Nyomtatás E-mail A felfedezések háttere A felfedezések alapvetően a levantei kereskedelem mel függenek össze. A levantei kereskedelem a középkor egyik nagy kereskedelmi útvonala volt a Földközi-tengeren, amelynek főszereplői az északitáliai városállamok (Velence, Genova) és Konstantinápoly voltak. A levantei kereskedelem elsősorban luxuscikkek kereskedelmét bonyolította, melyek a korszakban drágának számító, keleti árukat jelentették (pl. indiai fűszerek, kínai selyem, porcelán, illatszerek stb. Levante kereskedelmi útvonal . ). a 15. század első felében a levantei kereskedelmi útvonalat azonban egyre inkább veszélyessé tette az Oszmán Birodalom terjeszkedése. 1453-ban II. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, a város innentől kezdve Isztambul néven a Török Birodalom központja lett. Ezzel együtt török ellenőrzés alá került a Földközi-tenger keleti medencéje, amely drágábbá és kockázatosabbá tette a levantei kereskedelmet. A levantei kereskedelemben érdekelt észak-itáliai városok ezért megpróbáltak más útvonalat keresni a keleti területek felé.
Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669 -ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött. Hanza-városok listája [ szerkesztés] 1559-ben a Hanza városok szövetsége négy régiót ("kört") alkotott.
A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket. Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492 -ben elérte a Bahama-szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd Közép-Amerika partvidékeit. Azt hitte Indiába érkezett. Honfitársa, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. Levante kereskedelmi útvonal 2017. A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik, megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért. Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag fejletlenebbek voltak. Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal: Yukatán-félsziget (Közép-Amerika)- maják (piramisok, fejlett matematika és csillagászat) Közép-Amerika- aztékok földművelés (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány).
Kommunákba tömörültek érdekeik védelmében. A városokat rendszerint fallal vették körül, az utcák szűk sikátorokká váltak, nem volt csatornázás, a népesség ki volt téve a járványoknak. A város vezetését, így a főbírói, vagy a polgármesteri tisztet a patríciusok tartották kezükben. Vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki. A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek alkották. A mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, érdekvédelmi szerveződések voltak. Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Biztosították a piac szabályozását, korlátozták a piacűzők számát, a kontárokat üldözték. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta, alkalmi munkából élt. Az ipar fellendülése Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozása az iparban is technikai fellendülést indított el. A vízimalmot számtalan területen sikeresen alkalmazták. A gabona őrlését, a fák fűrészelését, hajtották a kovácsok fújtatóik, kalapácsait, a posztó tömörítését. A XIII. századra az araboktól átvett szélmalom terjedt el.
Az egyik legnépszerűbb ágazatnak a ruházati termékek kereskedelme bizonyult, a lübecki származású Wittenborg-család pedig ezt kihasználva a textiliparra alapozta üzletét, a kereskedelemben Angliától egészen Oroszországig jelen voltak. A legfontosabb középkori kereskedelmi útvonalak by Csaba Ujhelyi. Flandriából és a Mediterráneumból szereztek be luxuscikkeket, melyeket a Hanza-útvonalon a keleti piacra küldtek, cserébe pedig faanyagot, kukoricát, viaszt, tartósítás céljából előre sózott tőkehalat és heringet közvetítettek nyugatra, ráadásul hozzájutottak az orosz prémekhez és bőrökhöz is. A piaci rések gyors betöltése szintén nem mai, modern találmány, sőt mondhatni maga a két nagy kereskedelmi útvonal a Hanza és a Levantei alkotta meg, hiszen az üzleti szférában a középkor alatt is létezett konkurencia. A pénzgazdálkodás és az árubeszerzés, illetve feldolgozás nem kizárólag a rivális közötti harcot vonta maga után, hanem hitelezés jelenségét is. Ezeket a modern vonásokat és magát a távolsági kerekedelmet az urbanizáció, a népességnövekedés és az új igények megjelenése kényszerítette ki.
Novgorod -Peterhof Orosz Cárság Bergen -Bryggen Norvég Királyság Brugge -Hansekontoor Flandriai Grófság London -Steelyard Angol Királyság Antwerpen Brabanti Hercegség Bishop's Lynn ( King's Lynn) Ipswich Malmö Dán Királyság Falsterbo Kaunas Litván Nagyfejedelemség Pleskau ( Pszkov) Polack Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Hanza-városok Hálózata Az EU középkori elődje Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] 12. századi reneszánsz
Lenkai Nóra pedig a rektori biztos lett a szombathelyi intézményben. Szavazott ma az ELTE SEK intézeti tanácsa, és nem hivatalos, de megerősített információink szerint Lenner Tibornak szavaztak bizalmat az intézeti tanácsban a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatói pozíciójára. Mint megtudtuk, ez szakmai javaslat, amelyet az egyetem rektorának jóvá kell hagynia, ugyanakkor a jelek szerint ennek nem lesz akadálya. Mint ismert, augusztus elsejével távozott Távozik a szombathelyi ELTE SEK rektorhelyettese 2020. June 30. 19:52 a szombathelyi ELTE SEK első számú vezetője, Németh István. Emiatt változott a szombathelyi egyetemi struktúra annyiban, hogy megszűnik a rektorhelyettesi pozíció, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ élén igazgató áll, erre kapott most bizalmat szombathelyi kollégáitól Lenner Tibor. Lenner Tibor Celldömölkön született 1966-ban, 1989-ben végzett a JATE TTK Szeged földrajz-történelem szakán. 1989/2002-ig Celldömölkön, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban volt középiskolai tanár.
AZ ELTE Szenátusa július 2-i ülésén megalakította új szombathelyi egységét, a közvetlen rektori irányítás alatt működő Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot. A cél a piaci igényekhez igazodó, minőségi és 21. századi képzés megteremtése. A képzés szerkezetét átalakítják, a nem keresett szakokat megszüntetik, helyettük újakat vezetnek be. A szakmai intézkedések mellett infrastrukturális változások is lesznek: a Berzsenyi Dániel téri épületben szeptembertől megszűnik az oktatás, a Károlyi Gáspár téri épületben viszont digitális technikával felszerelt előadótermeket alakítanak ki. Németh István – rektorhelyettes, ELTE SEK "A fő campust abszolút mértékben ennek a funkciónak fogjuk alárendelni, és ahogy mondtam, a 80-as évek, ahonnan indult a pedagógusképzés, oda most visszaérkezik és itt pedig egy 21. századi campust szeretnénk kialakítani. Közel 500 millió forint értékben lesznek itt beruházások, amik megsegítik pontosan ezt az infrastrukturális fejlesztést. "
Dr. Lenner Tibor, egyetemi docens, BDPK igazgató Cím: 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. A-épület E-mail: Az ELTE célul tűzte ki a Szombathelyen komoly hagyományokkal rendelkező pedagógusképzés felélesztését; sikeres pályázatok révén pedig a következő két tanévben jelentős oktatási, kutatás-fejlesztési és infrastrukturális beruházások valósulnak meg az ELTE szombathelyi campusán, a Savaria Egyetemi Központban. A Savaria Egyetemi Központnak, miután 2017 februárjában csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, legfontosabb feladata az volt, hogy megtalálja saját szerepét Magyarország legrégebb óta működő és ma is legnépszerűbb tudományegyetemének keretein belül. A piaci igényeknek megfelelő, műszaki és gazdaságtudományi területekhez tartozó sikeres szakjai és kapcsolódó duális képzése mellett ezt a fejlődési irányt a Szombathelyen komoly hagyományokkal rendelkező – Berzsenyi Dániel nevével fémjelzett – pedagógusképzés felélesztésében jelölte meg. Az ELTE Szenátusa 2018. július 2-i ülésének határozatával megalakította új szombathelyi egységét, a közvetlen rektori irányítás alatt működő ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot (ELTE BDPK).
Rovat Rovatok – 0 db találat
A legutóbbi sikeres pályázat híre június 29-én vált nyilvánossá, az EFOP-5. 2. 5-18 - Társadalmi innovációk konstrukció keretében 267 millió forintot nyert a központ. A szakmai intézkedésekkel párhuzamosan, az oktatási infrastruktúra megújítása érdekében az ELTE a következő két tanévben a Károlyi Gáspár téri épületein közel 500 millió forintnyi – részben pályázati, részben saját forrásból finanszírozott – fejlesztést valósít meg. Ezen felül hozzávetőleg 300 millió forint értékben történnek majd energetikai korszerűsítések (illetve további energetikai korszerűsítési forrásokra is pályázik a központ). Az elképzelések szerint megújulnak a nagyobb előadók, illetve a pedagógusképzések infrastruktúra igényeinek megfelelően újabb tantermeket alakíthatnak ki. Emellett a 21. század követelményeinek megfelelő, digitális technikával felszerelt ún. távoktató termek is létesülnek a campuson, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára a budapesti képzésekbe való online, interaktív bekapcsolódást. Ezen kívül a sporttudományi képzések infrastrukturális igényeit is figyelembe véve fejlesztések valósulnak meg a campus sportlétesítményeiben, a meglevő funkciók javításával, új funkciók hozzáadásával.