A tengeri gombák megoldást kínálhatnak a problémára – vélte a kínai kutató. mti
Reparon krém jó ilyen sebekre! 2015. 18:08 Hasznos számodra ez a válasz? 9/15 A kérdező kommentje: Huh köszönöm szépen a válaszokat:) Semmi dudor nincs ott. Tejet most semmilyen formában nem fogok fogyasztani. Egyenlőre várok és ezt a törlő kendőt majd kipróbálom:) Ha elmúlt akkor megpróbálkozom a laktóz mentessel. Ha azzal is jó a dolog, akkor van az a gyógyszer ami segít lebontani a tejet (mostanában reklámozták) azt kipróbálom és/vagy elmegyek egy allergia tesztre hátha az orvos tud valami esetleg olcsóbb vagy test barátabb megoldást:) 10/15 anonim válasza: Jól teszed vannak valóban test barátabb megoldasok is, ahogy te szerencsét! Startupok a műanyag újragondolásáért: indul a harmadik Startup Plastic Surgery akcelerátor program - Don't waste it! - Hírek a hulladék világából. 2015. 19:37 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Hazai honlapunkat ezen a webcímen érheti el:.
A kevéssé "emberbarát″ mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás – mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve díjjal kitüntettet munka rendezője szombaton a német fővárosban a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón. A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást. Enyedi Ildikó kiemelte, hogy filmjében nincs semmi ezoterikus és önmagáért való stílusmutatvány. Kult: Fotó: Fliegauf és Enyedi medvéi már le is pacsiztak egymással | hvg.hu. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből és kockázatot vállaljanak az igazi, teljes életért. A vágóhíd a mai társadalom modelljét képviseli, de nem egy "lekoszlott kelet-európai hely″, hanem "takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely″, ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik a benne dolgozó emberekben.
Két gyerekünk van és volt egy harmadik is, őt nyolc napos korában elveszítettük. És aztán évekkel később egyszer egy nagyon édes produkciós sofőrrel mentünk vidékre, a hosszú úton, amikor az ember úgy személyesebb dolgokról is elkezd beszélgetni. Mesélte, hogy egy gyerekük van, és amikor kérdeztem, hogy nem akarnak-e másikat, akkor mondta, hogy ők elveszítettek egy gyereket. És akkor nagyon gyorsan, pár lépésben kiderült, hogy ugyanaz az orvos volt, ugyanabban a kórházban, és utána el is tiltották őt – idézte fel Enyedi Ildikó a Partizánnak adott interjújában, majd hangsúlyozta, hogy az ilyen műhibákon kívül is nagyon traumatizáló élmény a nőknek az egészségüggyel való találkozás a terhesgondozástól a gyerek megszületéséig. "Amellett, hogy én a magyar egészségügyben csodálatos emberekkel találkoztam, csodálatos orvosokkal és ápolókkal, de azért ilyen csodálatosak valószínűleg, mert ahhoz, hogy ennek a rendszernek ne legyenek a részei, ahhoz emberi nagyság kell, igazi kiválóság. A magyar versenyfilm elnyerte a kritikusok különdíját – Amdala.hu. Durvaságra és lelketlenségre épít ez a rendszer, ez a patriarchális hierarchia, és senki nem beszél arról, hogy a magyar kisgyerekes családok zömében, akkor is, ha nagyon boldog és felszabadult édesanya van, de legtöbbször egy poszttraumás szindrómában lévő ember van a család közepén.
Ha a kis unokámra és a fiamra gondolok, velük akarok maradni, idekötnek, ha a Papára, akkor mennék utána…" Kiemelt kép: Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos – Forrás: