Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A törvény egyébként terjedelmes mellékleteiben sorolja fel a nemzeti vagyoni kört. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét tehát taxatíve határozza meg a törvény és mellékletei; az önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható. Három további vagyoni kör Az Alaptörvény bevezetett egy új fogalmat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát, erre tekintettel kellett a korábban használatos fogalmak jogi tartalmát egymáshoz képest meghatározni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvény rendszerében a második védelmi vonalat képezi, amely megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg.
Az Országgyűlés az elmúlt év végén sarkalatos törvényként fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvtv. ), és ezzel olyan egységes jogi szabályozása lett az önkormányzati és az állami vagyonnak, amire ez idáig példa nem volt. Be kell látni: annak ellenére, hogy a regulációs folyamatoknak mi – elsődlegesen jogalkalmazók – kevéssé örülünk, az Nvtv. egy régi hiányt pótol. Ez főként az önkormányzati vagyon tekintetében mondható el, ahol az Alaptörvénnyel összhangban megfogalmazásra kerültek a vagyon elsődlegesen közérdekű szolgálatára, védelmére és kezelésére, felelős gazdálkodására, megőrzésére vonatkozó szigorú szabályok. Különösen fontos, hogy az "off-shore partnerségek" kizárására bevezette a jogalkotó az átlátható szervezet fogalmát, illetőleg egyéb olyan fogalom-meghatározásokra került sor, amelyek értelmezései eddig is nagy jelentőséggel bírtak volna. (Ugyanakkor a jogszabály hagy némi kívánnivalót maga után jogszabály-szerkesztési szempontból a sokszor felesleges szigorú hivatkozásaival. )
A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. A készülő törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése során. A javaslat felsorolja azokat az ágazati törvényeket, amelyek a nemzeti vagyon körén belüli egyes vagyontípusokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák. (MTI)
A törvény hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat ez a törvény nem érinti, de a korábban létrejött szerződések meghosszabbítása esetén igen. A törvény kizárja a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződésből a választott bíróságot és kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és - jogvita esetén - kizárólag a magyar bíróságot kötheti ki joghatóságként. A törvény - néhány paragrafus kivételével - 2011. december 31-én lép hatályba.
A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el. A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. Hosszú a lista A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
Az új törvény a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan értékesítésének esetére, az állam minden más jogosultat megelőző elővásárlási jogát rögzíti, amelyet az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat kézhezvételét követő negyvenöt napon belül gyakorolhat.
Csúszó köpölyözés Ilyenkor a kezelendő bőrfelületet beolajozzák vagy bekrémezik, mielőtt a köpölyöző poharat ráhelyezik, majd a poharat folyamatosan mozgatják, csúsztatják a bőrön. Ez a masszázs fájdalmas lehet. A kezelés hossza a kezelt személy fájdalomtűrő képességétől függ, ami ritkán több egy percnél. A masszírozás mentén a bőr elszíneződik. Kinek szabad köpölyözni? A köpölyözést orvos vagy alternatív gyógyító (természetgyógyász) végzi, aki megfelelő tapasztalatot szerzett. Az önkezelés vagy a barátok és családtagok kezelése bár lehetséges, de nem ajánlott. Laikusoknak semmiképpen nem szabad véres köpölyözést alkalmazniuk, mert súlyos fertőzések léphetnek fel. (Németből fordította: Koncz László) Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket: Hatásos volt a középkori medicina
Gyógyító köpölyözés A gyógyító köpölykezelés egy vákuumos masszázs, amely a hagyományos kínai gyógyászat egyik terápiás eszközére, a köpöly-technikára épül. A fizikai gyógykezelések egyik fajtája, mechanikai ingerlés a test legérzékenyebb (akupunktúra) pontjai felett. Lokális hatású pozitív ingerhatásról beszélünk. Vérkeringésre, és a vérösszetételre gyakorolt hatása is igen jótékony. Kis üvegharangokkal masszírozunk, kilazíthatjuk az izmokat, eldolgozhatunk velük mélyebb, kézzel csak nehezen kimasszírozható izom-letapadásokat, csomókat. A köpölyözés során vákuum keletkezik, melynek hatására a kezelt területen a kapilláris erek kitágulnak, fokozott vérbőség alakul ki az adott területen; javul a bőr, az izom, és a kezelt területhez tartozó belső szervek vérellátása, keringése, anyagcseréje. Ez úgy történik, hogy a test távolabbi pontjairól a köpölyözés területére áramlik a vér. Ilyenkor tehát a távoli területeken vérhiány alakul ki, erre a szervezet úgy reagál, mintha valahol nagy vérveszteség volna.
Köpölyöző kezelés esetén test távolabbi pontjaiból a kezelés területére áramlik a vér, a köpöly alatt a bőr kimagaslik és a vérbőség hatására élénkpiros lesz. Az erős szívó hatás miatt felgyorsulnak a keringési folyamatok, az erekbe friss vér és több oxigén áramlik, beindul a méregtelenítés. A kötőszövetek megtisztulnak a felhalmozódott salakanyagoktól. A köpölyözés ősi terápia. Már i. e. 3000 évvel ismert volt Mezopotámiában, írásos emlékek szólnak a köpölyözésről az ókori Görögországban, az ókori Rómában, de megtalálható a kelta vagy dravida kolostorok gyógymódjai között, illetve ókori kínai orvosi könyvben is említik. A köpölyözés egy vákuumterápiás módszer, amely Magyarországon is a régmúlttól napjainkig használt gyógymód, melyet régen nagyanyáink használtak, s napjainkban újra reneszánszát éli. Manapság a régi gyógymódokat tanulmányozó és azokat felelevenítő természetgyógyászok és orvosok alkalmazzák a módszert. Nagyanyáink rendszerint fogtak egy csészét, meggyújtottak egy darab papirost, és beletéve a csészébe, arra a területre borították, ahol a fájdalmat érezték.
Megnyugtatott, hogy nem fáj, és jobban fogom magam utána érezni, így nyilván belevágtam. Amikor beszívta a vákuum a bőröm, az kicsit furcsa volt, de még kellemetlennek sem nevezném. Felrakta a cuccot, aztán talán 15 percig feküdtem a hátamon. Aztán levette az üvegharangokat, és voilá, a hátam nem fájt. Hogy ez a köpölyözésnek, az akupunktúrának köszönhető, vagy egyszerű placebohatás volt, nem tudom, de őszintén szólva nem is érdekel, a lényeg, hogy nem kellett többet NSAID-krémmel kenegetni a hátam, és nem sziszegtem minden felkelésnél. "
3D LIFTING EFFECT FESZESÍTŐ ÉS LIFTING HATÁSÚ ARCKEZELÉS 35+ Bővebben...
000 Ft-ért kap! A gépi nyirokmasszázsról bővebben itt olvashat. Tudnivalók és ellenjavallatok Nyirokmasszázs nem végezhető akut gyulladásos állapot vagy pajzsmirigy túlműködés esetén, trombózis gyanús területeken, daganatos megbetegedéseknél, fertőző betegség esetén. Minden kezelés időtartama 1, 5 óra. Egyértelmű eredmény néhány kezelés után tapasztalható, a legjobb hatás érdekében a nyirokmasszázs akár kúraszerűen, naponta is alkalmazható. Ajánlott a masszázs előtt és után pár napig a megszokottnál több folyadékot fogyasztani, szervezetünk így könnyebben tudja kiválasztani a felhalmozódott salakanyagokat. Mi a nyirokrendszer? A nyirokrendszer egy pókhálószerű érrendszer, amely az egész testünket behálózza és megtisztítja szervezetünket a bacilusoktól, vírusoktól, toxikus anyagoktól, elszaporodó gombáktól, elhalt hámsejtektől. A benne keringő folyadék a nyirokfolyadék. A nyirokfolyadék az, amely összegyűjti a betegségeket okozó részecskéket és méreganyagokat, majd a testünk több pontján elhelyezkedő nyirokcsomókhoz szállítva megszűrik a nyirkot, amely végül megtisztulva ürül vérünkbe.