Ha megszűnik a jogviszony vissza kell adni a diákot. A beiratkozáskor meg legalább igazolást kell adni. 22. 16:10 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: Nem kell, hiszen a jogszabály is világosan kimondja, hogy a diákigazolványra való jogosultság csak aktív félév alatt áll fent, tavaszi félévben október 31-ig, ősziben március 31-ig. A félév az ELTE-n szeptember 11-én kezdődik, addig arra a félévre értelemszerűen nem adható ki diákigazolvány és matrica, legfeljebb az előzőre, ha már akkor is hallgató voltál. Az igazolás pedig a diákigazolványt helyettesíti, arra is csak akkor vagy jogosult, ha már diákigazolványra is jogosult vagy. Diákigazolvány igénylés? (8815152. kérdés). 16:24 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Itt a tavasz - Tóbiás megérkezett BEAC Sportpályázat 2017-ben is! Külföldön tanulóknak és külföldre utazóknak hasznos, ha kiváltják a nemzetközi diákigazolványt, vagyis az ISIC kártyát, ugyanis így számos kedvezményben részesülhetnek. Az igazolványt százhúsz ország több mint negyvenezer elfogadóhelyén lehet használni. Ha külföldön igazolod vele, hogy diák vagy, az UNESCO világörökségi listáján szereplő műemlékeket 20-50% kedvezménnyel látogathatod. A kártya aktiválás után telefonkártyaként, internetezéshez, ingyenes segítségnyújtáshoz és tanácsadáshoz is használható. A legtöbben azonban az utazási kedvezmények ért váltják ki, ugyanis nem csak az országon belüli menetjegyek, hanem repülőjegy is kedvezményes áron vásárolható vele. Magyarországon a MÁV és a Volán nem, viszont a BKV elfogadja a nemzetközi diákigazolványt, így a diploma megszerzése után akár egy évvel is igénybe lehet venni a hallgatói jogviszonyért járó utazási kedvezményt. A nemzetközi igazolványokkal az OTP Travel irodáiban kedvezményes diák- és tanár repülőjegyeket lehet vásárolni 65 légitársaság járataira is.
Sokáig annak antiszemita jellegét is elhallgatták, mígnem előkerült annak végrehajtási rendelete, melyből feketén-fehéren kitűnt, hogy a nemzetiségek meghatározásában, valamint az azokhoz rendelt számarányok alapján egyértelműen a zsidóság ellen irányult. A műsorvezető kérdésére Újváry elismerte ugyan, hogy nem valamiféle korlátozásra, létszámstopra gondol, amikor "szükségesnek" nevezte a törvényt, és nem azzal ért egyet, "ami született ebből a törvényből" – de meg sem említi, hogy éppen a zsidó diákok kiszorítása a felsőoktatásból volt az elsődleges célja ennek a rendelkezésnek. Ha viszont valaki a numerus clausus törvény kapcsán ráadásul még azt is kiemeli, hogy az "kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult", tehát nem "általános rendelkezés" volt, hiszen nem érintette azt, hogy az értelmiségi, gazdasági pályákon ki, hogy helyezkedjen el, az éppen a fent említett történeti kontextust nem veszi figyelembe. Ebben a vitában nem szerencsés a szavakon lovagolni, nem segíti elő a szükséges dialógust, ám ez esetben egy, a történelmi kontextusból kiragadott esemény önmagában való téves értékeléséről van szó.
Száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, az úgynevezett numerus clausust, amely kimondatlanul is a magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta. A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó emancipációja a kiegyezés után emelkedett törvényerőre. A dualizmus a polgári jogok és a piacgazdaság szabadságát hozta el, amit a kor klasszikus liberálisai teljes mellszélességgel támogattak. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai között volt az 1867. évi XVIII. törvény, ami kimondta "az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", az 1895. XLII. törvénycikk pedig az izraelita vallást bevett vallásnak ismerte el. Ezek a lépések erőteljes asszimilációs folyamatot indítottak el, miközben a századfordulón a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió fő volt. A társadalomban a vallási eredetű, középkori gyökerű antiszemitizmus nem szűnt meg.
15 perc olvasás Az 1920. évi XXV. törvénycikk hivatalos elnevezése szerint "a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" rendelkezett. A törvény szerint az 1920 őszén kezdődő tanévtől "csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható". 1920 őszéig ugyanis a tanszabadság elvét úgy értelmezték, hogy minden érettségivel rendelkező személy abba az oktatási intézménybe iratkozhatott be, ahová csak akart. Az új törvény azonban lehetővé tette a felsőoktatási keretszámok, azaz a numerus clausus bevezetését. A törvény a keretszámok megállapítását az egyes karok javaslata alapján a vallási és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utalta. A törvény értelmében az egyetemet korábban már megkezdett hallgatók zavartalanul folytathatták tanulmányaikat, amennyiben "nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók" voltak.
Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló "Törvénytől sújtva" című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál. – Mivel indokolta a magyar parlament 1920-ban, hogy bevezesse a numerus clausust, a tulajdonképpeni első zsidótörvényt, illetve, hogy mi volt az igazi ok? – Többféle motívum is létezett. Nem kérdés, hogy az első világháború után volt valamiféle túlnépesedés az egyetemeken, hiszen a háború miatt sokan félbeszakították a tanulmányaikat. De a törvény harcos hívei között olyanok is voltak, mint Prohászka Ottokár, akik úgy képzelték, hogy ez a törvény csak az első lépés lesz, amely szélesebb körben, a gazdaság számos területén a zsidókat korlátozó törvényhez vezet majd. Prohászkának és fajvédő társainak tágabb programja volt, amely nem csak a felsőoktatásra vonatkozott. A politikai helyzet változásai vezettek oda, hogy ezekből a távolabbi tervekből akkor nem lett semmi. A Numerus clausus törvény aláírói: Horthy Miklós és Teleki Pál – De már a numerus clausus megszavazásakor sem volt a képviselőház egységes.