A görögdinnye termesztéséhez nagy helyre, sok napra, vízre és tápanyagra van szükség. Ezeknek a dinnyéknek mohó, kúszó indáik vannak, akárcsak a tökfélék családjába tartozó többi más növénynek is (cukkini, tök, uborka). A görögdinnye termesztése A görögdinnyét nem különösebben nehéz termeszteni, de mivel igényesek, ezért nem ajánlott kezdő kertészeknek. Azoknak sem ajánlott, akiknek nem áll elég hely, víz vagy jó talaj a rendelkezésükre. A görögdinnye termesztése sok munkabefektetést igényel, és amit cserébe kapunk az nem sok, legalábbis, ami a tápértéket illeti. Tehát a permakultúra támogatói nem foglalkoznának sokat vele. De mivel a görögdinnye ennyire népszerű, elmondjuk, hogy hogyan kell termeszteni. Ez idő alatt a napi hőmérsékletnek legalább 20-25 Celsius foknak kell lennie, de minél melegebb van annál jobb. Több fajta görögdinnye van, ezért, ha nincs nagyon meleg ott, ahol élünk, inkább egy gyorsan növő fajtát válasszunk. A görögdinnyét teljes napon kell nevelni, ezen kívül szükség van még sok vízre és tápanyagra (jó talajra), na és persze sok helyre.
Még azt se tudjuk teljes bizonyossággal, hogy mióta termelik nálunk a naspolyát. Annyi azonban kétségtelen, hogy az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzék, amelyet Bodor Pál 1812 szeptemberének 1. napján, Kolozsvárott jelentetett meg (és amely nem kevesebb, mint 34 almafajtát és 22 körtefajtát ajánlott a nagyérdemű vásárlóknak! ) az egyéb gyümölcsnemek kategóriájában a "naspolyát" is felsorolja. Ennek ellenére a mai napig indokolatlanul mellőzött és mostoha gyümölcs maradt. Hogy honnan származik a neve? Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve annak elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék (1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve közül a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya. Termesztése Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt vásároljon. Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya.
Ádám ✉ 2007. május 25., 23:04 (CEST) [ válasz] Mire alapozod a véletlen elírás-sztoridat? Forrás, ilyesmi van? Amúgy meg ha több éven keresztül a szervezet minden hivatalos dokumentumában, és a legtöbb róluk szóló említésben az a név szerepelne, hogy Nemzeti Nyomzó Iroda, akkor bizarr lenne a magyarul értők tekintélyére hivatkozni. A nyelv változik, a helyesírás is, a névadási szokások is, a nevek is, stb. De hát a wikipédista okosabb mindenkinél, a rendőrt ma menő lenézni. (Azt csak viccből említem, hogy ennyi erővel Adam78 helyett "Ádám 78", vagy "78. Ádám" névre lehetne a te nevedről szóló szócikket is átnevezni. Új helyre költözött a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda - PestiSrácok. ) - 80. május 26. (CEST) Nem arról van szó, hogy ki néz le kit; amit írtam, annak te is utánanézhetnél, ha akarnál, a megfelelő szakkönyvekben (pl. AkH., OH., illetve utánakérdezhetnél a megfelelő fórumokon (pl. [2], [3]). Nem teszed, csak kétségbe vonod mások tudását, a magad véleményéhez viszont nem hozol forrást. Nem tudom, ennek így mi értelme van. Szándékosan nem írhatták külön a "Nyomozó Iroda" alakot, mivel az csak egy bármely irodát jelölhet, ami éppen nyomoz (mondjuk a szomszéd ügyvédi irodáját, ahol véletlenül épp a hiányzó adatok után nyomoznak); ez az intézmény azonban kimondottan a nyomozás végett jött létre.
A kor ismert filozófusa és hittudósa, a magyarországi tartományfőnöki pozíciót is betöltő Csávossy Elemér (1883-1972) által életre hívott, a rend magyarországi központjának is szánt, Krausz (Krasznai) Lajos (1884-1965) szobrászati munkáival még kivételesebbé tett ház terveit Bernhardt (Bernárdt) Győző (1880-1948) szignózta, költségeit pedig a számtalan beérkező adományból, illetve egy harminc éves futamidőre felvett banki kölcsönből fedezték. Az építész A tervező királyi tanácsosi címet viselő, 1885-ben XIII. Leó pápától is elismerést kapott édesapja, Bernhardt (Bernárdt) Győző (1840-1923) részt vett a Sacré Coeur Ajtósi Dürer soron működött iskolájának építésében, elkészítette a hozzá tartozó templom terveit, de a Nyugati pályaudvar építésvezetői posztját is ő töltötte be. Nemzeti Nyomozó Iroda | hvg.hu. Életművét halála után fia, a Manrézát is tervező ifj. Bernhardt Győző (1880-1948) folytatta: a Hauszmann Alajos diákjaként építésszé vált, majd európai tanulmányutat tett férfi karrierje kezdetén Alpár Ignác irodájában (talán épp az olimpikon úszóból tervezővé lett Hajós Alfréd kollégájaként) a Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota, illetve a városligeti Vajdahunyad-vár építésében vett részt, majd a Fő és Gyorskocsi utca közt nyújtózó igazságügyi tömb (1913-1923) építésvezetői pozícióját foglalta el.
Továbbá az is benne van a határozatban: "A Borkai család vagyoni helyzetének, jövedelmi viszonyainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy a család valamennyi tagjának a legális jövedelme fedezte a vagyongyarapodást, így a sokorópátkai ingatlan megszerzését, valamint az azon található felépítmények megvalósítási költségét. " Azt is megállapították, hogy a vizsgált tényállások alapját képező cselekmények nem bűncselekmények, ezáltal a pénzmosás bűncselekmény megállapíthatóságának alapcselekményi feltétele hiányzik, így pénzmosás bűncselekmény sem valósult meg. Vita:Nemzeti Nyomozó Iroda – Wikipédia. Összegzésként is az a megállapítás született, hogy bűncselekmény nem történt a vizsgált ügyekben, ezért határoztak az eljárás megszüntetéséről. (Borítókép: Borkai Zsolt. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)