A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, melyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz. A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.
A szokatlanul széles margón további idézetek, valamint illusztrációk sorakoznak az ezenkívül is igen gazdag szemléletű anyag mellé (színes táblák, fényképek, ábrák, rajzok, reprodukciók stb. ). A rendkívül szép kiállítású és gondosan megtervezett kötetnek elsősorban a tankönyv- és kézikönyv funkcióját sikerült betöltenie, a laikust túl magas követelmények elé állítja. Kézikönyv értékét a példás bibliográfia, hivatkozásjegyzék, valamint név- és tárgymutató is emelik. A jelen kiadás átdolgozott változat, így lehetőség nyílt néhány érdemi változtatásra is. A befejező rész egy új fejezettel bővült, amely a fizika 1990-ig, az utolsó tíz évben elért eredményeit foglalja össze, s jelentősen bővült a reprodukciós anyag, a színes táblák pedig új szerkezetükben mintegy a kötet gerincéül, szerkezeti tartóvázául szolgálnak. " © minden jog fenntartva"
Az antik örökség átmentése. A közvetlen csatorna. Bizánc. Az arab közvetítés. 8. hét A hinduk és az arabok. A tízes számrendszer. Algebra - algoritmus. Az arab csúcsteljesítmény. Zsidó tudomány a középkorban. 9. hét Nyugat magára talál. Fibonacci, a számolás művésze. Jordanus Nemorarius, a statikus. A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College. A megreformált peripatetikus dinamika. Buridan impetuselmélete. Fizika az asztronómiában. 10. hét Természetfilozófia a középkorban. A reneszánsz és a fizika. A világ 1600 körül. Vissza Platonhoz - új szellemben. A múltba néző forradalmár: Kopernikusz. Egy kompromisszum: Tycho de Brahe. A világ harmóniája: Kepler. 11. hét Galilei. Az új filozófia: a kételyből módszer: Bacon, Descartes 12. hét Descartesen túl, Newtonon innen. Newton és a Principia. 13. hét A klasszikus fizika kiteljesedése. 14. hét A huszadik század fizikája. 9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) előadás 10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban: A félév tizedik hetének végére egy 8-10 oldalas esszé megírása b.
Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges. SSL tanúsítvány © 2001 - 2022, Libri-Bookline Zrt. Minden jog fenntartva.
437 A kis aszimmetria növeli az esztétikumot 440 Vissza az apeironhoz? 441 Energia az elemi részek segítségével? 443 Az ember és a kozmosz 444 Új információs csatornák 444 A csillagok energiatermelése 446 Születés, élet, halál - csillagléptékben 448 Az Univerzum kialakulása 452 "A semmi és a végtelen között" 454 Irodalom 457 Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István) 461 Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István) 473
A február 15-én megnyílt tárlat a két évtizeddel ezelőtti Álmok álmodói kiállítás és a Millenáris megnyitásának huszadik évfordulójára készült, de természetesen az elmúlt két évtized magyar tudományos eredményeit is bemutatja. Dankó Virág, a Millenáris ügyvezető igazgatója a megnyitón elmondta: húsz évvel ezelőtt a látogatók (egy év alatt nyolcszázezren nézték meg a kiállítást) szembesülhettek azzal, hogy világraszóló nemzet tagjai. A mostani kiállítás is hasonló élményt kíván adni és hasonló üzenetet közvetít. Kiemelt célja annak bemutatása, hogy a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is lehetőségük van arra, hogy világraszóló tudományos és technikai eredményeket érjenek el. És ezzel el is jutottunk oda, ahova indultunk: íme, erről kell beszélnie a történelemnek. Fotók: MTI/Balogh Zoltán
Az óvoda-iskola átmenet problémáját súlyosbítja az óvodák és iskolák közötti együttműködés hiánya. A tanítók jelentős része megkérdőjelezi az óvónők kompetenciáját az iskolát megelőző szakasz nevelői munkáját illetően, az óvodáknak nincs pedagógiai programjuk (és sokszor helyük) a túlkorossá váló óvodások nevelésére, a két intézmény pedagógiai gyakorlata és gyermekképe jelentős mértékben eltér egymástól. Az óvoda-iskola átmenet problémái alapvetően e tényekből következnek. 7.3 Az óvoda-iskola átmenet és személyiségfejlődés | Pedagógus mesterség. Lehetséges megoldások A megoldásnak ki kell térnie az óvoda-iskola átmenet jelenségének egészére, az intézmények strukturális felépítésétől kezdve az óvoda- és iskolapedagógusok eltérő nevelési szemléletén át a gyerekkor pszichológiai és pedagógiai sajátosságainak megértéséig. Következésképpen a kutatás alapján megfogalmazódó javaslat, hogy a rugalmas beiskolázás gyakorlatát ne tekintsük az óvoda-iskola átmenet problémáira adott megfelelő megoldásnak. A későbbre tolódó iskolakezdés nem oldja meg a lemorzsolódást, sőt bizonyos esetekben további hátrányt jelent az iskolai előmenetelben, hiszen az azonos képességekkel rendelkező, az iskolát korábban megkezdő gyerekek körében a lemorzsolódás veszélye szignifikánsan kisebb volt, mint a túlkoros csoport esetében.
A megoldást többek között az óvoda és az iskola egymáshoz való közelítésében, az egyéni differenciálásban és az óvodában megkezdett fejlesztésben látja, az óvoda-iskola átmenetet érintő oktatáspolitikai döntések felül bírálatával egy időben. A kutatás kitér arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esetén fokozottan mutatkoznak meg az óvoda-iskola átmenet problémái, diagnosztizálásuk és kezelésük nem kielégítő, azonban a kutatásnak nem célja a társadalmi, pszichológiai és pedagógiai kérdések együttes elemzése (Szilágyiné 2006). Az óvoda–iskola átmenet megkönnyítése | | Ovonok.hu. Egy másik vizsgálat a roma tanulók későbbi iskolakezdése és a lemorzsolódás összefüggéseit tárja fel, rámutatva arra, hogy a későbbi iskolakezdés a roma gyerekek esetén negatívan befolyásolja az iskola időbeni elvégzésének. Óvoda-iskola átmenet problémája Az óvodai nevelésben ismertek a hátránykompenzációra vonatkozó, valamint az eredményes óvoda-iskola átmenetet támogató programok. A jó helyi gyakorlatok azonban korlátozott hozzáféréssel, elszigetelten vagy a normatíva igénylés szükségességének kényszerével jelentek meg.
A gyermek aktív közreműködő az óvoda-iskola átmenetben, de új helyzetekben kell megmutatni magát. Azzal szembesül pl., hogy amíg az óvodában ő volt a mindent tudó nagy, most egyszerre olyan gyerekekkel találkozik az iskolában, akik mind nagyobbak nála, azok a kompetenciák, amelyekkel az óvodában könnyedén reagált az egyes helyzetekre, most kevéssé válnak, ebben az új világban új helyzet-felismerési, helyzetmegoldási tudást kell megszereznie. A legnagyobb segítség az, ha észrevesszük a gyermekben rejlő erőforrásokat, és azok kibontakoztatásában segítjük pedagógusként, szülőként. Intraperszonális szinten a változás elsősorban az identitás alakulásában (pl. nem csak az "Én" van a középpontban) jelenik meg. Kialakulnak az "iskolaspecifikus" készségek és képességek (pl. olvasás, írás, számolás). Interperszonális szinten új kommunikációs formákat és készségeket sajátít el (pl. órákon a jelentkezést követi a beszéd). Óvoda iskola átmenet nehézségei. Új típusú kötődés alakul ki a gyermek és a tanító között. Kontextuális szinten az új együttműködés különbözőségeiből származó problémák kezelése válik szükségessé (család-óvoda, család-iskola).
A játékban és a játékosság helyzeteiben bánni tudnak a szabadon áramló érzelmekkel és gondolatokkal. Így – beszélgetve, dúdolva, mondókázva, énekelve, "hőcögtetve", tapsoltatva, az ujjacskákat számlálgatva – tanulnak meg a kicsik érzelmeket kapni és adni az emberi kapcsolatokon keresztül. Ez készíti elő őket a dolgok számbavételére, megnevezésére, kapcsolataik kíváncsi felkutatására. Óvoda iskola átmenet. Ez az érzelmi intelligencia jelen lehet akár a legszegényebb roma családokban, de hiányozhat a jómódú, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők és gyermekeik kapcsolatából. Az érzelmi intelligenciát az érzelmi biztonság alapozza meg, az értelmi intelligencia (az örökletesen is meghatározott értelmesség) pedig a szabad játékban és a mesehallgatásban szökken szárba. A szabad játék és a mesehallgatás azért alapvető a fejlődés szempontjából, mert érzelmileg átfűtött képsorok megalkotásával és összefűzésével jár. E folyamatot nagyon megzavarja az életkorhoz nem illő műsorok nézésével járó, korlátozatlan időtartamú televíziózás.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A kisiskoláskor elérésekor a gyermekek különböző fejlettségi szinten vannak amely a fejlődésbeli eltérés, az értelmi erők különbsége és a felkészítés változó formáiból adódik. Minden gyermeket segíteni kell abban, hogy az iskolában is mihamarabb kompetenssé váljon, kialakuljanak rezilliens képességei azokban a tevékenységekben, amelyek ott elvárhatóak. Mindezt figyelembe véve olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az egyéni ütemben való haladást, amely a tanulási képesség és a haladás kompetenciáinak kialakulását segíti. Óvoda-iskola átmenet. Fontos, hogy a gyerek váljon képessé az új ismeretek befogadására, hogy képességeihez mérten a legmagasabb szinten tudja teljesíteni az iskolai elvárásokat. Legyen örömteli, sikerorientált a tanulás.