2015. április 22. szerda, 6, 968 Megtekintés A fügebor különlegességnek számít elég drágán és nem sok helyen kapható. A jó hír az, hogy ha be tudjuk szerezni hozzá a fügét, akkor nagyon egyszerűen házilag is finom fügebort tudunk készíteni belőlük. Mindenképpen próbáljunk meg házilag termesztett fügét beszerezni, ne olyat amit az út mellett árulnak, mert azok már nem egészségesek, mivel magukba szívták az autók, kipufogógázait. Házibor - Borkészítés. Finom fügebor készítése házilag Ha van kertünk ültessünk fügefát, hiszen így egészséges és olcsó alapanyaghoz juthatunk a házilag főzött finom fügebor elkészítéséhez. A recept első lépése szerint a fügét mossuk meg, majd vágjuk jó apróra. Egy gondosan megtisztított üvegbe tegyük bele a felvágott gyümölcsöket, majd szórjunk rá elmorzsolt élesztőt. Ha nincsen otthon élesztőnk, akkor sörrel is helyettesíthetjük nyugodtan. Egy kg fügével érdemes dolgozni, mert így a többi hozzávaló szükséges mennyisége is nagyon könnyen kiszámolható lesz. Ehhez a fügemennyiséghez kb.
Feltételezésem be is jött, de erről majd később. Szóval, ott tartottunk, hogy keverjük össze a mézet a langyos vízzel és a citromsav val - vagy borkősav val - (ez nálunk 2013. 01-én történt meg), majd dobjunk a tetejére 5-6 darab nagyobb fahéjat, vagy egy egész rúdnak a felét. Az eredeti recept nagyobb mennyiségről szólt, így arányaiban abban kevesebb a citromsav. Nekünk azonban az a tapasztalatunk, hogy ilyen mennyiségbe kell a 4 gramm. A fahéj íze kesernyés felhangot kölcsönöz majd a bornak, így semmiképp se vigyük túlzásba. Öntsük az egészet egy ötliteres befőttes üvegbe, vagy demizsonba. Ha ezzel megvagyunk, vegyünk ki fél liternyit a még langyos mézes léből. Pezsgőkészítés házilag. Keverjük el benne az élesztőt, és hagyjuk dolgozni úgy 15-20 percig. Amikor már szépen felhabzott, öntsük vissza az üvegbe, majd zárjuk le borászati kotyogó segítségével. Én a borászati kotyogó helyett egy saját találmányú házilagos módszert szoktam használni, amelyről a borászati kotyogóról írott bejegyzésben lehet bővebben olvasni (Eddig ugyanis minden házi borunknál külön leírtuk, de már beleuntam ebben, nincs kedvem folyton magamat ismételni.
Azért, mert a muslicák és petéik kárt okoznának benne. Forrás:
Még sokféle ürmös recept ismeretes. Ezektől sohase térjünk el, mert nem kapjuk meg a kívánt ízhatást.
Ilyenkor azonban fokozottan figyelni kell, nehogy a palackban uralkodó nyomás szétfeszítse azt, és baleset következzen be. Átrakás Ha véget ért az erjedés, és eltelt már legalább 3-4 hónap, a seprő leülepedett, akkor a pezsgőt rakjuk át. Ekkor alaposan rázzuk fel a palackokat, de a balesetveszélyre fokozottan figyeljünk. Ezután a palackokat ismét fektessük le, lehetőleg a korábbinál hidegebb helyre. Nyáron másodszor is rázzuk fel, és rakjuk át a pezsgőt, de most már fejjel lefelé állítva a palackot. A seprő 2-3 hónap múlva újra leülepedik. A seprő eltávolítása A második átrakás után 2-3 hónappal távolíthatjuk el legkorábban a seprőt. Ezt jégdugóba fagyasztva kell kilövetni. A pezsgőt fejjel lefelé állítva 4-6 oC-ra hűtsük le. Készítsünk fehérbort! második oldal. Ezután a palacknak csak a nyakát mártsuk mínusz 20-25 oC –os hűtőfolyadékba. A jégdugónak 10-15 perc alatt ki kell alakulnia. Ezután a szénsav nyomása a jégdugót kilöki. Ezzel együtt kb. 1 dl pezsgő is távozik a palackból, amit expedíciós likőrrel és nyers pezsgővel pótolhatunk.
ártéri japánkeserűfű Származtatás Kaikissa tapauksissa on kyse tartuntalähteistä: rusolehti, ärviälajikkeet ja japanintatar leviävät kosteilla alueilla, ja pampaheinä, syrikkä, saarnivaahtera ja vernissapuu melkein kaikkialla. Mindig van egy fertőzési terület: ez például a nagyvirágú ludwigia, a süllőhínárok, a japánkeserűfű esetében a vizes élőhelyek, a ginérium, a nyáriorgona, a kőrislevelű juhar, a kínai lakkfa stb. esetében pedig bármely terület lehet.
Tág pH-tűrésű faj, de a meszes talajokat részesíti előnyben. Jól tűri a nehézfém- és sószennyezést. Elviseli a nagy kén-dioxid-szennyezést. Elágazó gyöktörzsrendszerével rögzíti a mozgó törmeléket és elősegíti a talajképződést. Gyakori az utak mentén, és a művelt területek mellett. Az ember által létrehozott, gyakran kedvezőtlen adottságú élőhelyeken fordul elő. Vasúti töltések, meddőhányók, elhanyagolt kertek, sövények, útszélek adnak otthont számára. Megtalálható még a természetközeli, nedvesebb területeken is: erdőszegélyek, út menti árkok, patakok mente. Pionírtársulásokban, magaskórósokban gyakori. Fordítás 'japoninis pelėvirkštis' – Szótár magyar-Litván | Glosbe. A szakirodalmak a félszáraz és üde erdei gyomvegetációba sorolják a fajt. Állandó kísérőfajok a nagy csalán "(Urtica dioica)", a podagrafű "(Aegopodium podagraria)" és a ragadós galaj "(Galium aparine)". Az ártéri japánkeserűfű agresszíven terjedő, tág tűrőképességű évelő faj. Sikeressége mégis vegetatív szaporodóképességének köszönheti. Kezelhetőségét és visszaszorítását fejlett rizómarendszere nehezíti.
Származás, elterjedés [ szerkesztés] Az ártéri japánkeserűfű Kelet-Ázsiában őshonos. Innen hozták be 1823-ban Európába egy holland botanikus kertbe. Később dísz- és takarmánynövényként is terjesztették. Mára Európa- és Észak-Amerika-szerte meghonosodott. Főleg a domb és alacsonyabb hegyvidékeken gyakori. Nálunk a Dunántúlon, és a középhegységekben terjedt el leginkább. Életciklus [ szerkesztés] A magyar flóra legmagasabb, többször virágzó (polikarpikus), évelő, lágyszárú növényei. Geofiton életformájuknak köszönhetően kiterjedt, fásodó gyöktörzsrendszerükkel telelnek át. Ártéri japánkeserűfű – Wikipédia. Áttelelő rügyekből fejlődnek ki tavasszal az új hajtások, amik április elejére gyors növekedést eredményeznek. A fásodó tövű szárak az alsó részükön idővel parásodnak, és később kifejlődnek az oldalhajtások is. Közben a főszár alsó levelei lehullnak. Júniusban kezdődik el a rovarmegporzású virágzat fejlődése. A termések szeptember-októberben érnek be, majd novemberre hullnak el. Széllel terjedő, szárnyas makkocskatermésük van.
Az ártéri japánkeserűfű gyökér kivonat antioxidáns tulajdonságának köszönhetően hozzájárulhat a szabadgyökökkel szembeni védelemhez, segíthet a változókori tünetek elviselésében. A rezveratrol segíthet a szív- és érrendszer egészséges működésében. Nutrilab Rezveratrol kapszula Ajánlott napi mennyiség: naponta 1 Rezveratrol kapszula fogyasztása ajánlott. A kapszulát ajánlott étkezés előtt, tetszőleges mennyiségű folyadékkal bevenni. Aktív összetevők: Napi adag Napi 1 kapszula Ártéri japánkeserűfű gyökér kivonat (Polygonum cuspidatum), 95% trans-rezveratrolra standardizált kivonat 157, 7 mg (ebből 150 mg tiszta rezveratrol) Összetevők: Ártéri japánkeserűfű gyökér kivonat (Polygonum cuspidatum), kukorica keményítő, hidroxi-metil-propil-cellulóz (kapszula) Átlagos tápérték 100g-ban: Energia (kJ): Energia (kcal): Zsír (g): -telített zsír (g): Szénhidrát (g): -cukor (g): Rost (g): Fehérje (g): Só (g):
A korábban főleg a vörös szőlő héjában fellelt resveratrol több kutatás alanya vélt öregedésgátló hatása miatt. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Fallopia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Taxonazonosítók Wikidata: Q927544 Wikifajok: Fallopia APDB: 190734 EoL: 2876337 EPPO: 1FOPG FloraBase: 22391 FNA: 112640 Kína Flórája: 112640 GBIF: 2889418 GRIN: 14554 iNaturalist: 72133 IPNI: 32490-1 ITIS: 823760 NCBI: 76024 NZOR: a0c27e38-5193-474e-bf48-7760fe87cf6f POWO: Tropicos: 40008546 VASCAN: 1171 WoRMS: 594774
Az ember által létrehozott, gyakran kedvezőtlen adottságú élőhelyeken fordul elő. Vasúti töltések, meddőhányók, elhanyagolt kertek, sövények, útszélek adnak otthont számára. Megtalálható még a természetközeli, nedvesebb területeken is: erdőszegélyek, út menti árkok, patakok mente. Pionírtársulásokban, magaskórósokban gyakori. A szakirodalmak a félszáraz és üde erdei gyomvegetációba sorolják a fajt. Állandó kísérőfajok a nagy csalán (Urtica dioica), a podagrafű (Aegopodium podagraria) és a ragadós galaj (Galium aparine). Biotikus interakciók Allelopatikus hatásuk mellett az árnyékolás és a földalatti tápanyagelvonás okozza a faj kompetíciós sikerét. Az emlősök közül a juhok, szarvasmarhák, kecskék, lovak, szamarak legelése csökkenti a hajtássűrűséget, de egyes emlősökre a gyöktörzsek mérgező hatásúak. A madarak közül a házi veréb (Passer domesticus) fogyasztja szívesen a növény magját. A rovarok között is találunk néhány, a faj fejlődését gátló egyedet. Parazita gombákat nem találtak, de néhány kórokozó szaprofita gombát azonosítottak.
Kérdés Azt szeretném megtudni, hogy a Japánkeserűfüvet hogyan lehet száműzni a kertünkből mivel a szomszéd kertjéből hozzánk is áttelepedett és nem tudjuk kiírtani ehhez kérnék tanácsot. Gábor Válasz Vegyszeres: Egyedüli hatóanyag a diklobenil lehet, mivel ennek használatát a vízközeli gyomirtásra engedélyezték. Kihajtás előtti stádiumban, tavasz elején kell elvégezni a kezelést. Ha kisebb-nagyobb foltokban található a területen a kenéses, pontpermetezéses kezelés közül választhatunk. Pontpermetezésnél a dikamba, kenésnél pedig a glifozát hatóanyag vált be. Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni. A vegyszeres kezeléseknél minden esetben be kell tartani a szabályokat és oda kell figyelni a környező élőlényekre is. (ecsettel fel kell vinni a növényre a gyomirtó szert) Mechanikus: gyengíteni tudjuk a növényt, ha kihajtáskor rendszeresen visszavágjuk a hajtásokat. De ezzel nem akadályozzuk meg a terjedését. Ha kiszedtük a rizómákat, ne tegyük a komposztra, mert ott is kihajt.