Tovább Tipp! Július 29., 2019 Augusztusi programok a Balatonnál, melyeket kár lenne kihagyni Az augusztus még javában főszezon a magyar tengerünknél. A hőmérő higanyszála még az egekben, olvadunk a napon és keressük a jobbnál jobb nyári programokat, ahol kikapcsolódhatunk. Tovább / Balaton körül / színház Programok / 2021. 09 - aug. 18. Március 15-i ünnepség 2022 Zamárdi | CsodalatosBalaton.hu. Hotel Menthol musical és más sikerdarabok a Pannon Várszínháztól a Balatonnál is A veszprémi Pannon Várszínház számos sikerdarabbal szórakoztatja a közönséget a Balaton több településén. A Pál utcai Fiúk, A dzsungel könyve, vagy a Hair után itt az új musical, a Hotel Menthol! Tovább / Balatonvilágos / koncertek Programok / 2021. 01 - szept. 15. BalatonPart – szabadtéri koncertek Balatonvilágoson | 2021 július – szeptember Erős line-uppal indul Balatonvilágos új kult helye: többek között Fritz Kalkbrenner, a Nouvelle Vague, Follow the Flow, Rúzsa Magdi, Demjén Ferenc, a Punnany Massif és a Wellhello is koncertet ad júliusban a Club Aligában. Tovább / Tihany / színház Programok / 2021.
2022. március 14 – 14. Zamárdi Közösségi Ház ingyenes Web Facebook E-mail +3684345290 Program: Himnusz – csángó gyerekekkel közösen Petőfi Sándor: Nemzeti da – előadja Sinkovits Imre Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész, egyetemi tanár ünnepi beszéde Ad Libitum ehyüttes ünnepi koncertje Fáklyás felvonulás aSazbadság tére Koszorúzás a nemzetőrök kopjafájánál és Szózat Az ünnepség előtt 10 órától kokárdakészítő kézműves foglalkozás
Tovább Tipp! Július 29., 2019 Első ízben láthatsz Tesla Show-t Magyarországon! Még soha nem látott szenzáció lesz idén a 43 Boglári Szüreti Fesztiválon-n! Tovább Tipp! Július 22., 2019 Egy kötet és filmtekercs Balaton A Balaton egyszerűen kimeríthetetlen témaforrása, mely megihletett már regényeket, filmeket, verseket. Íme néhány remekmű melynek főhelyszíne e mesés hely. Tovább
A Gellért legenda-kút szintén a Gellért-hegyen található, Szent Gellért egyik legendájának részlete látható rajta (Forrás: Művészet, 1981. január) Az első magyar vértanú emlékezete a fővárosban De nem pusztán a Gellért-hegy és a már említett Belvárosi-plébániatemplom oltára őrzi az első magyar vértanú emlékét. A fővárosban számos helyen találkozhatunk Szent Gellért alakjával. A tabáni Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán több más szoborral együtt Szent Gellért tanító alakja is látható kereszttel. Ismert a Kelenföldön lévő Szent Gellért-templom homlokzatán lévő megható ábrázolása, ahol egy angyal emeli fel a mennybe a plébánia védőszentjét. Az Alexandriai Szent Katalin-templom a Tabánban (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellért szobra az Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) A kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom (Fotó: Both Balázs/) Varga Imre alkotása a Szent Gellért-plébániatemplom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) Alakja a templombelsőkben is több helyen feltűnik.
Munkálkodásában a király támogatását élvezte. Szent István halála után ez a pártfogás megszűnt, sőt Gellért püspök Aba Sámuellel összeütközésbe került annak zsarnoki magatartása miatt. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, András és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival. Éjszakára Diósdon szálltak meg, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatására Szent László király idején, 1083-ban került sor. Szent Gellért kiváló példa arra, hogy nem a származás dönti el, hogy kiket tekinthetünk magyar szenteknek, hanem a püspökök, a papság és a magyar hívek közös tisztelete. Szent Gellértnek olaszországi tisztelete alig van, míg hazánkban országos tiszteletnek örvend és a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjeként őrzi tiszteletét.
Ha ez történelmileg nem is bizonyítható egyértelműen, az közismert, hogy a hegyet már a XIII. században több forrás is hozzá kötötte, és a XV. századtól már találkozhatunk a Gellért-hegy elnevezéssel is, amelynek elterjedését a török hódoltság szakította meg. A XVIII–XIX. századra visszatért a köztudatba a Gellért-hegy elnevezés, bár Döbrentei Gábor javaslatára 1847-ben, a híres dűlőkeresztelő alkalmával a hegy a Kelen-bérc nevet kapta, így "hivatalosan" ma is ez a neve. A Gellért-szobor napjainkban a vízeséssel és a két turulmadárral (Fotó: Both Balázs/) A Gellért-hegyen álló Gellért-szobor egyike a Ferenc József által adományozott tíz szobor egyikének. Eredetileg kisebb méretűre tervezték, de hogy ne olvadjon bele a környezetébe, végül hét méter magas lett a bronzalkotás, amelyet Jankovits Gyula szobrász készített 1904-ben. A Gellért-szobor lábánál látható egy pogány magyar vitéz is, amely Gárdos Aladár alkotása, a szobor kolonádját pedig Francsek Imre építész tervezte. Egy XX. század eleji képeslap, amin látható a pogány katona szobra is Gellért lábánál A Szent Gellért-szobor kompozíciója az épülő Erzsébet híd budai kapuzatáról fotózva 1963-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 26464) Budapesti panoráma a Gellért-hegyről, a püspök szobra mellől (Fotó: Both Balázs/) A Gellért-hegy tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány, de nemcsak a hegyoldalban van Szent Gellértnek emléke, hanem a Citadellához vezető út mellett látható a nemrég felújított Gellért legenda kútja, amelyet Medgyessy Ferenc szobrász alkotott 1943-ban.
(Részlet Szent Gellért 14. századi Nagy legendájából – fordította: Jelenits István) 1028-ig maradhatott a monostor csendjében és erdei magányában. Ajtony vezér legyőzése után Szent István ugyanis rábízta a csanádi egyházmegye megszervezését. Gellért elsőként fölosztotta az egyházmegye területét hét főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostor templomát, melyet a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott. Tevékenységét István király bőkezűen támogatta. Szent Gellért "magyar népköltészetünk első hírmondója", szintén Nagy legendájában olvasható ugyanis az első utalás népköltészetünkre, mégpedig egy munkadalra. A "magyarok szimfóniájá"-ról szóló leírás megkapóan szép: "Történt pedig egyszer, hogy valakinek a védelmében a királyhoz sietett, és annak a vidéknek erdős környékén, amely disznók hizlalására volt alkalmas, volt egy falu, és délben ott látták vendégül.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.
Felhasznált irodalom: Györffy Rózsa: Új magyar legendárium Török József: A magyar föld szentjei Szentek élete