Vers Nemes Nagy Ágnes Gesztenyefalevél Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, Látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel, óriási tenyerével befödné a fejemet.
Hirdetés Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Lázár verse. Amint lassan felült, baválla-tájt egy teljes élet minden izma fájt. Halála úgy letépve, mint a géz. Mert feltámadni éppolyan nehéz. Köszönjük, hogy elolvastad a Lázár költeményt. Mi a véleményed Nemes Nagy Ágnes írásáról? Írd meg kommentbe! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) egyik legtudatosabb költőnk, az "újholdasok" vezéregyénisége. A gondolatiság és a tárgyiasság jellemzi, ő maga nevezte el költészetét objektív lírának, amelynek lényege "bizonyos ellipszistömeg, mondom, a kihagyások tömege. Még ennél is sokkal fontosabb: az első személynek a kiemelése a vers központjából. Az a lírai »én« ezentúl másutt van. Sőt esetleg nincs is jelen. [... ] Másutt van a költői én, mint ahogy azt a romantika óta megszoktuk. Kölcsönösen kielégítetlen – Nemes Nagy Ágnes: A szomj - f21.hu - A fiatalság százada. Azután: lényeges itt a tárgyaknak – ez már sajátosan az objektív lírára jellemző –, a fogható, látható, tapasztalható tárgyaknak és helyszíneknek a fontossága a versben, amelyek tartalomhordozóvá válnak, továbbá áttételes személyeknek, bizonyos perszónáknak a jelenléte. " Fontosabb versei: Fák; Vihar; Között; Ekhnáton éjszakája. Lírájával egyenrangúak a mesterségről, a költőkről, a versekről, Babitsról írt esszéi. Kiváló vers- és drámafordító, a gyermekvers-irodalomnak is klasszikusa. Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete, Bp., 1995 Vörös Imre: ".. kívánok kevesebbet, mint egy világot".
az időben mászkeráltál, régi padlót nyikorgattál, régi követ csikorgattál, átrepültél sok-sok éven, s lábujjhegyre állva szépen karingóztál régi égen. (Hogyha láttok fekete cipőt napsütésben, holdsütésben, mégis inkább holdsütésben, fekete cipő. )
A Messze… messze… 1906-1907-ben íródott. Babits első verseskötetének ( Levelek Iris koszorújából) negyedik darabja, 1909-ben adták ki. Ihletője egy csalódás: a költő párizsi ösztöndíj kérését a minisztérium elutasította. A fiatal Babits lírájának központi témája volt a színes, ellentéteiben teljes, érdekes világ, ezért sok tájrajzot, tarka zsánerképet, csendéletet, nagyvárosi fantáziaképet alkotott. Ügyelt a verstechnikai és stiláris bravúrra, s új témákra éhesen a szállodáktól az uszodákig mindenféle helynek szentelt verset, sőt, megverselte a korabeli némafilm, a "mozgófénykép" élményét is. A világ tarkaságát érzékeltető Messze… messze… című versben a távoli országokba való elvágyódás élményét fejezi ki. Nyolc országról közöl amolyan "pillanatfelvételt", amely tökéletesen visszaadja az adott hely sajátos atmoszféráját. A vers tulajdonképpen egymás mellé rendezett látványok füzére. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az egyszerűség, a világosság, a könnyen érthetőség benyomását kelti. Messze… messze… Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1970-es, 80-as évek, Hegedűs Gyula utca, az Ipoly mozi. A dátumot improvizáltam. Aki pontosabban be tudja határolni, kérem segítsen! Az akkor még Csáky utca 65-ben nyílt meg 1939-ben. A befogadóképessége ekkor 399 fő volt. Lésőbb volt az MKP mozija is. 1988 április 16-án a mozi újra megnyílt. Kissé a régi mulatókra emlékeztető módon, ugyanis előadás közben pincérek ételt-italt szolgáltak fel. 1990 május 23-án (amikor az Amerikai feleség című film ment) az Ipoly mozi ismét megszűnt (látszólag).
Ács Aurél 1922-ben kilépett a vállalkozásból. [6] Általuk tervezett épületek: Gizella út 47. (1910), [7] Hegedűs Gyula utca 64-66. (1911), Hegedűs Gyula utca 73. (1911), Markó utca 7. (1912), [8] Magyar utca 27. (1913). [9] Az építtető Flamm Mór Miksa (1869. 02. 26. – 1934. 10. 16. )[ 10] műépítész, bérháztulajdonos 1898-ban kezdett önállóan dolgozni építészként. Nevéhez a főváros több kerületében is köthetők épületek. Ő tervezte a Kossuth Lajos utca 17. szám alatti bérpalotát (1902), [11] a Szív utca 39. számú bérház átalakítását (1906). [12] Építészcége székelt többek között a Váczi körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 48. (1898), [ 13] a Rottenbiller utca 3. (1902–05), [ 14] a Kossuth Lajos utca 17. (1905–08)[ 15] számok alatt. A Budapesti Mérnöki Kamarából 1932-ben kilépett. Testvére volt Flamm Samu, a MÁV műszaki főtanácsosa. [16] Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások Flamm Mór Miksa a Budapest Czim- és Lakásjegyzék 1913-as kiadása alapján eladta – még az előző évben – az épületet Klein Berthold városi tanácsos, nagykereskedő és bérháztulajdonosnak.