Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában. Akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett. Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban. A dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert. Az Omega első "aranycsapata" 1967-68-ra alakult ki. Elhunyt Benkő László – Poptarisznya.hu. Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult. Ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott.
Akkor szívritmuszavar miatt került kórházba, majd további aggasztó tünetek jelentkeztek nála. Véres volt a vizelete, s bár az orvosok eleinte vesehomokra, majd a szívére szedett gyógyszerekre gyanakodtak, végül kiderült, hogy a rettegett kór, a rák támadta meg a szervezetét. A húgyhólyagján két daganatot is találtak, ám sikeresen eltávolították, s azóta nem volt panasza. De az utóbbi időben rosszabbodott az állapota. – Az operáció megvolt, szerencsére sikerült. Ez egy nehéz, komoly műtét, de örül, hogy túl van rajta. Másnap már tudtam is vele beszélni, jó állapotban van. Egy darabig még bent kell maradnia, és utána is jó pár hónapig oda kell figyelni magára és muszáj pihennie. Most a gyógyulása a legfontosabb, amelyben a családja maximálisan segíti őt. Nagyon köszönjük az aggódó üzeneteket, de Gyuri most pihen, nem szeretne nyilatkozni, de biztosan örül annak, hogy ennyien szeretik – tette hozzá. Az Omega legendás formációja már nem állhat össze Molnár Györggyel (balról) Debreczeni Ferenccel és az elhunyt Kóbor Jánossal, Mihály Tamással és Benkő Lászlóval / Fotó: RAS Archív Az Omega és lapunk is rengeteg aggódó levelet kapott, amelyben Elefánt állapota felől érdeklődtek, valamint mielőbbi gyógyulást és jó egészséget kívántak neki.
A nyugatmagyarországi határvidék 2. ) A Bakony környéke 3. ) A Dunakanyar (Budai hegyek, Dunazug hegység, Börzsöny stb. ) vidéke, kivétel a Pest megyei Ceglédbercel. 4. ) Dél-Dunántúl - Baranya, Tolna és Somogy megyék egy része (kivétel Gyód és Nagyárpád) 5. ) Dél-és Délkelet - Magyarország - Bács-Kiskun és Békés megye (kivétel Hajós és Harta) 6. ) Északkelet-Magyarország vidéke A viselet részletes leírása előtt szükséges kiemelnünk néhány általános vonást. A magyarországi német kisebbség himnusza - YouTube. Az 1940-es évekig országos viszonylatban megfigyelhető, hogy a viselet ott maradt archaikusabb, ahol a zártabb paraszti gazdálkodó közösség nem került a város vonzásába. A legdinamikusabban a férfi viselet változott a polgári-városi ízlés szerint, mert aki a városban vállalt munkát az kivetkőzött. A háztartásban élő nők viseletében a változás csak jóval később következetik be. Ettől eltérő a cselédnek a városba szegődött nők helyzete. A régi átváltása az új módira náluk is gyorsabb.
"A legrégebbi himnusz az angoloké"- jelentette ki. Eredetét tekintve kifejtette, hogy az 1600-as évek végén XIV. Lajos, a napkirály tiszteletére, felvidítására és betegségből való lábadozására komponáltak egy dalt, melyet egy angol utazó meghallott, hazavitt megával és "himnusz lett belőle" - hangsúlyozta Horváth Attila. Szilasi Alex a himnuszok kialakulásához hozzáfűzte, hogy a zsoltárok tradíciója és a toronyzenészek korai középkori funkciói voltak rá befolyással. Elmondta, hogy az angol himnusz trubadúrszerű dalon alapszik, melyet átvett Finnország, Oroszország és Liechtenstein is. "Az alkalomhoz át kellett alakítani a zenét, le kellett lassítani, hogy méltóságot tükrözzön" - árulta el. A magyarországi németek kitelepítésének 72. évfordulójára emlékeztek- Videóval frissítve! - Hírek - Megemlékezés - Budafok-Tétény. Horváth Attila a Habsburgok himnuszának bemutatásánál elmondta, hogy az Eszterházy udvar szolgálatában álló Haydn komponálta magyar és horvát motívumok hatására. Szilasi Alex hozzátette, a benne található felütés gesztus az osztrák császárnak. "A mai napig az egyik legtökéletesebb himnusz" - fogalmazott.
Meseszép zongoraszó árasztotta el a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermét szerda este. Nagy érdeklődés fogadta a hagyományteremtő jelleggel létrehozott Ludovika Zeneszalon első estjét, melyen Dr. Horváth Attila, az NKE egyetemi tanára és Szilasi Alex zongoraművész rendhagyó módon ismertette, hogyan találkozik a himnuszokban az alkotmány- és a zenetörténet. Prof. Dr. Horváth Attila köszöntőjében kitért arra, hogy az eseménysorozat első alkalmán miért éppen a himnuszokkal szerettek volna foglalkozni. A MI HIMNUSZUNK MÁS , MINT A TÖBBI - Magyar Katolikus Rádió. Az alkotmánybíró elmondta, szerették volna megmutatni, hogy a zene mennyi mindent hozzá tud adni az alkotmányjoghoz is. "Egy ország nemzeti szimbólumai közül kiemelkedik a himnusza"- fogalmazott. Mint mondta, Szilasi Alexszel megvizsgálva a himnuszokat arra jutottak, hogy a bennük rejtett üzenetek megfejtése mind az alkotmány-, mind pedig a zenetörténet iránt érdeklődők számára érdekes lehet. Horváth Attila elmondta, hogy az első himnuszok azért keletkeztek, hogy az uralkodót dicsőítsék. Hozzátette, az uralkodó rendelte meg őket, hogy nagyságáról és országa kiválóságáról bizonyítékul szolgáljon.
augusztus 13. A miniszterelnök rendkívüli és kibővített Minisztertanácsot hívott össze, melyen a németek kitelepítésével foglalkoztak. Hosszas vita után a Minisztertanács a hazai német nemzetiség kitelepítésének szükségessége mellett foglal állást, és a kitelepítendők létszámát mintegy 303 000-ben főben határozta meg 1945. október 10. Mindszenty József bíboros hercegprímás a katolikus püspöki kar nevében a kormányhoz fordult a "német kérdés emberies rendezése" érdekében. Kérte az "államhű németség" megvédelmezését. <*Lablec*>
A hivatalos adatok szerint mintegy 220-230 ezer németnek kellett elhagynia marhavagonokban Magyarországot. Jól jellemzi az akkori szituációt, hogy igyekeztek minél inkább felkorbácsolni a hangulatot a hazai németek mint olyan népelem ellen, mely kollektíven bűnös a világháború borzalmaiért. Id. Antall József (igen, a néhai miniszterelnök édesapja) nem kertelt, így vélekedett: Nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, hogy minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől. Mondta Antall, aki nem sokkal korábban még zsidókat mentett, de valamely oknál fogva ez a humanista magatartásforma a németek felé már nem munkálkodott benne. Holott olyanokról volt szó nagy többségében, akiknek az égvilágon nem volt több közük a háború kirobbantásához vagy általában véve bármely politikai természetű kérdéshez, mint a nem sváb származásúaknak. "Elég volt a soproni hazaáruló németség aknamunkájából! Elég volt abból a gyalázatos mesterkedésből, amely azt igyekezett bebizonyítani, hogy Sopron német város! "