Géza legjobban a helybéliek, elsősorban a romák véleményétől-kritikájától tartott, mivel az irigység itt komoly társadalmi hagyományoknak örvend. Az étterem szinte puritán hangulatú, téglákkal kirakott, kilenc asztal fér el benne, semmi csicsa, semmi rokokó, aranystukkós világ, ezt nem szereti a tulajdonos, ebből a világból menekül. A falakon fekete-fehér fotónagyítások, egy idős ember kosárral, egy asszony pogácsát süt – szándékosan nem a helybéli romákról, mert nem szeretnének senkit megsérteni. A hely korábban "cigány kocsmaként" üzemelt, Géza 2010-ben vette meg hitelből az épületet, majd átalakította hamburgerezővé, de maradt a kocsma is. Ásós géza étterem és panzió. "A helyet kipofoztuk, majd megváltoztattuk a szabályokat is, nem egy köpködős talponállót akartam üzemeltetni, ezért tilos lett a dohányzás, a balhé, és nem volt nyerőgép" – mondja Géza. Aztán idén februárban kaptak egy információt, miszerint kis- és középvállalkozások pályázhatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, ahol előnyben részesültek a cigányok és a munkanélküliek.
És én úgy vélem, ma Magyarországon az az étterem nem lehet hosszú távon sikeres, ahol a tulaj csak havonta egyszer megy be, és akkor is csak azért, hogy eligazítsa az alkalmazottakat. Fontos, hogy a családi vállalkozásban is fizetni kell mindenkit. Nálunk az elején ez egyik unokaöcsém vállalta a futári feladatokat, a feleségem vállalt mindent, amit kellett, mint ahogyan én is, illetve a gyerekek is kivették a részüket minden lehetséges feladatból. Jó volt látni, érezni, hogy számíthatok rájuk, nem derogált a munka senkinek sem. Ki merem jelenteni, hogy lehet, sőt, kell is alapozni a családra, de mindenkit ki kell fizetni. A családot meg kell becsülni, és a család is megbecsüli a munkát. Régen a csárdát is úgy lehetett sikeresen vezetni, hogy a tulajdonos, a kocsmáros a szívét-lelkét beletette. Az ember nem állhat zsebre dugott kézzel, hogy úgy irányítson valahonnan a távolból. Itt szeretném megemlíteni, hogy a TV2-nek sokat köszönhetek. Tavaszváró - Kira bál. Rendszeresen főzhettem náluk, ami segített abban, hogy ne csak Békésben, de az egész országban megismerhettek – ez később nagyon sokat ért.
Márciusban adták le a pályázatot, májusban tudták meg, hogy azon kevés egyéni vállalkozók közé tartoznak, akik cigány étteremre vonatkozó tervükkel elnyerték a bő tízmilliós támogatást – és egy sor kötelezettséget is: januártól roma munkatársakat is foglalkoztatniuk kell. Géza érettségizett vállalkozóként dolgozott mindig, nem kért a szociális ellátásból soha, a gipszkartonszereléstől a betonozásig minden munkában otthon van, élni akar ma is minden lehetőséggel. "A szótá-ramból a »feladni«, a »nem megy«, a »majd lesz valahogy« kifejezések hiányoznak, mert szándékosan töröltem ezeket. Ez az életszemlélet hozta meg a sikereket, és bármilyen nehéz gazdasági helyzet is van, ezek az elvek, ez a mentalitás működik. Nem igaz, hogy minden roma lusta ingyenélő, segélyvadász. Persze ezt a szemléletet nem lehet hangzatos szavakkal lerombolni, egy élet munkája kell hozzá" – mondja a roma vendéglős. Az étterembe egyelőre másik vállalkozásból megy bele a pénz, de ha így haladnak – vetíti előre –, akkor hamarosan elérik a rentábilis működést.
Végül tálalás előtt ráhelyezzük a buci tetejét. Munka: kb. 30 perc Fogyasztható: kb. 45 perc múlva 1 darab: 650 kcal További gyors, könnyen elkészíthető recepteket a Recepttá oldalon talál! Fotó: Recepttá
A civileknél elhelyezett menekülteknek nincs elég étel, a BOK-csarnokba nem mehetnek enni "Civilek visznek adományt, elkergetik őket, akár ételt, akár babakocsit visznek, át sem veszik. Belépéskor személyit kérnek. Az ide érkező csuklópántot kap. Van erre idő, mert alig érkezik ide már menekült. A civileknél elhelyezett menekülteknek nincs elég étel, a BOK-csarnokba nem mehetnek enni - Hírnavigátor. Valahol kicsúsznak a rendszerből" – írta a napokban egy, az ukrajnai menekülteket segítő önkéntes a közösségi oldalán. A csarnokból kitiltott Ujhelyi Sándortól, a Migration Aid alapítójától arról is érdeklődtünk, hogy mit tudnak tenni most a kormánygettó csarnokán kívül rekedtekkel.
A DK elnökének sorai tökéletes képet adtak arról, hogy a radikális baloldal milyen világot szán kritikusainak, vagy a velük egyet nem értőknek. Az Origo most végigveszi, hogyan fenyegették meg baloldali politikusok az egyik legnagyobb magyar művészt, hogyan lapítanak és hallgatnak Gyurcsány szövetségesei, és miként vélekednek aa... Demeter Szilárd: Tetten ért savak (sic! ) Kálmán Olga egykori állandó vendége, a kormányt rendszeresen szidó, saját meghatározása szerint nyelvész arról írt a facebook-on - és persze, a baloldali propagandamédia gyorsan meg is jelentette -, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, illetőleg Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rossz korszakot idézően használ bizonyos szavakat. (Ennél persze direktebben és agresszívebben fogalmazott a "nyelvész". ) Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója reagált a mondatokra. "Mindenkinek Kell Legyen Egy Saját Édenkertje, Ami Az Álmok Birodalma" / Dr. Spisák Andrea És Sándor András A Sláger KULT-ban Sláger FM podcast. Demeter Szilárd: A Móricz-ösztöndíjról Mint azt az Origo is megírta, a Petőfi Irodalmi Múzeum három alkotói pályázatot is meghirdetett június 4-én, ennek egyike a Móricz-ösztöndíj.
"A Való Élet, a Történelem néha a legbrutálisabb akadálypálya, amelyben a szereplőknek egykor életre-halálra kellett küzdeniük" – ezekkel a szavakkal fogadja a titokzatos Rendező azt az öt középiskolás diákot, akik tanáruk vezetésével rendhagyó történelemóra keretében ellátogatnak a Huszadik Század Aréna – diktatúrák szorításában nevet viselő szabadulószobába. A játék a 20. századi magyar történelem vészterhes időszakaiba, nagyszüleik és dédszüleik fiatalkorába repíti vissza őket, ahol olyan emberek bőrébe bújhatnak bele, akik életük egy pillanatában súlyos döntésre kényszerültek, és nem a könnyebbik utat választották – noha a tét olykor nem kevesebb volt, mint embertársaik, sőt a saját maguk élete. A Magyar Hősök – Szabadulószínház producere, Serfőző Krisztina a Sláger KULT-ban mesélt Sándor Andrásnak a különleges színházi produkció létrejöttének lélektanáról. # A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep. Sándor András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi, kulturális, zenei szcena résztvevői.
Egy minden generációt érintő, fontos témáról írt dalt a különös elektronikus hangzásért felelős producer, Ex Anima, és A DAL egykori felfedezettje, Dánielfy Gergő. A mélyen pulzáló dance-pop szerzemény a "Monofóbia" címet kapta, ami az "egyedülléttől való szélsőséges félelem" szinonimája. Ex Anima nem véletlenül egyik jó barátját szemelte ki legújabb kiadványához, hiszen a "Monofóbia" című felvételhez a kiváló hangú dalszerző-előadó-színész érzékeny oldala is kellett: "Amikor az új zene megszületett olyan szövegírót kerestem, akinek a soraihoz én is tudok kötődni, ezért is gondoltam egyből Gergőre" – meséli Simon Miki (Ex Anima). "Előfordul, hogy egy zenére olyan jelzőt is ráaggatnak, ami nem igaz. Az új számban inkább azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az elszigeteltség érzése univerzális. Nincs korcsoporthoz, vagy olyan jelenséghez, mint a járvány, esetleg fizikai dolgokhoz kötve – akkor is érezheted, ha rengeteg ember vesz körbe és minden rendben van, de akkor is megesik, amikor nincs senkid és csak együtt létezel az egyedülléttel. "