Újhold - József Attila: Reménytelenül (official video) - YouTube
József Attila: Reménytelenül - Reviczky Gábor (Vers mindenkinek) - YouTube
A "nézik" megismétlése gyakorító-végérvényesítő jelentésű: a tehetetlenséget, ugyanakkor a részvétet fejezi ki. Visszautal a kezdőpontra is, ahol "az ember" "szétnéz merengve", a második szakaszra, amelyben "Én is így próbálok [... ] szétnézni". A nézésnek ez a háromosztatúsága az egyénre és a közösségre is vonatkozik. Az 1. szakasz az emberben szétnéz, a 2. -ban az én próbál szétnézni, a 3. -ban mintha e próba kudarca mutatkozna meg a hangtalan vacogásban; a semmi ágának a nézés semmije felel meg az én szempontjából, ugyanakkor egyértelműen megjelenik a csillagok "nézése". Latinovits Zoltán József Attila Reménytelenül - YouTube. Az emberi sors kietlensége egy mindinkább átemberiesített tájban mutatkozik meg. A személytelen természet egyre személyesebbé válik. A vizes sík szomorúsága is mélyen emberi már, de ehhez képest válik szinte idillinek tetszővé, ugyanakkor végzetszerűbbé a nyárfa képe a befejeződésre utaló fejszesuhanással. Végül a csillagok már szinte értő és megértő lényként nézik a semmi ágán szenvedő lényt. A vers tere és ideje fokozatosan válik képzetessé, s a 3. szakasz ilyenfajta jelentésköre visszasugárzik a korábbiakra is.
A sík így a lét már nem is földi tája lesz, a fa pedig e kietlenségben mégis termő élet jelképe. A sík ugyanakkor a Paradicsomból kiűzött ember létezési terepe, a szinte éneklő, csillogó fa pedig a paradicsomi képzeteket idézően a tudás fája, amelynek gyümölcsével az ember a maga halálát is "megette", s "végül" kiűzetett a semmi ágára. Ez a fa tehát életfa, világfa is. (A néprajz ismeri a világfa-képzetnek olyan változatát is, amely szerint madár ül a fa tetején. ) A világfa lombozatának gyümölcsei pedig a csillagok, s a törzse rendszerint fehér. A szellemi síkról a természetrajzira ugorva vissza: a fehér nyárfa a homokos, vizes talajt kedveli, a levele szív alakú, a visszája ezüst fehér. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. A háromszakaszos költeményt a motívumok szintjén is áthatják a hármasságok. Ez a jellege a világfának is megvan: az alsó, a középső és a felső világ, a múlt-jelen-jövő hármasságának is szimbóluma. A vers egy jelenbeli pillanat tükre, de ez egy végigélt múltnak a következménye, s a jövőt tekintve: meg nem másíthatónak mutatkozó végeredmény.
Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.
Azt mindenesetre tudjuk, hogy az általános iskola nyolc osztályát csak egy egészen kis százalék mondhatja magáénak, és ezek a húsz éven aluliak, és a tizenévesek. Kérdés, hogy ezzel a kulturális szinttel milyen igények merülhetnek fel a kultúrával, s főleg az olvasással kapcsolatban. A statisztikai adatok mellett figyelembe kell venni, hogy a cigányság évszázadokon keresztül a társadalomtól – és ezzel együtt a társadalom kultúrájától is – elszigetelten élt. Mint ismeretlen, a kultúra soha nem jelentkezett az igények listáján. De az elzártság nem csak meggátolt, hanem létre is hozott valamit, ami tulajdonképpen a kulturálódást szolgálta. Tekintve, hogy a cigányságon belül, szinte az országok határait meghaladva, a cigányság kultúrája azonos, ezért joggal nevezhetjük népi kultúrának. És általában a népi kultúrákhoz mindig is jól illeszkednek az ún. Legújabb cigány radio campus. szokáskultúrák, melyek az általános népi kultúrát kisebb csoportokra, vagy éppen családokra bontják le. Ez a jelenség nem cigány jellegű, hanem általánosan népi, ami a cigányságra vonatkoztatva is igaz.
július 5, 2021 a Hírmondó A Mi Hazánk Mozgalom elnöke legújabb videójában Tompára látogat el, ahol beszélget a férfival, akit fejbe vágtak egy bárddal és a cigányokkal, akik a lincselés ellenére is szabadlábon vannak. (Szent Korona Rádió) MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! Komment Címkék: cigánybűnözés, Mi Hazánk, Toroczkai László Fejbevágták bárddal, mégis szabadlábon a cigány elkövetők bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Hozzászólások letiltva.
A nem cigány olvasók általában kész igényekkel lépnek be a könyvtárba, hisz olvasó környezetük már felkeltette az érdeklődésüket, vagy éppen a folyamatban levő tanulmányaikhoz keresnek megfelelő anyagot. Ezzel szemben a cigány olvasók, szegényes vagy hiányos élményeikhez számukra érthető, kultúrájukba beilleszthető olvasmányt szeretnének kapni, s ez nem minden esetben sikerül. Hisz a tájékozatlanság vagy a külső benyomások a legjobb esetben is csak fél sikert hozhatnak, mert nem előzi meg semmi, nincs felkeltve az érdeklődése, nincs mérce, amihez a saját benyomásait hasonlítsa, vagy amivel azonosítsa. Legújabb cigány radio station. De ez magába foglalja azt is, hogy a fejlődése egy vízszintes skálán mozog, hol pozitív, hol negatív irányban. Kulturális fejlődésükben csak akkor mutatkozhat igazi eredmény, ha kellő segítséget kapnak maguktól a könyvtáraktól. Hozzá kell tennem, hogy ez a segítség csak úgy válik gyümölcsözővé, ha tervszerűen végezzük munkánkat, ha figyelemmel kísérjük a bekövetkezett fejlődést, és az olvasás iránti igényt nem bízzuk a véletlenre.