Értékelés összesítő Kétágyas szobák 28.
Az akciós csomagajánlatokért, kattintson ide. Közeli hotelek akciós csomagajánlatai
A négycsillagos szálloda 18 db. Standard, 14 db. Standard Plus, 4 db. Bio Comfort, egy Superior és egy mozgáskorlátozott vendégek számára kialakított szobával rendelkezik. Bio spa zsámbék mall. A szobák mindegyike a modern design követelményeinek és kényelmi szempontjainak megfelelően került kialakításra, egyszerű, letisztult stílussal és meleg, barátságos színvilággal, a szálloda egyediségének figyelembevételével. A wellness részlegben szauna, medence és szépségszalon áll rendelkezésre, és a vendégek a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe: uszoda, jakuzzi, finn szauna, gőzkabin aromaterápiával, infrakabin, masszázs, manikűr-pedikűr és kozmetika. A sport és szabadidő részlegben rendelkezésre állnak squash pályák, fitnesz terem, bowling pályák, kispályás füves futballpálya, kültéri medence és 4 db. teniszpálya, melyből 2 pályát a téli időszakban légtartásos sátorral fednek és temperálják. A vendégek részére öltöző és zuhanyzó is kialakításra került. Internet Ingyenes! Wi-Fi vezeték nélküli Internet a szobában (ingyenes) Ingyenes!
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII.
1848. március 15-én a Forradalmi ifjúság a Magyar Nemzeti Múzeum elé hirdette meg a nagygyűlést, mely az események ma is élő szimbólumává vált. Múzeumpedagógusaink közel egyórás tárlatvezetésén a látogatók megismerhetik a forradalom titkait, és arra is megkaphatják a választ, hogy miben különleges a magyar kokárda, hogyan bontakozott ki a szabadságharc, és milyen úton jutott el a szabadságharc később Világoshoz. A gyerekek sem maradnak ki az ünnepi eseményekből, a szervezők március 15-én forradalmi tárgykészítő foglalkozásra invitálják a családokat, a kicsiket és a nagyokat, ahol csákók és párták mellett mindenki elkészítheti saját kokárdáját is. A Magyar Nemzeti Múzeum kiemelten fontosnak tartja, hogy a március 15-i eseményeket minél hitelesebben és közérthetőbben ismertesse meg a látogatókkal. Ennek érdekében múzeumpedagógusaink nem csak korhű ruhákkal, de az adott időszakhoz kapcsolódó történetekkel, anekdotákkal, elbeszélésekkel, vagy éppen tévhitek megcáfolásával teszik izgalmasabbá a vezetett sétákat, a tárlatvezetéseket, vagy a kézműves foglalkozásokat – mondta Kenesei Zsófia múzeumpedagógus.
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival ("egyenlőség, szabadság, testvériség"). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A "Pilvax-kör" (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság). Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! melly nyögél Elfojtott, véző szív alatt. Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot. S a honra, melly soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. Madách Imre: A szabadságháború Mint villámlás valál, fényes, rövid. Nem tudni honnan, nem tudni hová, Azt sem tudnók, voltál-e igazán? Ha a rom, mit hagyál, nem mondaná. Petőfi Sándor: Magyar vagyok Reményik Sándor: Erdélyi március Egy tizenötös szám. És március: Az első tavasz-hónap közepe. Kimondottam így egyszerűn, Ne féljetek, ne féljen senkise. Ne féljetek: nem tüzesednek át Halk hangolás után a vers-sorok, Nem temetni és nem lázítani, Csupán figyelmeztetni akarok. Oly csendben nő a versem, mint a fű, Úgy duzzad, mint a rügy duzzad a fán: Nem szavalok, – szavaltunk eleget, – Nagyon sokat – március idusán. Volt egy tanítóm akkor, – igazi, Nagy nevelő, – gyökérig leható. Ő mondta: csak úgy ünnep ez a nap, Ha munkát s imát összefoglaló.