A magyar sajtó figyelmét javarészt elkerülte az az érdekes közlemény, ami az orosz Transmashholding oldalán jelent meg július végén. A közlemény szerint egy áprilisban alakult magyar cég, a Magyar Vagon Zrt. két közös vállalatot is alapított a Transmashholding orosz metrógyár svájci leányvállalatával, a TMH International AG-vel. Az egyik egy befektetési vállalat, a TMH Hungary Invest Zrt., a másik inkább az üzleti bonyolításra teremtett Transmashholding Hungary Kft. Mindkét cégben 50-50 százalék a tulajdoni arány a magyar és az orosz tulajdonosok között. Különösen érdekes, hogy a két új magyar–orosz közös cégben részes Magyar Vagon Zrt. tulajdonosa, egyetlen részvényese Szalay-Bobrovniczky Kristóf, londoni magyar nagykövet. Magyarország nagyköveteinek listája – Wikipédia. Mint azt megírtuk, Szalay-Bobrovniczky Kristófot, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettesét 2016-ban jelölték londoni nagykövetnek. Szalay-Bobrovniczky Kristófot két évvel jelölése előtt, 2014 végén le is fényképezték a brit főváros repterén Habony Árpád társaságában.
Külgazdasági és Külügyminisztérium. (Hozzáférés: 2017. augusztus 16. )
", azaz a közös magyar–orosz befektetési cég részére. Igaz, a kormányhatározat június 30-át jelöli határidőként a megállapodások megkötésére, az pedig már lejárt. Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz üzlet azért is lehet problémás, mert Dunakeszin (is) gyártják a Stadler emeletes vonatait, amiből 20 darabot rendelt a MÁV. Londoni magyar nagykövet online. Márpedig a svájci Stadler nem akar a gyártási részleteken az orosz konkurenssel megosztozni, ezért kilátásba helyezték, hogy felülvizsgálják akár a gyártás teljes leállítását is.
A "legnagyobb magyar", Széchenyi István mintegy évtizedes reménytelen szerelem után vette el Seilern Crescence-t, akitől két fia született. A két fiú egész életében igyekezett méltó lenni apjuk emlékéhez. Különösen az ifjabbik fia, Széchenyi Ödön tette le a névjegyét a magyar történelemben. Számos közlekedési fejlesztés mellett a magyar tűzoltóság megteremtésében is úttörő szerepet játszott. Sőt, tudását külföldön is kamatoztatta, így nemcsak a magyarok, hanem a törökök is tisztelhetik az emlékét. Széchenyi Ödön első tüzei Az ifjabbik Széchenyi-fiú a ránk maradt beszámolók szerint a kezdetektől fogva nyughatatlan természetű volt. 1839. december 14-én született, így amikor Széchenyi István elméje 1848-ban elborult és Döblingbe vitték, Ödön még gyermek volt. Miután apja állapota javult, sokszor meglátogatta. Londoni magyar nagykövet filmek. Széchenyi Ödön neveltetése így főleg édesanyjára hárult. Tanulmányait Sopronban és Nagycenken végezte és már korán komoly érdeklődést mutatott a műszaki tanulmányok iránt. Nem sokkal apja 1860-ban bekövetkezett öngyilkossága után olyan meghatározó élmény érte, amely vélhetően egész életére kihatott.
A beszámolója szerint Nepop Ljubov, Ukrajna budapesti nagykövete a Political Capital pénteki konferenciáján üzent a magyar kormánynak és a magyaroknak. Sírva beszélt arról, hogy a Nyugat nagyon elkésett a szankciókkal, pedig a háború előtt kérte az ukrán kormány, hogy büntessék meg Oroszországot, hátha meg lehet előzni a legnagyobb bajt. Az energetikai üzletek felmondására célozhatott, amikor az mondta: "Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek? " "Az 1848-as forradalom évfordulója jön, és rezsicsökkentésről beszélnek? Nem szégyellik magukat? Elbeszélgetett a királynővel az új londoni magyar nagykövet - Infostart.hu. Nem az emberi élet a fontos? Van joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál a rezsicsökkentés fontosabb? Kérem, idén csak azok menjenek ki az utcára ünnepelni, akikben van bátorság kiállni a szabadság mellett! " - mondta Nepop Ljubov, aki szerint a nyugati és így a magyar kormány még nagyobb támogatása azért is kulcsfontosságú, mert ha Putyin legyőzi Ukrajnát, akkor utána megy tovább, mert vissza akarja állítani a szovjet érdekszférát.
"Ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni! " – mondta, majd felszólította a magyarokat, hogy ne vásároljanak orosz termékeket, és bojkottálják az orosz vállalkozásokat, írja a Ukrajna Oroszország háború
Az új magyar nagykövet, Kumin Ferenc is megjelent hitvesével. Mint arról Kumin Viktória – aki éveken át az InfoRádió műsorvezetője volt leánykori nevén, Nagy Viktóriaként – a Daily Telegraph szombati számában közölt, fotókkal illusztrált, egészoldalas cikkében színes beszámolót ad, a ceremónia az előírt szabályok szerint zajlott. A videón át még beszélgethettek is az uralkodóval, aki az egyik fénykép szerint barátságosan mosolyog a magyar diplomatára. A szabályok minden mozzanatot megszabnak, előírják, hány lépést tehet a nagyköveti pár a fogadószalonban és mikor kell a megbízólevél átadójának mélyen meghajolni, feleségének pedig pukkedlizni a királynő előtt, még akkor is, ha ő csak az egyik antik komódon, egy jókora Canaletto olajfestmény alá helyezett képernyőn, virtuálisan van jelen. A ceremónia nem itt kezdődik. Londoni magyar nagykövet film. A diplomata egy héttel a jelenése előtt értesítést kap, felesége kezdhet megfelelő kalap után nézni. (Kumin Viktória igen elegáns volt kis szalagdíszes, sötétkék, és szőke haján kissé félrecsapott kalapjában. )
Prédikációjában arról beszélt, hogy a mai magas kultúrájú népeknél sem egyértelmű, hogy a tízparancsolat között milyen hierarchia, ha úgy tetszik rend van. Hiszen a parancsok irányítják az életünket és nem mindegy, hogyan jönnek egymás után. Ezért teszi fel a farizeus az érdeklődő kérdést, ami évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hogy melyik a legfontosabb parancs. Ezzel próbára akarta tenni Jézust. "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat" – mondta Jézus. "Megállunk ennél a két törvénynél, de a keresztény hitünk valójában nem ezen alapszik" – hangsúlyozta a metropolita, és kiemelte: Jézus Isten és ember is, tehát nem lehet szeretni az Istent az ember nélkül és az embert Isten nélkül. Az ember önmagát csak az Istenből eredeztetheti és értheti meg. Csíkban a székelyek legfontosabb ereklyéje. Jézus nemcsak tanít, hanem nekünk adja magát, hogy az ég és a föld egyesüljön az Eucharisztiában, mely bennünk valósul meg. Itt kezdődik a kereszténység.
A katakombák síremlékei, a vértanúk holtteteme fölött emelt oltárok bizonyítják, hogy már a kereszténység első századaiban vallásos kultusz tárgyát képezték a szentek ereklyéi. Az ereklyetisztelet történeti fejlődésében a következő mozzanatok érdemelnek figyelmet. A keresztények kegyelete legelőször arra irányult, hogy a vértanúk összes testrészét egy sírba helyezzék. A keleti egyházban már a 4. században szokásba jött az egyes csontokat, levágott tagokat, az edénybe gyűjtött vért külön ereklyetartókba tenni, a templomokban külön is elhelyezni, sőt egyes személyeknek is adományozni. A nyugati egyházban e szokás a 6. század végéig szigorúan tiltva volt, a templomokban az oltárok alatt a szenteknek egész, csonkítatlan teteme nyugodott; egyes személyek pedig csak a szentek sírjáról vittek magukkal egy-egy követ, a szentek koporsójához vagy teteméhez érintett tárgyakat. Lassanként a nyugati egyházban is szokássá vált a szentek csontjainak szétszedése, hogy így a folyton szaporodó templomok ereklyéket kapjanak.
István király, miután örökös nélkül maradt, Szűz Mária pártfogásába ajánlotta az országot. – Első szent királyunk, korábbi nevén Vajk, megkeresztelésekor az István nevet kapta, István diakónus után, aki először halt mártírhalált. István vértanú Krisztus kereszthalálát és feltámadását követően az első volt, akit megköveztek a keresztény hitéért. István királyt 1000-ben koronázták meg, és 1038. augusztus 15-én halt meg. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. A világegyházban augusztus 16-át tartják Szent István ünnepének. Mára a magyar katolikusok számára egy ünnepkört képez augusztus 15-e, azaz Nagyboldogasszony napja, amikor Szűz Mária mennybemenetelére emlékezünk és augusztus 20-a, amikor 1083-ban István királyt szentté avatták. Ennek azért van jelentősége, mert Szent István, miután egyetlen örököse, Szent Imre herceg meghalt, a Szűzanyának ajánlotta fel Magyarországot – magyarázta a plébános. Idén a vírushelyzet miatt augusztus 20-át családiasabban ünnepelte az egyház.