mágneses indukció jele: B Ez a mágneses tér legfontosabb jellemzője. Kétféle irányból is megközelítjük. Egyrészt a mágneses indukcióvonalak sűrűségét jelenti, vagyis egységnyi (1 m 2) felületen áthaladó erővonalak száma. Másrészt egységnyi (1 m 2 felületű és 1 A-es áramú) mérőhurokra ható forgatónyomaték segítségével fejezzük ki (10. ábra). 10. ábra Mérőhurok a mágneses indukció meghatározásához A Föld mágneses indukciója kicsi ~6∙10 -5 T, összehasonlításképpen egy állandó mágnes indukciója 0, 1-1, 5 T. fluxus jele: Φ Egy adott felületen áthaladó indukcióvonalak száma. gerjesztés jele: Θ A mágneses teret mindig áram hozza létre. Azt mondjuk: az áram gerjeszti a teret. Gerjesztésnek nevezzük a teret létrehozó áramok összegét (11. ábra). 11. ábra A gerjesztés a teret létrehozó áramok összege. A jele Θ (théta).. A mértékegysége azonos az áramerősség mértékegységével, vagyis A (amper). Általános alakban: Θ = Σ I Tekercs esetén az áram N-szer halad át a téren, ezért, És a mértékegység továbbra is amper marad, hiszen N csak egy szám.
Az M max /IA hányados állandó. Ez a mágneses tér erősségével arányos. (m1. 1) A mágneses tér erősségét jellemző fizikai mennyiséget mágneses indukciónak nevezzük (jele: B) vektoriális fizikai mennyiségként fogjuk fel. A mágneses indukció mértékegysége N/Am, röviden Tesla, T. (m1. 2) A mágneses indukció fluxus (jele F) a mágneses indukció ( B) és a felület ( A) szorzata által definiált fizikai mennyiség. Egysége: Nm/A. (m1. 4) Egyenes vezeték, tekercs mágneses tere: Áram átjárta vezetékek kölcsönhatása, az 1 amperes áram definíciója Az 1 amperes áram definíciója: Egy amperes az áram abban a két, vákuumban levő párhuzamos vezetékben, amelyek közül az egyik egy végtelen hosszú, a másik pedig egy méteres, és amennyiben egy méter távolságból 2 10 -7 N erővel hatnak egymásra. Tétel: Két vezeték, amelyekben ( I 1 és I 2) áram folyik, és l 1 az egyes vezeték hossza, valamint d a köztük levő távolság, a köztük ható erő ( F) a következő (Amper-féle törvény): (m1. 7) ahol az együttható értéke: (m1.
A mágneses fluxus A mágneses tér legfontosabb jellemzője az indukcióvonalak sűrűsége, vagyis a mágneses indukció, amely egyértelműen tükrözi a mágneses térben ható erőt. Ahol az indukcióvonalak sűrűbbek, ott a mágneses tér erőssége nagyobb. A mágneses fluxus fogalma A mágneses fluxus pedig nem más, mint az adott felületen lévő indukcióvonalak száma. A fluxus jele, kiszámítása A fluxus jele a, kiszámítása pedig a összefüggés alapján történik.. A fluxus mértékegységének neve weber (véber). Wilhelm Weber A mágneses fluxus pedig nem más, mint az adott felületen lévő indukcióvonalak száma.
Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték el, és mágnestűket, iránytűket készítettek. Az iránytű a 12. században terjedt el Európában. Mágneses alapjelenségek A mágnest ha eltörjük, akkor is két pólusa marad. Elnevezése: Északi (amelyik a Föld Északi sarka felé áll be), és Déli a másik pólusa. Két mágnes pólusai vonzzák vagy taszítják egymást a következőképpen: Azonos pólusok taszítják, a különbözőek vonzzák egymást. A mágnes bármelyik pólusa vonzza a vasat. A vonzáshoz, taszításhoz nem szükséges érintkezniük, mert a mágnes körül mágneses tér alakul ki és ez hat a másik mágnesre, vagy vasdarabra. Elnevezés: tengelyen forgó kis mágnestű: iránytű A mágnes közelében levő (mágneses térben levő) vas átmenetileg mágnessé válik és a többi vasat vonzza. Elektromágnes A feltekercselt vezeték; tekercs, amelyben áram folyik, rúdmágnesként viselkedik, olyan mágneses tere lesz, mint a rúdmágnesnek.
Ez egy olyan rejtvény, amivel a karrierjáték során is találkozhatsz! Megfejtheted ugyan itt is, de lehetséges, hogy a karrierjáték során újra találkozol vele. » Kattints ide, ha inkább elkezded a karrierjátékot! Nem vagy bejelentkezve! Így is fejthetsz rejtvényt, de eredményed nem kerül fel a toplistára! Betöltés... Amennyiben a rejtvény betöltése nem történik meg megfelelően, annak oka az lehet, hogy nincs engedélyezve a JavaScript a böngésződben. Hogy játszani tudj, kérlek módosítsd ezt a böngésződ beállításai között. Rejtvény információk: A rejtvény témaköre: sport. Katarról Ez egy olyan rejtvény, amivel a karrierjáték során is találkozhatsz! Megfejtheted ugyan itt is, de lehetséges, hogy a karrierjáték során újra találkozol vele. » Kattints ide, ha inkább elkezded a karrierjátékot! A legügyesebb rejtvényfejtők (az első 15): Helyezés Rejtvényfejtő neve Szintje Eredménye Rejtvényfejtés időpontja Időtartam Logopédus rejtvényvilág guruinak guruja 100. 00% jan. 11. 13:18 1 óra 33 perc 19 másodperc Szpidu megkérdőjelezhetetlen bölcs 100.
; színárnyalat; mókusfarok! ; beteges félelem; elemi részecske; bandatag! ; házimozi! ; baloldali ökör a fogatban; Vatikán autójele; káté! ; lámpabelső! ; éneklő szócska; kamatrész! ; egyharmad! ; férfinév; katari pénz; előtag: népi; zajos; dőzsölő; fordított kettősbetű; indonéz eredetű hangszer; német névelő- rövidítés; dob közepe! ; Párizs centruma! ; félig! ; 4; szlovák község; ritka férfinév; et cetera; edzés része! ; előtag: erjedés; néma gésa! ; számítógépes csatlakozó; fogbél! ; imamita hívő; Iowában van! ; cink-szulfid képlete; enni kezd! ; győri focicsapat; üres tok! ; startol; föld közepe! ; párttag! ; cáfolat része! ; kardforgató; vaspálya; üreges idom; szabályoknak ellentmondó; héber betű; Ósiro Gakuto művészneve; Aladár becézve; féltő! ; csodálkozás szava; kétkerekű hadiszekér; rejtvényjáték szó egyik betűje; lazsnakol Kövess minket a Facebookon is, hogy ne maradhass le az oldallal kapcsolatos legújabb hírekről, információkról: a Facebookon
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták. Schrödinger macskája, a dobozban doromboló kvantumcicus Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák elméleti fizikus, a kvantumfizika egyik atyja még 1935-ben tett egy gondolatkísérletet, aminek lényege, hogy acéldobozba teszünk egy macskát egy Geiger- Müller számlálóval és üvegcsébe zárt méreggel együtt, egy kalapács valamint radioaktívan sugárzó anyag társaságában. Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás. Erwin Schrödinger, osztrák Nobel-díjas atomfizikus Forrás: New Scientist A Geiger-Müller számláló a radioaktív anyag bomlását érzékelve beindítja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, és a kiszabaduló méreg pedig elpusztítja a macskát. A radioaktív bomlás véletlenszerű folyamat, nem lehet előre jelezni, mikor fog megtörténni. A fizikusok azt mondják, az atom szuperpozíció állapotban van, egyszerre elbomlott és nem elbomlott állapotú.
A Schrödinger macskája tulajdonképpen egy kísérlet volt. A kvantummechanika alapelve szerint a fény és az anyag egyszerre mutat hullám és részecske tulajdonságokat. Mindezt szuperpozíciónak nevezzük. Vagyis a rendszer ilyenkor olyan állapotban van, amikor bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelműen megállapítani. Azaz a részecskék egy időben több helyen, akár különféle állapotokban is lehetnek… Hogy, mi? Cica mánia - Pólómóló. És mi köze ehhez egy macskának? Nézzük csak meg, hogy Erwin Schrödinger, a híres, Nobel-díjas osztrák fizikus miként magyarázza el mindezt a "macskája" segítségével. Illetve azt, hogy miért is van szükség ennek a megértésére. Képzeljük el, hogy egy macskát egy kartondobozba zárunk (elméletben). A dobozban található valamennyi radioaktív izotóp, egy Geiger-Müller számláló, amihez hozzá van kötve egy kalapács és egy mérges gázt tartalmazó üveg. Amikor az izotópban elbomlik egy atom, azt a számláló regisztrálja, ez kimozdítja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, így a méreg kiszabadul, a macska pedig elpusztul.
John Gribbin: Schrödinger macskája (Akkord Kiadó, 2001) - Kvantumfizika és valóság Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Akkord Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2001 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 268 oldal Sorozatcím: Talentum Tudományos Könyvtár Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 963-7803-34-3 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Akit nem ráz meg a kvantumelmélet, az nem értette meg. " /Niels Bohr/ A kvantumelmélet olyan megrázó, hogy Einstein soha nem tudta rászánni magát, hogy elfogadja. Olyan fontos, hogy minden modern természettudomány alapjául szolgál. Schrödinger macskája üdvözletét küldi (vagy nem) - Blake Crouch: Sötét anyag - Geekz. Kvantummechanika nélkül nem lennének számítógépeink, nem létezne a molekuláris biológia tudománya, nem értenénk a DNS-t és nem lenne génmérnökség. A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot.
A minap a kvantummechanikáról próbáltam mesélni valakinek. Kezdhettem volna az elején kvantumokkal, részecskékkel, és hasonlókkal, de tudtam, hogy ha hosszúra nyújtom a dolgot, hamar el fogja veszteni az érdeklődését. Így valami igazán extrémet próbáltam bedobni már az elején, amitől megérti, miért is olyan érdekes ez az egész. Elmeséltem hát neki a híres gondolatkísérletet Schrödinger macskájáról. A gondolatkísérlet lényege, hogy egy dobozba egy macskát zárunk. A macska mellé egy méregfiolát helyezünk, valamint egy kis dobozt, amiben hasadó anyag található, amiből percenként 50% eséllyel egy alfa részecske szabadul ki. A részecskét egy detektor érzékeli, és összetöri a méregfiolát. Ha tehát kiszabadul az alfa részecske, a macska meghal, ha nem, életben marad. A kvantummechanika szerint amíg nem figyeljük meg a hasadó anyagot, addig olyan állapotban van, hogy az egyszerre ki is bocsátotta az alfa részecskét, meg nem is. Hogy valójában melyik állapot valósul meg, az a megfigyeléskor dől el, de addig egyszerre áll fenn mindkét állapot.
A kvantummechanika, ahogy a modern, Einstein utáni fizika általában, elég bonyolult dolog, nehéz józan paraszti ésszel megérteni. Ebben segít a Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger híres gondolatkísérlete a dobozba zárt macskával, amit éppen ma 80 éve adott elő először. A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat is. Szuperpozíciónak nevezzük, amikor egy rendszer olyan állapotban van, hogy bizonyos tulajdonságait nem ismerjük. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik, és a rendszer felveszi a lehetséges állapotai egyikét - mi magunk a megfigyeléssel kényszerítettük ki ezt. Nem teljesen tiszta, ugye? Nos, képzeljünk el egy kartondobozba zárt macskát, mondja Schrödinger. A dobozban van egy darabka radioaktív izotóp, egy Geiger-Müller számláló, egy hozzá kötött kalapács, és egy mérges gázzal teli üvegcse. Ha az izotópban elbomlik egy atom, a műszer ezt regisztrálja, meglöki a kalapácsot, az összetöri az üvegcsét, a méreg kiszabadul, a macska elpusztul.
és nem valós! ) kísérletet állította fel, hogy ha egy élő macskát berakok egy dobozba, és mellé teszek egy hasadásra, és radioaktív sugárzásra hajlamos anyagot, majd egy percig magára hagyom a macskát az anyaggal, akkor két dolog történhet minden egyes időpillanatban: az anyag hasad és a cicának annyi, vagy az anyag nem hasad és a macsek él. A részecskéről a Bohr-vezette atomfizikusok azt mondták, hogy a megfigyelésig (a doboz kinyitásáig) a részecske egyszerre (! ) lehet a hasadt és nem hasadt állapotban. Schrödinger kritikája erre az volt, hogy a ha a részecske egyszerre hasadt és nem hasadt, akkor mi a helyzet a macskával? A macska nem lehet egyszerre élő és halott. Az egész gondolatkísérlet lényege, hogy Schrödinger arra próbált rávilagítani, hogy lehet, hogy a részecske lehet egyszerre több állapotban is, amíg meg nem figyelem, a macska akkor is egyértelműen él vagy halott bármelyik időpillanatban, tehát e két dolog (jelen esetben a kvantumfizika és a klasszikus fizika) között feloldhatatlan ellentmondás van, azaz a Bohrék által felállított elmélet hiányos vagy hibás, mert nem lehet összhangba hozni a klasszikus fizikával.
2004-ben jelent meg az első regénye. Azóta írt még tizennégyet. Az igazi, átütő sikert a Wayward Pines -trilógia hozta meg számára. Sorozat is készült belőle. Ő Crouch. Blake Crouch. Munkatempója miatt Stephen Kinghez hasonlítják. Más közük nincs egymáshoz. Crouch is kedveli a horrort (és a sci-fit), de nem ez a fő műfaja. Hanem a thriller. Nem újította meg a zsánert, csak ügyesen mixel. És van még valami. Egy stiláris elem. Szereti a rövid bekezdéseket. Azt, amikor egy mondat egy bekezdés. Vagy csak egy szó. Ilyen. Hatásvadász? Az. Öncélú? Néhol. De többnyire jól áll neki. Feszültséget, suspense-t akar kelteni, és a módszer működik. Egy dolgot biztos nem lehet elmondani a Sötét anyagról: hogy unalmas lenne. Crouch rögtön az első fejezetben felpörgeti a tempót, és attól kezdve egyetlen másodperc lazítást sem enged, se az olvasójának, se a szereplőjének. (Utóbbi nem mindig, és nem mindenhol szerencsés, de erről később. ) Tehát: Jason Dessen, középkorú egyetemi tanár egy este elköszön csinos feleségétől és jól nevelt kamasz fiától.