és felségsértés miatt halálra ítélte.
Nem is támasztja alá a történetet egyetlen korhű forrás sem. Ha ez nem lenne elég, akkor van itt még egy kis probléma: nem tudunk róla, hogy létezett volna olyan joggyakorlat vagy jogszokás a késő-középkori Magyarországon, amely tiltotta volna, hogy a hóhér negyedszer is megpróbálkozzon a fej lecsapásával. Nem csoda, a fent leírtak miatt egy ilyen törvény igencsak feleslegesnek tűnt volna. Ismeretlen festő Hunyadi-portréja a késő 18. századból. Nem tartják hiteles arcképnek. Forrás: Wikipedia A múlt romantikus meghazudtolásaként tekinthetünk László ártatlanságára is. 1456-ban meghalt Hunyadi János egykori kormányzó, aki V. László fiatal éveiben kormányozta a kiskorú király helyett az országot. Apja halálával László került a család élére. Nem volt vitás, hogy a Hunyadi-család a leggazdagabb és legbefolyásosabb az országban, ez pedig szúrta a király köré szerveződött irigy nemesség szemét. A király kezdetben jóindulattal fordult László felé, és biztosította támogatásáról, később azonban a befolyásos királyi tanács nyomására a birtokairól való lemondásra akarta kényszeríteni.
A 100 Legjobb magyar karácsonyi dalok 2021 🎅❄️Karácsonyi dalok gyerekeknek - YouTube
Legszebb magyar karácsonyi zenék Szentestére 2022 🎄🎄 Karácsonyi Dalok Gyerekenek Magyarul - YouTube
Legszebb Karácsonyi Dalok Magyarul 2022 ❄️ Tradicionális karácsonyi énekek 🎅 Magyar karácsonyi dalok - YouTube
Magyar karácsonyi dalok - YouTube
Karácsonyi dalok magyarul - YouTube