A szakmai gyakorlat és a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat a 230/2012. (VIII. 28. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A Korm. rendelet kimondja, hogy a szabályok mind az alapképzés, mind a mesterképzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra egyaránt vonatkoznak, valamint meghatározza a szakmai gyakorlóhely (külső gyakorlóhely) fogalmát. E szerint szakmai gyakorlóhely az a jogi személy vagy gazdálkodó szervezet lehet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosít, és az Oktatási Hivatal ekként nyilvántartásba vette. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés munkajogi megítélése A Korm. rendelet 17. Nav foglalkoztatási szabályzata. § (2) bekezdése értelmében a szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. Már ebből a meghatározásból is látszik, hogy a jogszabály nem tesz automatikusan egyenlőségjelet a munkaviszony és a hallgatói munkaszerződés alapján végzett munka közé.
Forrás: NAV BérPortál – – Minden jog fenntartva
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott 2012/73. számú tájékoztató segít eligazodni abban a kérdésben, hogy mikor tekinthető "klasszikus" munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés keretében teljesített szakmai gyakorlat. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját ellátni, amellyel szemben a munkáltatónak foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás akkor tekinthető tehát munkajogviszonynak, ha ezek a tartalmi követelmények hiánytalanul teljesülnek. Gyulai Hírlap - NAV: a diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles néhány foglalkoztatási formát kivéve. alapján azonban a munkáltató nem köteles a hallgató részére díjat fizetni a hat hetet el nem érő szakmai gyakorlat keretében folytatott munkavégzésért, így nem teljesül a munkajogviszony egyik lényegi ismérve, a bérfizetési kötelezettség. A hallgató ezen formában történő foglalkoztatása a díjfizetés hiánya miatt tehát nem tekinthető munkajogviszonynak. Ebből következően csak akkor minősül munkajogviszonynak a hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás, ha a hallgató díjazásban részesül.
Értelmezési problémák az ügylet teljesítési időpontja körül 2020. július 1-től módosult a számla kiállítására nyitvaálló határidő, mely az elszámolási időszakhoz kötött ügyletek esetén sokszor nehézséget okoz annak értelmezése. A médiában megjelenő hírekben pontatlanul fogalmazva július 1-től a számla kiállításának határideje 15 napról 8 napra csökken. De a 8 napot mely időponttól kell számítani? Első lépésben az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megvizsgálni a módosítást. Az Áfa tv. 163. § rendelkezésének értelmében a számlát a teljesítés időpontjáig kell kiállítani, de Közösségi termékértékesítés esetén a teljesítést követő hónap 15. Számla kiállítás határideje 2021. napjáig Készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel történő vételár kiegyenlítés esetén haladéktalanul Egyéb áthárított adót tartalmazó számla esetén 2020. július 1-től 8 napig Tehát a változás a közösségen belüli termékértékesítésről, illetve a vásárláskor készpénzben történő vételár kiegyenlítés esetén a számla kiállításának határidejét nem érinti.
A számlakibocsátás kötelezettségének maga a kötelezett vagy a megbízottja tehet eleget. Ehhez írásban, előzetesen meg kell állapodni a számlakibocsátás elfogadásának módjáról és feltételeiről. Mikor állítunk ki számlát? Amikor belföldön terméket értékesítünk vagy szolgáltatást nyújtunk Amikor a másik fél előleget fizet ki Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely áfát is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Nem terjed ki továbbá az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre sem. Számla kiállítás határideje időszaki elszámolású ügyleteknél. Amikor külföldre nyújtunk szolgáltatást vagy értékesítjük termékünket - ezen eseteket az áfa törvény tételesen taglalja. Mely esetekben mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól? Mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítésünk, szolgáltatásnyújtásunk tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről ún.
Az ésszerű időt az áfa törvény részletesen meghatározza Azonnali számlakiállításra vagyunk kötelezve, ha készpénzzel, vagy készpénzt-helyettesítő eszközzel történt meg a kifizetés vagy készpénzben vettünk át előleget. Kivételt képez ez alól, ha gyűjtőszámlát adunk ki, de erre jogalapnak kell lennie. Mit kell tudnunk az átutalásos számla kiállításának szabályairól?. Utalásos számlák esetében a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani. Mit kell tartalmaznia egy számlának?
Természetesen a saját cégünk és az ügyfél közösségi adószáma is szerepel a számlákon. Válaszukat előre is köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!