Illetve a szülők is buzdítást kaptak, hogy terelgessék a gyerekeket Krisztus felé, és segítsenek nekik, hogy a lelkük minél tovább tiszta maradjon. A Szent Liturgia után szerény ajándékot kaptak a gyerekek, hogy ez által is emlékezzenek erre a napra, majd egy egyszerű, de annál gazdagabb ebéddel zártuk az ünnepséget. Hálával köszönjük meg a Pünkösdkor kiáradó Szentlélek kegyelmét, melyben ezen a napon bőven részesített minket. Engedjétek hozzám a gyermekeket – Köztérkép. Martinek Zsolt
Kérünk hát nagy, Istenünk, Mossad meg a mi szívünk Szent Fiad kifolyt vérében: Ékesíts érdemével. Ámen. Csopják Attila
Mondom a félelmetes szót. Pedofília! Igen, tudatában vagyok felelősségemnek, a kötelező óvatosságnak és megfontoltságnak. Oly sok botrány után, legyen végre tiszta az egyház a papjaiban! Erről itt a rádióban épp eleget szóltam! De ez csak féligazság! Az igazság másik fele Jézusnál van. Aki megneheztel ránk, Márk egyenesen a haragját említi, ha nem engedjük hozzá a gyermekeket. Jövőre negyvenéves papi szolgálatom legerősebb identitást-adó mozzanata kezdettől fogva éppen a kisgyermekek végtelen bizalma és szeretete volt. Ahogy a kicsik a földszintes világukból fölnéznek, ránk tekintenek és ránk hagyatkoznak. Mert kicsik és kiszolgáltatottak. Jézus úgy veszi fel őket, ahogy benne él ősemlékként az Atya felvevő, felemelő gesztusa. Engedjétek hozzám a gyerekeket!. Igen, tegyünk meg mindent, amit előrelátóan emberileg bölcsnek és helyesnek tartunk, hogy újabb visszaélés meg ne történjék, de erővel kimondom, ezzel együtt eleget kell tenni továbbra is Jézus kérésének, aki magához kéri a gyerekeket, az övéit. Ölbe veszi őket, mindenki szeme láttára, megáldja őket majd visszaadja a családjaiknak.
[10] 1995-ben kilépett a Tér 4 Kft. -ből, még 1998-ban elkészült a székesfehérvári ARÉV sportcsarnok bővítése. Mindamellett újra festett és rajzolt, építész szakmai nyűgeit elhajítva fényképezett, esszéket írt és közölt, életrajzi regénybe kezdett, otthonülővé vált. Majd 2000. augusztus 27-én meghalt. Hamvait 2000. szeptember 15-én a budapesti remete-kertvárosi templomban helyezték örök nyugalomra. Álljon itt Molnár Péter vallomása: "Igen önző vagyok, de magamhoz kegyetlen. Sok mindenben nem hiszek, amiben érdemes lenne hinni talán, és olyasmikben, amikben hinni kényelmetlen, noha hitemben megerősít a napi tapasztalás. Az emberi gonoszság, a gyűlölet és butaság örökkévalóságában hiszek. Bár ne hihetnék! " [11] Özvegye, Baló Borbála és a HAP galéria "Molnár Péter emlékdíjat" alapított, melynek első átadása a 2004-es kiállítás alkalmából került sor. A díjjal az alapítók az építészeti kultúra magas szintű művelőjének és terjesztőjének tevékenységét kívánja elismerni. Kitüntetései [ szerkesztés] Ybl Miklós-díj (1964) Ybl Miklós-díj (1985) Csonka Pál-érem (1992) [12] Művei [ szerkesztés] 1952.
(Kóris Jánossal és Sylvester Ádá valósult meg) 1984. Budapest, XIII. Róbert Károly krt. 77. Országos Mentőszolgálat Központja. 1987. Budapest, III. Szentlélek tér 6. Vasarely Múzeum. [5] [ halott link] 1990. Ezüstfa utca 8. Tűzoltóság Országos Javítóbázisa. ( Benczur Lászlóval és Kóris Jánossal [ halott link]) 1993. Hungária krt. és Egressy út sarok. KONTRAX irodaház. (Sylvester Ádámmal). 1995. Tárkony utca 9 Ikervilla. (CONFECTOR Mérnökiroda Kft) 1998. ARÉV Sportcsarnok (bővítés. ) Egyéni kiállítások [ szerkesztés] 1988. Vasarely Múzeum. 2004. HAP. Galéria Válogatott csoportos kiállítások [ szerkesztés] 1965. Építész Biennálé. São Paulo (BR). Prózai írásai [ szerkesztés] Molnár Péter (1925-2000) Felülről körözve: Molnár Péter prózai írásai- (Budapest: HAP Galéria, 2005) Bodnár György előszavával Képgaléria [ szerkesztés] échenyi rkp. OTP-lakóház. 1958-61 EGI székház. (Ma. NOVOTEL szálló) Országos Mentőszolgálat központi telepe. 1984 Tűzoltóság Országos Javítóbázisa Kőbányán 1990 KONTRAX székház.
Molnár Péter Született 1925. július 14. Budapest Elhunyt 2000. augusztus 27. (75 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása építész Kitüntetései Ybl Miklós-díj A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Péter témájú médiaállományokat. Molnár Péter ( Budapest, 1925. – Budapest, 2000. ) Ybl Miklós-díjas magyar építész. Emlékére alapították 2004 -ben a Molnár Péter-díjat. Életpályája [ szerkesztés] Molnár Péter 1925. július 14-én született Budapesten. Piarista diák volt és rajztehetsége vitte őt a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem építész karára. A háború megszakította tanulmányait, behívták katonának és francia hadifogságba került. 1946-ban tért haza. 1949-ben szerzett diplomát. 1948-tól dolgozott a MATI-ba (Magasépítési Tervező Iroda) Lauber László mellett. 1950-ben a KÖZTI -be Gádoros Lajoshoz [1] került, és már 1952-ben átadták első művét a Megyei Tanács Irodaházát Debrecen főutcáján. 1953-57 között a LAKÓTERV munkatársa. A Mesteriskola megalakulásával 1953-ban Janáky István lett a mestere.
Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, a párt volt alelnöke és egykori országgyűlési képviselője Orbán még nem veszítette el a következő választást, de morális értelemben már megbukott. Ezt Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, a párt volt alelnöke és egykori országgyűlési képviselője állítja. Szerinte a miniszterelnök számos ember halálához járul hozzá. Az egykori fideszes politikus a Magyar Narancsban közölt írásában (melynek címe: Orbán Viktor útja a bátorságtól a bukásáig) először azt idézi fel, hogyan vitték el a rendőrök Tamás Gáspár Miklóst és Orbán Viktort a rendőrök 1988. június 16-án, Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulóján a Batthyány-örökmécsestől. Szerinte Orbán akkor még bátor volt, de most, 32 és fél évvel később A MINISZTERELNÖK MORÁLIS ÉRTELEMBEN MÁR MEGBUKOTT. Molnár Péter úgy látja, a járvány révén minden eddiginél drámaibb megvilágításba került, hogy mit is tesz Orbán a magyar emberek állítólagos képviselőjeként. "A járvány közben is rengeteg közpénzt költött, és költ hatalma még megmaradt korlátainak lebontására, és hatalma választásoktól független bebetonozására.
Megyei Tanács irodaháza. Debrecen. 1952-1955. Siófoki Meteorológiai Obszervatórium [1] 1958-1961. Budapest, V. Széchenyi rkp. 6. OTP lakótömb. (Mülbacher Istvánnal) [13] 1962. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 25-27. MECHLABOR székház. (lebontva, ma autóparkoló) 1963. Budapesti Nemzetközi Vásár Főpavilon tervpályázat (Lágymányos) II. díj. (Társak: Bene László, Mülbacher István, dr. Kollár Lajos statikus. ) 1964. Budapest, X. Pataky István (ma: Szent László) tér. Kőbányai Mozi. (Mülbacher Istvánnal) 1965. Nemzeti Színház tervpályázat III. (Tokár Györggyel) 1966. Budapest, II. Bem rkp. 33-34. EGI székház. (ma: NOVOTEL szálló) [2] Archiválva 2010. december 3-i dátummal a Wayback Machine -ben VITUKI FÉMMUNKÁS Kecskeméti telep 1969. NDK. Jénai városközpont tervezése. 1972. Budapest. Hunnia hangstúdió. 1975-1978. Székesfehérvár. Gáz utca 19. ARÉV Sportcsarnok (Ivits Ivánnal) [3] 1976-1981. December 4. Drótművek. Miskolc. Besenyői út [4] 1978. Budapest Közforgalmi repülőtér tervpályázat I.