Értékelés: 4 szavazatból Zrínyi Miklós - a költő, hadvezér, politikus, a szigetvári hős dédunokája. Halála körül számos vita, legenda alakult ki. A hivatalos történelem vadászbalesetként tarja számon, mások merényletet emlegetnek. A film tényeket és a különböző elméleteket igyekszik bemutatni. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A teljes igazságot – hacsak a bécsi udvari irattárból egy szenzációs titkos irat elő nem kerül – soha nem fogjuk megtudni. Addig is meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy Zrínyi Miklós halála értelmetlen és véletlenszerű volt: valóban egy vadkan ölte meg. Zrínyi Miklós vadkan merénylet vadászbaleset
zrinyi Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát–magyar főnemes, költő, hadvezér, politikus. Főbb művei: Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651), Szigeti veszedelem (1651), Tábori kis tracta (1646-51), Vitéz hadnagy (1650-53), Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57), Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661) Zrínyi Miklós a tizenhetedik századi magyar barokk irodalom kiemelkedő alakja volt. Elsősorban katonának vallotta magát, komoly hadi sikerei mellett a költői hivatást csak mellékesnek érezte. Már ifjúkorában alkotott verseket, későbbi feleségéhez számos szerelmes költeményt írt. Legjelentősebb műve a tizenöt énekből álló hősi eposz, a Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós halálát egy vadkan okozta, 1664. november 18-án hunyt el Zrínyifalván, 44 éves korában.
Zrínyi Miklós horvát bán is volt, déli szomszédaink Nikola Zrinski néven ismerik / Fotó: Wikipédia Vasvári és a későbbi évtizedek "nyomozói" Póka Istvánt sejtették az állítólagos merénylet mögött, hiszen ő csalta el Zrínyit az erdőbe. Ő volt az egyetlen közvetlen szemtanú is, hiszen egy Majláni nevű fiatalember, Guzics, az Angelo nevű olasz inas és a lovász – akik Zrínyivel mentek – még a lovakat kötözték, mikor a baleset bekövetkezett. Csakhogy Bethlen szerint Majláni is látta a vadkant: " Majláni legelébb érkezék, hát Póka egy horgas fán, az úr arccal a földön, s a kan a hátán; ő hozzálő; elfut a disznó, érkezik Guzics és Angelo". Feltűnő az is, hogy Bethlen leírása szerint utolsó szavaival Zrínyi maga is vaddisznót emlegetett. Bethlen részletesen leírta a vadkan által ejtett sebeket. Kizárható, hogy a népes vadásztársaság tagjai ne tudtak volna különbséget tenni egy lőtt- vagy szúrt seb, és egy vadkan agyara által ejtett sérülés között. Annak sincsen nagy valószínűsége, hogy a vadásztársaság – mely Zrínyi közei barátaiból, szolgálóiból tevődött össze – tagjai mind egy szálig benne lehettek volna egy halálos összeesküvésben.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Összehozzák a 23. Zsoltárnak ezt az Igéjét (hibásan) többek között a Zsidókhoz írt levél alábbi soraival: "És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa? Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok (fattyak Új ford. ) vagytok és nem fiak. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. " (Zsid 12, 5-8) Amit ebben az Igeszakaszban olvastunk, az mind helytáll, hiszen Isten Igéje. Azonban két okból sincs semmi köze a 23. Zsoltárban írottakhoz. Részben azért, mert a levélben írt fenyítőeszköz egyáltalán nem bot és nem vessző, másrészt: a levélben dorgálásról, fenyítésről esik szó, ezzel szemben a zsoltárban kimondottan vigasztalásról és biztonságról. Egyéb, ezzel kapcsolatos téves tanításokat megemlíteni sem kívánunk.
De ki a Pásztor és milyen tulajdonságai vannak a zsoltáros szerint? Miért szeretne mindannyiunk személyes pásztora lenni? Az Úr az én pásztorom… A Bibliából tudhatjuk, hogy Dávid pásztora ugyanaz a Pásztor, aki ezt vallotta magáról földi szolgálata idején: "Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. " (Jn 10, 11) A Biblia számtalanszor mutatja be Istent az ember gazdájának, gondviselőjének, aki nemcsak megteremtette az embert, hanem aki "vissza is vásárolta" magának tőle elkóborolt juhait "nem ezüstön, nem aranyon váltattunk meg a mi hiábavaló életünkből, hanem az Ő Fiának drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén…" (I. Hogyan lehet a 23. zsoltárt erkölcsi üzenetekkel elemezni?. Pt 1, 18-19) Gondoljuk meg, milyen értéket láthat az a Pásztor a juhaiban, aki az életét is képes volt feláldozni juhaiért? És ez az értünk hozott, pénzben ki sem fejezhető áldozat mennyire felértékeli a gyarló embert!? A MI PÁSZTORUNK UGYANAZ, AKI A VILÁGMINDENSÉGET IS TEREMTETTE János apostol így vallott erről híres prológusában: "Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennél, és Isten volt az Ige.
Foglalkozzunk inkább a megértést elősegítő ismeretek átadásával! Ha visszaemlékszünk a filiszteus Góliát és a fiatal (zsoltáros) Dávid harcára, abban éppen Góliát az, aki sérelmezi, hogy Dávid bottal jön ellene. Hát tán kutyának nézel te engem – kérdezte Góliát, – hogy bottal jössz ellenem? (1 Sám 17, 43) Mert bizony Dávid kezében, mielőtt előhúzta volna a parittyáját, csupán egy bot volt, mégpedig egy méretes pásztorbot, furkósbot. Egy juhpásztornak annakidején ez volt a fegyvere. És miután Dávid pásztor volt, juhpásztor, így neki is volt saját furkósbotja. Zsoltárok könyve 84. fejezet. Mint pásztor, ezzel védelmezte a reá bízott juhokat a kutyák, farkasok, kígyók, de esetenként a medvék és oroszlánok támadásakor is. Amikor Saul király tudtára hozta mindezeket (1 Sám 17, 34-36), Saul megengedte neki, hogy szinte még gyermek létére – ha elég ügyes és elég bátor, hát furkósbotjával – megküzdjön a filiszteusok hatalmas harcosával. Nem véletlen ezekután, hogy amikor a 23. Zsoltárban Dávid a jó pásztorról írt, felemlítette ezt a botot.
<< >> Zsoltárok könyve 23. rész 1. Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. 2. Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. 3. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. 4. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem. 5. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. 6. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.
Ez kezdetben az Istennél volt. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett… És az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. " (Jn 1, 1-3, 14) Gondoljunk csak meg, milyen képességekkel rendelkezik ez a pásztor? "minden általa lett…" Ha este feltekintünk a tiszta égre, eszünkbe juthat ez a bibliavers is: "Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa. " (Zsolt 147, 4-5) Ahogy a csillagokat, úgy "…a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket. " (Jn 10, 3) Teremtőnk legalább 250. 000. 000 X 250. 000 égitestet hintett el a világmindenségben szava által, melyeket névről ismer és számon tart. Közölük szinte mindegyik nagyobb, mint a mi napunk, amely az egyik lekisebb közöttük. Elgondolhatjuk, hogy Földünk milyen kis porszem a világmindenségben, ha legerősebb távcsövünket eltudnánk szállítani a hozzánk leközelebb eső csillagra, az Alfa-Kentaurra, ahonnan még ezzel a legerősebb teleszkóppal sem tudnánk felfedezni a Föld nevű bolygót.