Hozzátehetjük, hogy összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal… Ezek az utódállamok semmivel sem lettek etnikailag egységesebbek, mint volt az az ezeréves Magyar Királyság, amit a nemzetiségek önállóságára hivatkozva szétdaraboltak! Nagy-Romániában a románság aránya hatvanhárom százalékot tett ki. Csehszlovákiában a csehek a morvákkal együtt sem érték el az ötven százalékot, a Felvidéken a szlovákok részaránya mindössze negyvennyolc százalék volt. Jugoszláviában a szerbek aránya nem érte el a negyven százalékot, a Vajdaságban pedig a magyarság relatív többségben volt. Sokat mondó ezeket a tényeket összevetni azzal, hogy a Magyar Királyságban a magyarság ötvennégy százalékos többségben volt, a magyarul beszélők aránya pedig hatvannégy százalékot tett ki. Csurgó, 2020. június 3. Résztvevők a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából a Somogy megyei Csurgón, a Petőfi téren tartott megemlékezésen 2020. június 3-án.
Ha nincs is olyan szinten beleszőve a mindennapjainkba, mint volt mondjuk az 1920-as években, amikor az egész magyar társadalom egyként szólalt fel Trianon ellen, de mégiscsak ugyanúgy ott van az a sok millió magyar a határokon kívül; ugyanúgy sorvad a kultúra azokon a helyeken, ahol mindig is magyar kultúra volt. Ez olyan folyamat, ami mellett legalábbis nem szabad elnéznünk. John P. Drummer, alias Dobos János, az A Trianon-küldetés című történelmi sci-fi szerzője (Fotó:) – Hogyan jelent meg a saját életében, gyermekkorában Trianon? – Fiatalabb koromban, gyerekkoromban nálunk a családban ez sohasem volt téma. Budapesten születtem, mindig is a fővárosban éltem. Aztán amikor a kétezres évek elején elkezdtünk rendszeresen Erdélybe járni nyaralni, és kezdtem látni az ott élő magyarok életét, a székely falvakat, az ottani kultúrát, érezni azt a "feelinget", látni a sok természeti csodát és kincset – akkor kezdett valóságossá válni számomra, hogy mi minden veszett oda 1920. június 4-e után.
A könyv a sodró lendületű, izgalmas cselekményen és a drámai végkifejleten túl a küldetéssel járó erkölcsi, morális kérdéseket is feszegeti. Ha tényleg lehetne, szabad lenne-e ily módon beavatkozni az ismert történelembe, és milyen várt vagy nem várt következményekkel számolhatnánk, ha így tennénk? Hogyan reagálna a társadalom és az egyes ember egy ilyen rendkívüli helyzetre? Szabad-e előnyt kovácsolni egy ilyen szituációból, ha azt az ember nem a saját hasznára, hanem nemzetéért teszi? A történet végső soron "mi lenne ha" alapon azzal a gondolattal játszik el: milyen sors várna Magyarországra, ha Trianon messzi múltban gyökerező okait lehetőségünk lenne meg nem történtté tenni? A kétségtelenül provokatív, de nacionalizmustól mentes regény nem titkolt célja, hogy a szórakoztatáson túl bővítse az olvasó ismereteit nem csupán Trianonról, de a magyar történelem egy másik fontos epizódjáról is, egyszersmind elgondolkodtasson, és talán némi lelki elégtételt is nyújtson azoknak, akiket Trianon érzékenyen érint.
Barnóczky Ákos filmrendező mondta ezt a jelzőt a könyvre, miután elolvasta, és valóban, ebben minden van: történelem, tudomány, kaland, sci-fi, mindez összegyúrva. Emellett a szereplők is nagyon karakteresek. Egy csapat katona, egy történész, de mégis az egyik legérdekesebb az volt az írás során, hogy életre keltettem olyan történelmi személyiségeket, akiket eddig csak iskolai tankönyvekből ismertün k" – tette hozzá Dobos János, aki egy év és két hónap alatt, munka mellett, szabadidejében írta meg a regényt, ugyanakkor már a folytatáson gondolkozik. Tervben van a film és a folytatás is "Jelenleg épp a második regényemen dolgozom, de ha azzal elkészülök, akkor terveim szerint A Trianon-küldetést fogom folytatni. Igazából már akkor is megfordult a fejemben a folytatás lehetősége, amikor befejeztem a könyv írását. Remélem, idén el is tudom kezdeni. Szerencsére a visszajelzések nagyon kedvezőek, úgy tűnik, a közönség szereti, mert sokan teszik fel azt a kérdés, hogy lesz-e második rész, és azt is, hogy mikor lesz belőle film.
(A kép forrása:) Trianon nem a múlt, hanem nagyon is a jelenünk része. Ha nincs is olyan szinten beleszőve a mindennapjainkba, mint volt, mondjuk az 1920-as években, mégiscsak ugyanúgy ott van az a sok millió magyar a határokon kívül; ugyanúgy sorvad a kultúra azokon a helyeken, ahol mindig is magyar kultúra volt. Ez egy olyan folyamat, amely mellett nem szabad szó nélkül félrenéznünk – mondja Dobos János, A Trianon-küldetés című kalandregény szerzője a adott interjúban. – Trianon a magyar történelem egyik legfájóbb epizódja, az A Trianon-küldetés című kötet borítóján mégis angolul szerepel a neve. Miért? – A John P. Drummert még kamasz koromban találtam ki magamnak, mint művésznevet, majd amikor eljutottam addig, hogy könyvet írok, úgy gondoltam, hogy ahhoz éppen jó lesz. Nincs mögötte semmiféle "ezotéria". Arról nem beszélve, hogy a későbbiekben születhetnek még olyan könyveim, amik akár nemzetközi piacra is kerülhetnek, oda pedig főleg jó lesz az angol név. – Barnóczky Ákos filmrendező azt mondta a könyvről, hogy minden benne van: egy kicsit történelem, kicsit tudomány, kicsit kaland, vagyis tulajdonképpen egy sci-fi.
A Trianon-küldetés - YouTube
Száz évig hátrány volt magyarnak lenni, most legyen előny! És megcselekedtük a legfontosabbat: minden magyar teljesjogú magyar állampolgár lehet! A magyar nemzet mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, a magyar közjog által, aminek legszebb megtestesülése a Szent Korona. Most a honosítás által megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését. Ez ma a válaszunk trianonra. Trianonra emlékezni: gyász. Trianonra emlékezni: összetartozásunk hitvallása. Trianonra emlékezni: az azért is megmaradás büszkesége. Trianonra emlékezni: trianon meghaladásának küldetése. Mint száz éve, most is megkondulnak a harangok. De sok mindent jelenthet a harangzúgás: van lélekharang, van félrevert harang és van a déli harangszó. Gyász, riadó, remény. Nemzeti gyász, mozgósító riadó, küldetéses remény! ()
Megjelent: 2009. március 03. kedd; 12:59 A mi lett volna, ha… (What If…) című sorozat többnyire a jól ismert Marvel-univerzum egy-egy eseményét vagy jelenségét vizsgálja meg úgy, hogy a történetek sodrását az ismerttel ellentétes irányba viszi. Vagyis ebben a sorozatban megtudhatjuk, mi lett volna, ha Ben Parker marad életben és May nénit lövi le az a betörő, aki útjára indította Pókember bűnüldöző pályafutását. Vagy hogy mi lett volna, ha nem Bruce Banner változik a Hulkká. Mi lett volna, ha 10 évvel korábban robban be a nagy SUV-őrület? Elképzeltük!. És még sok-sok tucat hasonló lehetőséget. Habár ezek az úgynevezett alternatív univerzumok eléggé elterjedtek lettek a kilencvenes évek óta, ez a sorozat volt az, amely a legelőször és a legnagyobb tömegben játszott el az ilyen lehetséges útvonalak gondolatával a Marvel berkein belül. What If…? v1 (1977-1984) What If… (2000. utáni történetek)
Részt vettek rajta a rokonok és barátok és mind azok, aki szerették. A pap a tragédia természetéről beszélt, hogy felveti a szemlélőkben a kérdést: mi lett volna, ha…? Mi lett volna, ha nem hal meg? Mi lett volna, ha máshogy döntöttem volna? Ha elkövettem volna azt a hibát? És aztán a pap azt mondta a legjobban úgy tiszteleghetünk az elhunyt előtt, ha arra koncentrálunk, ami van és tesszük a dolgunkat a legjobban, ahogy tőlünk telik. És idővel a barátnőim is éppen ezt fogják tenni. " Epizódcímek más nyelveken [ szerkesztés] Angol: If... (Ha... ) Francia: C'est arrivé près de chez vous (Az otthonodhoz közel történt) Olasz: E se... (És ha... ) Arabic: إذا فعلت ذلك.. (Ha úgy tettem volna... Mi lett volna ha.com. ) Német: Was wäre, wenn (Mi lenne, ha... ) m v sz Született feleségek Hatodik évad • Epizódlista Vétkes kertváros – Túlélés – Ki a legszebb e vidéken? – Mondd, miért szeretsz te mást? – Ne ítélj, hogy ne ítéltess! – Fűre lépni tilos! – Bölcsességek könyve – Egy csésze kávé – Önvédelem – Kő-kövön – Mi lett volna, ha... – A látszat csal – Terápiás hatás – Színház az egész világ – Szemrevaló – Hajtóvadászat – Aki bújt, aki nem... – Ki nyer ma?
Az épületek szerkezete, díszítése, burkolás tényleg olyan, mintha testvérekről lenne szó, vagy egymás folytatásairól. Tehát, ha a képeslapok alapján nem tudjuk elképzelni, milyen is lehetett a szolnoki Pfaff-féle állomásépület, és nem akarunk sokat utazni, akkor elegendő Ceglédre átmenni, és körülnézni. Ahol tovább játszhatjuk a "mi lett volna, ha... " játékot. Hiszen a ceglédi állomás főbejárata is a városközpontba vivő utca lezárása, miként volt ez Szolnokon a Baross utcával. A ceglédi állomást is ugyanúgy szétbombázták 1944 nyarán, mint a szolnokit. Csakhogy Cegléd esetében fel sem merült a régi épület elbontása. Szolnokon viszont már az ötvenes években nyilvánvaló volt, hogy új vasútállomást akarnak építeni. Jóbarátok / Mi lett volna, ha, 2. rész. Nem vagyok benne biztos, hogy csak azért, mert menthetetlen lett volna az épület. És még csak azt se gondolnám, hogy az okok között azokat a plusz vágányokat kell keresni, amelyeknek helyet kellett csinálni. Nem szeretnék rosszindulatú lenni, de van egy olyan érzésem, hogy Kelet-Európa legnagyobb vasúti csomópontjához 1975-re nem illett egy 1907-ben tervezett épület.
Itt vegyük észre azt, hogy ha mégis az itt leírt Eger-Vadna vonal létesült volna 1908-ban, akkor mára valószínűleg nemcsak terv, hanem már elfelejtett tény lenne a megszüntetése. A korabeli dokumentum [köszönet érte N. Tamásnak]: "Az eger-vadnai h. v. műszaki leirása. A tervezett eger-vadnai h. Mi lett volna hạ long. vasut a m. vasutakMiskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. Tervezett h. vasut haránt völgyektől sűrűn hasított dombos jellegű terepen vonul végig az Eger patak völgyében egész a szilvási határban fekvő vízválasztóig, ezen vízválasztót elhagyva belép a Szilvás patak illetve Bán völgyébe és ezen völgyben halad egész Vadna végállomásig. A terepnek megfelelően a pálya lejtviszonyai általánosságban a dombok jellegéhez simulnak és az alkalmazott, de okvetlen szükséges 16‰ emelkedést illetve esést meg nem haladja. Eger város határában a pálya igen szakgatott terepen és értékes szőlőfelületen halad át s csakis több 200 m sugaru iv alkalmazása mellett oldható meg. Felnémettől egész Monosbélig, az egyedüli vonalvezetés az Eger patak mentén lehetséges akként, hogy ezen szük völgyben több áthidalás és patakszabályozás valamint 200 m sug.
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 7 1 Az eladó telefonon hívható 4 8 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 21 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 14. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka