Új!! : Szalamiszi csata és Törökország · Többet látni » Themisztoklész Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. 525 – i. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején. Új!! : Szalamiszi csata és Themisztoklész · Többet látni » Thermopülai-szoros A Thermopülai-szoros látképe a Phókiszi Falnál. Az ókorban a partvonal sokkal közelebb volt a hegyekhez: ahol a mai út van, vagy még közelebb. A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görög Θερμοπύλες, "forró kapu") Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el. Új!! : Szalamiszi csata és Thermopülai-szoros · Többet látni » Thesszália Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva. Új!! : Szalamiszi csata és Thesszália · Többet látni » Triérész A triérész (latinul triremis) három evezősoros görög hadihajó. Új!! Szalamiszi csata - Uniópédia. : Szalamiszi csata és Triérész · Többet látni » Xerxész (egyértelműsítő lap) *I. Khsajársá perzsa király.
540/530 körül – i. 468/467 körül), athéni államférfi- A perzsák elleni marathóni csatában a tíz görög sztratégosz egyike, majd ezt követően arkhón lett. Új!! : Szalamiszi csata és Ariszteidész (államférfi) · Többet látni » Aszóposz Aszóposz, görög mitológiai alak, peloponnészoszi vagy boiótiai folyamisten, Ókeanosz és Téthüsz fia. Új!! : Szalamiszi csata és Aszóposz · Többet látni » Boiótia Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája. Új!! : Szalamiszi csata és Boiótia · Többet látni » Csatarend A csatarend vagy harcrend (ógörög: ταξιζ, latin: acies, angol: order of battle, francia: ordre de bataille, német: Schlachtordnung) katonai kifejezés, a csapatok csatára való felsorakozásának megállapított rendje, amely szerint a csapatok felfejlődtek a csatára. Új!! Plataiai csata – Wikipédia. : Szalamiszi csata és Csatarend · Többet látni » Dardanellák A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Eλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros.
Szalamiszi csata (Kr. e. 480) A görög flotta kiváló taktikájának, illetve hajói gyorsaságának és fordulékonyságának köszönhette a sikert. Kr. e. 480. szeptember 20. | A szalamiszi csata. Címkék Szalamiszi csata, hadiflotta, tengeri harcászat, Xerxész, tengerszoros, görög, perzsák, Perzsa Birodalom, Hellász, Athén, csata, háború, hadviselés, hajók, perzsa, flotta, hajó, görögök, Szalamisz, katona, ókor, sziget, tengeri, hadjárat, ütközet, történelem, tábor, Kis-Ázsia, Hérodotosz, Themisztoklész, hoplita, szárazföld
Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak. Mivel a lázadás mögött a görög városállamokat sejtették, ezért Dareiosz Kr. 492-ben, és Kr. 490-ben is hadjáratot indított ellenük. Előbbinek egy vihar vetett véget, utóbbinak pedig a marathóni csata. Jelenet a marathóni csatából egy újkori illusztráción A görögök meghódításával I. Xerxész is hiába próbálkozott: bár elfoglalta Athént, és legyőzte a spártaiakat Thermopülainál, a szalamiszi csata a perzsák vereségével ért véget. A görög-perzsa háborúk menete innentől kezdve megfordult, a hadszíntér Kis-Ázsiába, valamint a tengerekre tevődött át, és a görögök megnyerték a háborút. A perzsák színre lépnek: Nagy Kürosz A Közel-Kelet meghódítása Maffiamódszerekkel a perzsa trónért
Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz Kr. e. 480 Görögök: Eurübiadész (Spárta), Themisztoklész (Athén), Adeimantosz (Korinthosz), kb. 360 hajó Perzsák: I. Xerxész, kb. 500 hajó I. Dareiosz perzsa király görögök elleni hadjárata Kr. 490-ben kudarcot vallott. Fia, I. Xerszész alapos előkészületeket tett, hogy sikerre vigye a perzsák ügyét. Mindeközben Themisztoklész elérte, hogy az athéniak erős, ütőképes flottát építsenek. Miután a perzsák újabb hadjárata megindult, a spártaiak az eddig – mondhatni – megszokott módon, a szárazföldön próbáltak ellenállni, de a Thermophülai-szorosnál (Leonidasz sokszor emlegetett hősies ellenállásának dacára) vereséget szenvedtek. A görögöknek nem maradt más esélyük, mint a tengeren meggátolni a totális perzsa inváziót. Az eseményeket I. Xerxész irányította, aki bízott erőfölényében. Athén városát Themisztoklész tanácsára kiürítették, a lakosság zöme Szalamisz szigetén keresett menedéket. Kezdetben vita volt a görögök között, hogy a névleg Eurübiadész parancsnoksága alatt álló hajóhad hol szálljon szembe a perzsákkal.
Éjszaka azonban fordítva, s a lovakat elvezették itatni. Egyik hajnalban ionok szöktek át a perzsa táborba, s jelentették Miltiádésznek, hogy a lovasság nincs a helyén. A történészek véleménye szerint a perzsák elhatározták, hogy nem várják meg a görög támadást, a lovassággal hajóra szállnak, s Attikát megkerülve megtámadják Athént. Másik vélemény szerint túl sok időt töltöttek a lovak megitatásával. Miltiádész amikor megkapta a hírt, rögtön megtámadta a gyalogságot. A perzsákat váratlanul érte a támadás, s kénytelenek voltak közelharcot folytatni. A perzsák csatát vesztettek, de nem sereget. Hajóra szálltak, és Dél-Attikát megkerülve megpróbálkoztak Athén elfoglalásával, de a partraszállásról lemondtak. A Perzsa Birodalomban előbb az egyiptomiak, majd a babiloniak lázadása okozott gondot. 486-ban I. Dareiosz meghalt, s fia, Xerxész került a trónra. A görögök tudták, hogy a perzsák újra támadni fognak. Az arisztokraták és földművelők által támogatott Ariszteidész szerint a szárazföldi haderőt kell továbbfejleszteni.
Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt. Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót. Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak.
Az Intézet öt éve indított folyóirata az Arc és Álarc is a kutatási programokra építve, azonos című rovatokkal jelentkezik. Hankiss Ágnes igazgatósága – azaz több mint húsz év – alatt hatvan könyv, kiadvány, művészeti album látott napvilágot. Kiemelkedő jelentőségű volt a rendszerváltás forgatókönyveit feltáró két konferencia is, amelyekre 2002–2003-ban került sor Kísértő múlt I-II. címmel. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat, 2018-ban Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. 2021. augusztus 17.
Az 1990-es évektől a 2000-es évek végéig a Magyar Rádió Közalapítvány, majd a Duna TV kuratóriumi elnökségeinek tagja, a magyar kultúra belgiumi bemutatkozását szolgáló, 1999-ben megrendezett Europalia Hungaria rendezvénysorozat kormánybiztosa, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke és az általa alapított Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet főigazgatója. 2003 és 2008 között a Hír TV és az ECHO TV több politikai beszélgetős magazinjának a műsorvezetője. 2009 és 2014 között európai parlamenti képviselő, 2016 óta pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes docense és a Terrorelhárítási Tanszék megbízott vezetője. Első férje, Hankiss Elemér után vette fel a Hankiss vezetéknevet. Második férje, Vitézy László filmrendező; közös gyermekük Vitézy Dávid, a VEKE alapítója és egykori szóvivője, 2011–2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Orbán Viktor a közösségi oldalán búcsúzott Hankiss Ágnestől. Régi harcostársunktól búcsúzunk.
Meghalt Hankiss Ágnes, magyar pszichológus, politikus, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője – közölte az MTI. Hankiss Ágnes 1950. március 7-én született Budapesten. Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott). Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért. Hankiss Ágnes, a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán 1973-ban klinikai pszichológiából diplomázott, rá egy évre pedig megszerezte bölcsészdoktori címét társadalom-lélektanból. Ezután csaknem tíz évig társadalom-lélektant tanított alma matere jogtudományi karán. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat kapott. 1990 és 1994 között képviselő a fővárosi önkormányzatban, ahol a Kulturális, valamint az Emberi jogi és kisebbségi Bizottságok tagja.