A beszéd kiszivárogtatása állandósuló tüntetésekhez vezetett. Az események miatt az ellenzék a miniszterelnök lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált - írja a wikipédia. Gyurcsány Ferenc ma saját maga tett vallomást FB oldalán Ma délután, Gyurcsány Ferenc egy különös FB posztot tett ki hivatalos oldalára, melyben valószínűsíthető, hogy azokra a vádakra reagált röviden, melyekkel az elmúlt hosszú hónapokban a kormányzati média vádolta őt. És ami meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc mindenért vállalja a felelősséget. Röviden, tömören. Mindenért. Lemondott Gyurcsány Ferenc - OLKT.net. Íme a hivatalos bejelentés. No komment. fotó forrása: Gyurcsány Ferenc FB oldala Sikeresen lezárult a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése - Magyar Bankholding Zrt. Lezajlott a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez kapcsolódó technikai és informatikai átállás. Az egyesült MKB Bank április 5-étől 66 városban, összesen 143 bankfiókkal és 184 ATM-mel szolgálja ki az ügyfeleket.
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina. Az Altus Portfólió Kft. -nek engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell 15 milliós bírságot kell fizetnie. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága rendben találta a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének vagyonnyilatkozatát, miután a Magyar Idők főszerkesztője vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményezett ellene – közölte a DK. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét, ezért egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság egyúttal arra kötelezte a fideszes politikust, hogy hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt: Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt.
Vágó szemmel láthatóan alaposan felkészült a szabad enciklopédiából, amelynek szerkesztési elveit kritizálta, például azt, hogy a magyar táltos egyház okkultista, áltudományos álláspontja is tényszerűen szerepel annak oldalain. A hátsó sor: bloggerek munkában Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója, és Hanák Dávid, a SZTAKI munkatársa azzal védték meg a bárki által szabadon írható enciklopédiát, hogy az nem próbálja meg eldönteni, mi igaz, és mi nem, hanem minden elméletet igyekszik a maga helyén bemutatni. Hanák arra is figyelmeztetett, hogy maga a Wikipédia nem használható elsődleges forrásként, csak a legrelevánsabb forrásokat mutatja be egy adott témában. A bírálatok mellett a Wikipédia elismerést is kapott: Vágó István és a konferencia szervezője, Molnár Rita ugyanis próbára tette annak szerzőit, vagyis a magyar nyelvű oldalakat szerkesztő közönséget. Amikor Kossuth nevét a róla szóló bejegyzésben átírták Kosut-ra, Vágó szerint a szerkesztők körülbelül 3 perc után visszaállították a helyes állapotot, amikor pedig a Worcester-szósz nevét javították ki (a hibás *Worchesterről), akkor valaki meg is köszönte a korrekciót.
A Hintz-rendszer bevezetése után itt a könyvelőségbe osztottak be s nem sokkal később idősebb kollégáim bosszúságára engem bíztak meg annak ellenőrzésével, hogy kasszanapkor milyen értékek adhatók ki. Iparkodásomat itt egy kissé kikezdte az, hogy saját munkámon kívül önnön dolgaik egy részét is nyakamba varrták idősebb kollégáim, kik nem mulasztották el különben sem, hogy bosszúságot okozzanak nekem a lapokban megjelenő verseim miatt. "Ilyen idős koromban én is írtam verseket" – mondogatta mindegyikük. A bankház később megbukott. Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban van az irodalommal. Magyar-francia-filozófia szakra iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Fölvettem heti 52 órát és 20 órából kollokváltam kitűnően. Napokat ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat. Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. Címerhatározó/Andreovich címer – Wikikönyvek. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert "olyan emberre – úgymond –, ki ilyen verseket ír" s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, "nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését".
Itt beiratkoztam a Sorbonne-ra. A nyarat a délfranciaországi tengerparton töltöttem egy halászfaluban. Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát mégsem tettem, mert – Horger Antal fenyegetésére gondolva – azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezőnek alkalmazott, megalakulásakor, – referenciával, azt hiszem, szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt vezérigazgatóm. Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az élet, nem bírtam ki – az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neuraszténia gravisszal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel egy fiatal intézmény nyakán. Címerhatározó/Aczél címer – Wikikönyvek. Azóta írásaimból élek. Szerkesztője vagyok a Szép szó c. irodalmi és kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is – egyhavi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem.
VII. – Kihird: Nógrád vm. 1633. – Eredeti n. Aczél János birtokában Miskolcz. – Hit. másolat Dr. Magasházy Bélánál Miskolcz. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. Budapest, 1913 [6] borosjenői Acél [ szerkesztés] Acél de Borosjenő. 3. Siebm. W. U. A. 2. Ch→ Aczél de Borosjenő báró. Ferenc József király Aczél Antalnak báróságot ad. 1857. III. 27. – Aczél Lajos pedig 1875. X. 5-én nyert báróságot. – Sieb. – Lendvay Temes vm. 31. ettől eltérő címert közöl. Ch→ Pozsony és Bihar vármegyékben elterjedt család. Temes vármegyei ágának megalapítója István, a vármegye visszaállítása után 1779-85-ig első főjegyzője volt a vármegyének. 1782-ben adományul nyerte Németságot, melyet női ágon jelenleg is bír. 1786-ban a kir. táblánál előadó-tanácsos. 1791-ben nádori ítélőmester. 1808-ban kir. személynök és alkancellár. 1803-ban nyerte adományul Borosjenőt a Borosjenői előnévvel. Dr. fehér józsef tiszaújváros. Fiai közül: Antal Temes vármegye táblabírája, 1836-ban Békés vármegye főispáni helytartója, 1837-ben udvari tanácsos, 1841-ben Csongrád vármegye főispáni helytartója, 1842-ben Torna, 1845-ben Csongrád vármegye főispánja.
A paizs fölött koronás sisak van. Foszladék jobbról, ezüstvörös, balról aranykék. " Száraz Péter - úgy látszik, - Erdélyből származott, és tőle származott Bihar megyei nemes Száraz család. Fia lehetett azon Száraz György, ki 1724-1730-ban királyi személynök, 1731ben pedig báróságot nyert, és kinevezték a királyi udvari kancelláriához tanácsosnak. "Bárósági címere: - négyfelé osztott paizs, - az 1. és 4. vörös urdvarban fehér lovon páncélos, sisakos vitéz lovagol, nyereg takarója, és sisaktolla kék, jobb kezében aranylándzsát tart. A 2. Címerhatározó/Száraz címer – Wikikönyvek. és 3. arany udvarban zöld téren, kék ruhás magyar ember áll, vörös csizmában, fején kék és prémes föveggel, kezében írótollat tartva. A paizs fölött bárói korona, és azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból két fekete elefánt ormány közt a pajzsbélihez hasonló páncélos vitéz áll, arany lándzsát tartva, a baloldali sisak koronáját két kiterjesztett fekete sasszárny között a pajzsbélihez "hasonló kékruhás magyar emelkedik ki, írótollat tartva. " Báró Száraz György fia, Tamás halálával ez az ág kihalt, mivel három leánya: Júlia (aki Rudnyánszky József neje lett), Erzsébet és Katalin nem vihette tovább a Száraz nevet.
Már megjelentek első verseim is, 17 éves koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. A VI. osztály elvégzése után otthagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. és a VIII. Dr fehér józsef tiszaújváros. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért istenkáromlás miatt pörbefogtak. A Kúria fölmentett. Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban.