A láthatatlan ember - Gárdonyi Géza - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Zéta, a görög ifjú urával Atilla hun király Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez gyökeresen megváltoztatja életét... A képregény Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regényéből készült 1961-ben, Korcsmáros Pál legendás rajzaival. A kötetet kiegészítettük a szerző hagyatékában talált jegyzetekkel.. Kiadó: Képes Kiadó Kiadás éve: 2014 ISBN: 9789639833524 Terjedelem: 64 oldal Nyelv: magyar Kategória:
Tehát a láthatatlanság Wells regényében is a halál attribútuma: a vizuálisan nem érzékelhető Griffin kvázi halott, ezért nem számít bűnnek a meggyilkolása: fizikai halálával, testi valójának újbóli megjelenésével azonban visszanyeri emberi rangját. A lezáratlan akta titka A regény befejezése ironikus: Griffin tudományos feljegyzéseit a pénzével együtt ellopta az a csavargó, aki korábban a szolgálatában állt. Az immár fogadóssá avanzsált, köztiszteletnek örvendő Marvel naponta elmereng a titkosírással készült jegyzetek felett, melyekből egy kukkot sem ért. A világ néhány évig még biztosan nem férhet hozzá a láthatatlanság titkához. De mi lesz akkor, ha egyszer majd napvilágra kerül a titok? Talán nem túlzás, hogy A láthatatlan ember feszültségkeltő epilógusa maga is afféle hagyományteremtő dramaturgiai fogás a műfajon belül, olyan, mint egy sötétben felvillanó rejtélyes szempár, egy lassan megmozduló test vagy egy lezáratlan akta a jóval későbbi, kultikus SF-alkotások végén. A fantasztikus irodalom fentebb elemzett klasszikus alkotása elérhető az interneten ingyenes hangoskönyv és online olvasható e-book formájában is.
1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt. Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott. Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
A feszültség a címszereplő lebukását követő ámokfutással jelenik meg a történetben, ezután a régi iskolatárssal való találkozáskor a retrospektív előzményismertetés a főhős motivációit világítja meg, majd a végkifejlet és nemiképp nyugtalanító lezárás következik. A narráció sajátossága, hogy a történetmondó nem mindentudó ugyan, de több ismerettel rendelkezik a történtekről, mint az összes résztvevő együttvéve: akár egy tényfeltáró riporter, különböző tanúk beidézésével és más-más látószögből közvetíti az eseményeket. Olykor a spekulációnak is teret enged, jellemzően ott, ahol a főhős legsúlyosabb bűntette kerül szóba. A Wicksteed-gyilkosságot senki sem látta, a narrátor csupán a körülményekből következteti ki, mi történhetett. Ezzel együtt hagy egy szűk egérutat Griffin számára: a tragédia akár máshogy is megeshetett, hisz csupán az azt megelőző furcsa hadakozásnak volt szemtanúja. Pozitív hősök nélküli világ Figyelemre méltó, hogy A láthatatlan ember nem tart igényt rá, hogy pozitív hőssé avassa bármelyik szereplőjét.
A maguk korában a scientific romance műfajába sorolt korai regényei közül Az időgép (1895) nemcsak egy technikai nóvum ötletével áll elő, hanem ezzel együtt a jövőről való bevett irodalmi beszédmódok alternatíváját nyújtja: Wells előtt az írók jellemzően jóslatként vagy álomként (Jósika Miklós Végnapok ja pl. lázálomként) jelenítették meg a jövendőt. A Világok harca c. regény (1898) első ízben szól az emberiség földönkívülik általi leigázásáról, a téma további izgalmas irodalmi és filmes alkotások kiindulópontjává vált, akárcsak a láthatatlanság problémája, melyet az 1897-es "groteszk románc" műfajjelölő alcímmel ellátott regény, A láthatatlan ember dolgoz fel elsőként. A láthatatlanság motívuma már a görög mitológiában is megtalálható. Hádésznak, az alvilág urának láthatatlanná tévő sisakot készítettek a Küklopszok, neve ennek megfelelően azt jelenti, láthatatlan — a láthatatlanság tehát a halál egyik attribútumaként jelenik meg az ókori mitológiában. A magyar irodalomban is felbukkan a motívum, Árgirus királyfi láthatatlanná tévő palástjával előbb Gergei Albert 18. századi széphistóriájában, majd ennek nyomán Vörösmarty Csongor és Tündé jében, illetve a népköltészet tündérmeséiben találkozunk.
A hunokról számtalan kutatási anyag, tanulmány, könyv jelent meg a regény megírását megelőző fél évszázadban. Gárdonyi Géza irodalmi alkotást készített és nem hiteles történelmi munkát. Regényre jellemző, hogy pszichologizál, ez főként a szereplők jellemzésén és a konfliktushelyzetek bonyolultságán vehető észre. Zéta magas műveltségre tesz szert Priszkosz rétor házában. Priszkosz valóban létezett és követként járt is Attila udvarában. Feljegyzései a történészeknek is igen értékes forrásmunkák. Priszkosz valóban látta a hunok táborait személyesen találkozott Attilával. A mű további szereplői közül teljes bizonyossággal tudjuk, hogy egy részük valóban létezett, mások ha nem is volt ismert a nevük – lenniük kellett. A kitalált alakok az író alapos felkészültsége miatt hitelesnek tűnnek – nagyon jól vannak megírva. Zéta elbeszéléséből Priszkoszt jó szívű, nagy lelkű, feltűnően művelt és széles látókörű embernek ismerjük meg. A korabeli leírások tanulsága szerint valóban ilyen is volt. Attila ábrázolása lényegesen eltér a valóban létezettől.
1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig. 1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá. Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett. 1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak.
Csakhogy hiába keresték, a kiscsoportban nem volt ott az ő óvó nénijük. Helyette a kicsik dadusa játszott a gyerekekkel. De mire újabb tervet ötölhettek volna ki, kinyílt a nagycsoport ajtaja, és a kiscsoportos, morgolódós, parancsolgatós óvó néni – aki pedig máskor olyan nagyon kedves volt – hazatessékelte a folyósón tanácskozó fiúkat. És amikor becsukódott mögöttük a csoportszoba ajtaja, és a kiscsoportosok óvó nénije újabb utasítást adott, hogy mindenki üljön a szőnyeg szélére, mert most a fakockákból állatkertet fognak építeni, a gyerekek nem bírták tovább, hőbörögni kezdtek: - De mi most nem építeni, hanem kardozni akarunk! – jelentette ki Dani. - Mi pedig a tenyerünkkel nyomdázni! – mutatott a félbemaradt kokárdára Dorci. - Hívd vissza a mi óvó néninket! – állt talpra Peti. Március 15 mese óvodásoknak 1. - Igen! – szökkentek Peti mellé a többiek is – Kérjük vissza a mi óvó néninket! A mi óvó néninket akarjuk! – harsogták mindahányan. - Úúúgy? – tette csípőre a kezét a kiscsoportos óvó néni – Szóval én, nem kellek nektek?
– nézett rájuk összevont szemekkel, azzal előkapta a fiúktól elvett kardot, és hadonászni kezdett vele. Peti értette a tréfát, több sem kellett, ő is kardot rántott, és hangos kiáltásokat hallatva vívni kezdett vele. - Csitt-csatt! – suhintott a kardjával Peti. - Védd magad! – vágta rá a kiscsoportos óvó néni. De akkor már mellette volt csákóikban, kardjaikkal a többi katona is! A fiúk kardjaikkal vagdalkoztak, a lányok a kiscsoportos óvó néni lábába kapaszkodtak, kurjongattak, lökdösődtek, rikoltoztak! A kiscsoportos óvó néni pedig, kardjával kalimpálva egyre csak kifelé hátrálva, hamarosan elhagyta a nagycsoportot. Az ajtóból még visszakacsintott, azután eltűnt a kiscsoport felé. A gyerekek ujjongásban törtek ki: - Nyertünk! Győztünk! – ugráltak vidáman – Éjen a szabadság! És amikor jól kiörömködték magukat, a szőnyegen pihegve Peti még hozzá tette: - De jó kis szabadságharc volt ez! Március 15 mese óvodásoknak 6. (Forrás: Internet) Az alábbi linkeken az ünnephez kapcsolódó meséket, tavékenységeket talál. /
Az uralkodó mindegyiknek feltette a kérdést: – Mi a legerősebb a világon? Igazat szóljatok! A molnár azt mondta: – A szél mindennél erősebb, a malomköveket is ő forgatja. Ha a szél nekibőszül, a szélmamalom szárnyait is összetöri. Az az ember, akinek a háza leégett vitába szállt a molnárral: – A szél hamar elfárad és leül. Ha a malom szárnyai összetörnek, nem nagy kár, ki lehet javítani. De a tűznél nincs erősebb. Nekem az egész házamat minden vagyonommal együtt elégette, csak port és hamut hagyott maga után. Március 15 mese óvodásoknak 3. A halásznak nem volt kedvére ez a beszéd. Ő azt mondta: – A tűz, ha leégett megszűnik. A tűznél erősebb a víz. Láttátok-e tavasszal, hogyan árad a víz, hogy még a malom zsilipjét is átszakítja, sőt még a tóból is kitört? A víz a legerősebb. A halásszal vitába szállt a kovács: – A víz csak tavasszal erős. A nyári forróságban kiszárad télen pedig megfagy. A vas mindennél erősebb. A vasbalta elvágja a tölgyet az acélszerszám tüzet csihol, a vaskard az urak fejét is levágja. A hadvezér erre felugrott: – De hiszen a vas megrozsdásodik…Senki sincs erősebb a vitéz katonánál.
Az én katonáim az ellenséges seregeknek is ellenállnak. ha nincsenek az én katonáim, akkor ki védi meg az országot? A katona a világon a legerősebb. A legény nagyot nevetett, úgy mondta: – Akármilyen erős is legyen a katona, a szép leány csak magához édesgeti. A szép leány egyedül a nézésével egy egész regiment katonát bolondít meg, egyetlen pillantásával még a cárt is megszédíti. A kereskedő elhúzta a száját: – A szép lányt pénzzel meg lehet szerezni. Ha pénze van, a bolond az urat is megelőzi, pénz nélkül az úr is megbolondul. Pénzért a pap, akár kétszer is összead. pénzzel minden ajtó zárját ki lehet nyitni, a rabló is bejut a paradicsomba. Pénz nélkül a cár sem uralkodhat. A pénz a legerősebb. A közvetítő ellentmondott a kereskedőnek: – Igaz, hogy szinte mindent meg lehet kapni pénzzel, de ha nincs pénz, akkor azt meg kell szerezni, még pedig sima nyelvvel. A simanyelvű elcsábítja a harcost, de még a szép leányt is. Huszáros, katonás mesék március 15-re | Játsszunk együtt!. Sima beszédével egyik kereskedő becsapja a másikat, a talpnyalók jónak mutatják a hatalmasokat, a hatalmasok leigázzák a népet.
A huszár kiszabadította a napsugarat, aki azt mondta, hogy a huszár kérhet bármit. A huszár újra a kezét kérte, de a napsugár azt mondta, hogy csak akkor adja neki, ha a szívét tükörre cseréli. A huszár kicseréltette és el is felejtette a napsuárkisasszonyt. Azóta is ott vannak a vásárban mind a ketten. A katona szerencséje (magyar népmese) Összefoglaló: Volt egy katona, aki haza ment szabadságba. Mesék március 15-re | Virágszemű. Egy boszorkánnyal találkozott, aki leküldte egy fába, hogy pénzt szerezhessen. A boszorkány cserébe azt kérte, hogy a varázsskatulyát vigye fel neki. A katona beért egy városba, ahol jól élt, de egyszer csak elfogyott a pénze. A skatulyából meggyújtotta a gyertyát, mire megjelent az egyik kutya, aki pénzt hozott neki. A katona meg szerette volna nézni a királylányt, ezért a kuyta elvitte neki. Mikor kiderült, hogy a katona elvitte a királylányt, fel akarták érte akasztani, a katona meggyújtotta a gyertyákat, és a kutyák megmenekítették. A katona feleségül vette a királylányt és azóta is boldogan élnek.