A vírusnak tulajdonított 42 új haláleset az elmúlt két hét átlagának felel meg. A vírus megjelenése óta 76 355 ember fertőződött meg Romániában, közülük 34 523-an meggyógyultak, 3196-an meghaltak. Horvátországban a harmadik egymást követő napon döntött rekordot az új fertőzöttek száma, ami annak következménye, hogy az ország megnyitotta határait a turisták előtt - mondta Vili Beros egészségügyi miniszter. Az elmúlt 24 órában 265-tel nőtt és elérte a 7594-et a fertőzöttek száma. Egy új haláleset történt, így a járvány halálos áldozatainak száma 169-re nőtt. Szlovéniában csütörtökön 38-cal 2574-re nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Egy új halálesetet történt, a járvány halálos áldozatainak száma így 130-ra emelkedett. A szlovén kormány csütörtökön tíz újabb országot helyezett "vörös listára", köztük három uniós tagállamot: Horvátországot, Máltát és Hollandiát. Magyarország továbbra is zöld jelzésű ország, azaz az onnan érkezők korlátozások nélkül utazhatnak Szlovéniába. Spanyolnátha áldozatainak száma. Mi a helyzet az orosz vakcinával?
Nyitókép: Wikimedia Commons A járványok emlékezet óta sanyargatják az emberiséget. A 16. századtól hitelesen dokumentálták azoknak a járványoknak a felbukkanását, amelyek az addig ismert világ összes részén előfordultak. Mindez a Közegészségügyi Hivatal által 2008-ban megírt járványügyi tervből derül ki, amit egy esetleges influenzajárvány esetére dolgozta ki. Világjárványok a történelem során III.: a spanyolnátha - Útikalauz anatómiába. A történészek évszázadonként átlagosan három járványt dokumentáltak, amelyek 10–50 évente ciklikusan ismétlődtek. Ezek a járványok több hullámban zajlottak le, és általában mindig a második hullám volt a legveszélyesebb. A spanyolnátha Szlovákiát is elérte "A 20. századból három nagy influenzajárványt jegyzünk. Az 1918-as spanyolnáthát, az 1957-es ázsiai náthát és a 1968-as hongkongi náthát" – írja a Közegészségügyi Hivatal. A spanyolnátha, amit az A típusú influenzavírus (H1N1) okozott, Szlovákia területét is elérte. Becslések szerint 1918 és 1919 között a spanyolnátha 20–40 millió emberéletet követelt, ami 3, 5-ször több, mint az első világháború áldozatainak száma.
Ez a magyarázata annak, hogy influenzavírusoknál megszokott U-alakú halálozási görbe a spanyolnátha esetében jellegzetes W alakot öltött, az Egyesült Államokban például a járvány első évében a halálozások több mint 90%-a a 65 év alatti korosztályt érte. Ma sem pontosan tisztázott, honnan indult a gyilkos kór, sőt az sem tudjuk, mely állatfajról került át az első emberre. Egyesek egy kansas-i katonai táborra, míg mások egy észak-franciaországi támaszpontra teszik a járvány nullpontját, sőt 1916-ból is akadnak feljegyzések egy különös légzőszervi megbetegedésről, mely a francia haderőben szolgáló indokínai katonák körében bukkant fel. A legtöbb esetben a halál közvetlen okozója tüdő -, ritkábban agyhártyagyulladás volt. Ha a vírus által okozott tüdőgyulladást még túl is élte a beteg, a bakteriális felülfertőzést már kevesen úszták meg. Sőt, egy sokat vitatott elképzelés szerint, a gyógykezelés részeként alkalmazott megadózisú (10-20 grammnyi) aszpirin is hozzájárult az elképesztő halálozási arányhoz.
Dr. Pfliegler György, a DEOEC Ritka Betegségek Tanszékének vezetője Medical Tribune
Erős fájdalmak, fogyatékosság, halál, rengeteg gyerek Elképesztően hosszú a lista – itt egy közel sem teljes felsorolás – és részben területenként is változik, hiszen például hazánkban a malária ritka betegségnek számít annak ellenére, hogy a trópusokon tízmilliókat érint. Vannak közte bőven olyan, amit kórokozók terjesztenek, de jellemzően, körülbelül 80 százalékban genetikai eredetű betegségekről van szó. Maláriát hordozó szúnyog (Anopheles gambiae) egy kutató vérét szívja a Nemzetközi Rovarfiziológiai és -ökológiai Központban (ICIPE) Nairobiban 2008. Ritka betegségek listája 2021. április 23-án Fotó: Stephen Morrison / MTI / EPA Jellemzően nem fertőző, de rendszerint súlyos, krónikus állapotokról van szó: tartós egészségkárosodást vagy fogyatékosságot, erős fájdalmakat, az életminőség jelentős romlását és gyakran halált okoznak – koppannak az orvos szavai. Nagyon magas az érintett gyerekek aránya, ami zömében veleszületett rendellenességekről lévén szó valahol érthető. A túlélési esélyek folyamatosan javulnak, most már elmondhatjuk, hogy ezeknek a gyerekeknek a 66 százaléka megéli a felnőttkort.
A kutatók úgy vélik, hogy további 2000 esetre tudnak fényt deríteni, mielőtt a projekt 2023 júniusában lezárulna. A cikk eredetileg a Horizon magazinban, az Európai Unió Kutatási és Innovációs Magazinjában jelent meg.
Az egyébként ritka betegség sokkal nagyobb gyakorisággal fordul elő bizonyos zártabb közösségekben. Familiáris, hideg okozta autoinflammatorikus szindróma (FCAS) 2021-09-30 05:03 A betegség leggyakoribb tünete a csalánkiütésre emlékeztető bőrkiütés, valamint a visszatérő, rövid ideig tartó lázas állapot, amelynek kiváltó oka rendszerint a hideg. Muckle-Wells-szindróma (MWS szindróma) 2021-09-29 05:03 Az MWS szindrómát visszatérő, napokig tartó lázrohamok és bőrkiütések jellemzik, amelyekhez ízületi és szemgyulladás társul, mindemellett láz nem minden roham esetén lép fel. A krónikus fáradékonyság igen gyakori. A Glanzmann-trombaszténia WEBBeteg - Dr. Ritka betegségek listája miskolc. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus 2021-09-28 11:03 A Glanzmann-trombaszténia (Glanzmann-thrombastenia) a ritka öröklődő vérzékenység (hemofília) egyik fajtája. A vérlemezkék olyan működési zavarával jár, melynek során a vérlemezkék összetapadásának hiánya vagy romlása következik be. Hermansky-Pudlak-szindróma WEBBeteg - Dr. Ács Júlia, Dr. Árki Ildikó 2021-09-27 22:03 A Hermansky-Pudlak-szindróma ritka, örökletes betegség, melynek fő jellegzetességei az albinizmus (a bőr, a szőrzet és a szem szivárványhártyájában (iris) normálisan jelen lévő festékanyag-tartalmú sejtek hiánya miatt a bőr és a haj rendkívül világos, a szem piros lehet), a vérlemezkék kóros működése, valamint a látásélesség csökkent volta.