1/44 fotó Szaplonczay sétány - Fonyód 9. 9 55 értékelés alapján Bemutatkozás Fonyód legromantikusabb kis utcája a Szaplonczay sétány, vagy más néven a Panoráma sétány. Hatalmas százéves fák, gyönyörű villák és csodaszép panoráma kölcsönöz különleges hangulatot a népszerű helynek. Panoráma A kirándulók körében nagyon felkapott hely, hiszen az egyik legszebb balatoni panoráma tárul elénk. Kirándulás a fonyódi magaspart hullámain • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - .... A löszfal tetejéről csodálatos látvány nyílik a kékeszöld magyar tengerre és a mögötte húzódó Badacsonyra. Habár a látképet a Badacsony uralja, az északi part tanúhegyei is beletartoznak a képbe. Egy információs tábla segít a hegyek felismerésében. Érdekességek A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, Szinyei-Merse Pál ebben a térségben festette Balatoni képeit. Érdekes, hogy képeiről kihagyta a Badacsonyt, mivel alakját nem szerette a tájban. Látnivalók Séta közben megcsodálhatjuk Pál Mihály Balatoni szél című szobrát, de több szobor és emléktábla is helyet kapott a Szaplonczay sétányon. Helyet kapott itt egy fotókeret, ahol gyönyörű fotókat készíthetünk a Badacsonnyal a háttérben.
Aki a híres balatoni panorámában szeretne gyönyörködni, kedvére válogathat a tóparti kilátók közül Siófoktól Balatongyörökig, Révfülöptől Balatonföldvárig. Ha azonban egy romantikus sétát is tennétek hasonló kilátással, a fonyódi Panoráma sétány lesz a tökéletes úti cél! Panoráma (Szaplonczay) sétány, Fonyód Fonyód-Bélatelepen, a déli part híres villasora előtt található az ún. Fonyód és a képeslapra kívánkozó balatoni panorámája | CsodalatosBalaton.hu. Panoráma sétány, azaz a Szaplonczay sétány, amely nevét Szaplonczay Manó magyar orvosról, a Bélatelep alapítójáról kapta. A környék villaépületei, amelyek az 1890-es években épültek, egykor szebb napokat éltek meg, itt állt többek között Huszka Jenő zeneszerző vagy a Törley család rezidenciája is. A villasorral szemben, az út túloldalán került kialakításra egy korláttal védett sétány, amelyről csodás panoráma nyílik az északi part tanúhegyeire és persze a Balatonra is. A hegyek beazonosítását információs tábla segíti. A sétány mellett kőből faragott padok sorakoznak, elsétálunk Pál Mihály Balatoni szél c. szobra előtt és egy fotókeret is helyet kapott itt, amelybe belenézve a messzi Badacsony kerülhet lencsevégre.
Tagore sétány, Balatonfüred A Tagore sétány a Balaton-part egyik ékessége, nevét Rabindranath Tagore-ról, a híres hindu költőről kapta, aki 1926-ban a füredi szanatóriumban gyógyult meg, és ennek örömére a parkban egy hársfát ültetett. Tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. Fonyód panoráma sétány. Tagore példája néhány év alatt hagyománnyá vált, sok híres személyiség ültetett fát már a parkban. A gyönyörű fák övezte gyalogút megannyi kincset rejt a természet adta csodákon kívül: számtalan szobor mellett sétálhatunk el, és több füredi rendezvény otthona is. Kvassay sétány, Balatonföldvár Kvassay Jenő (1850-1919) vízmérnök, a vízügyek országos vezetője, a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának egykori főnöke Balatonföldvár lelkes fejlesztője volt. A Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tette híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány.
Az elhivatott szakembert a Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tette híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány, amely mentén a századforduló építészetét reprezentáló partmenti villasort is megtekinthetjük, mivel Balatonföldvár az arisztokraták kedvelt üdülőhelye volt és villáikat a legszebb panorámával rendelkező részekre építették. A villasort a Kvassay sétány és az ezzel párhuzamos Rákóczi Ferenc utca fogja közre. Szaplonczay-sétány | LikeBalaton. A gyönyörű természetvédelmi területen húzódó, kétszáz éves platánfákkal szegélyezett sétány minden évszakban más arcát mutatja és különleges hangulatot áraszt. 3. Balatonalmádi - Öregpark A magyar tenger északi partjának egyik legszebb és leghangulatosabb parkja a város kikötőjének 1930-as átépítése után nyerte el jelenlegi formáját. A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öregparkot, más néven Szent Erzsébet Ligetet Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc Váth János, Wass Albert szobrai, a Sóhajok hídja, az Irredenta Örökmécses és a Véghely emlékpad díszítik.
Ez egy elhagyatott erőműben nagyon érdekes tud lenni. Van, hogy minden ott marad, mintha a munkásoknak azt mondták volna, hogy fel a kezekkel, kifelé! Pár éve tudtam meg, hogy ezt urbexnek hívják, és nagy rajongótábora van" – mondta el Panka a Díványnak. Másfél éve már Gergővel járja az elhagyatott helyeket: párját a helyek atmoszférája, feelingje fogja meg leginkább, leginkább, ha sok hátrahagyott tárggyal találkozik ott. "Mindig megmozgatja a fantáziámat, amikor ilyen helyre megyünk" – mondja. MVM Balance Zrt. Litéri Gázturbinás Erőmű. Télen ritkábban, nyáron akár kéthetente járnak felderíteni, de tavalyi nyaralásukat is úgy tervezeték meg, hogy egy vágyott horvátországi helyszín beleférjen abba. Galéria: urbex1 Fotó: Panka és Gergő képei Panka szerint viszonylag könnyű megtalálni az érdekes helyeket: ha figyelmét felkeltő fotót lát, azon lesz egy utcanévtábla-töredék vagy egy ismerős épület, amelyből kiindulhat, és a Google térképe segítségével rátalálhat az őt érdeklő épületre. A műemlékvédelmi cikkek szintén kiindulópontot jelentenek számára a kereséshez.
A célpont kiválasztásában a rizikófaktor is érdekes kérdés számára: Panka szerint vannak teljesen veszélymentes helyek, mint amilyen a Fekete-kastély is, ahol már kapu sincsen az épületen, de nem minden helyet ilyen egyszerű megközelíteni. "A helyszínek nagy többsége azért általában zárt, még ha nem is őrzött – kerítés van, vagy ki van írva, hogy kutyával őrzött. Van azért olyan helyszín, ahova egyszerű a bejutás, és nem kell attól sem félni, hogy elkapnak" – mondja Gergő. Az urbexezők egyébként egyetlen helyszínre sem azért mennek, hogy a nemesfém kilincseket vagy a kristálycsillárokat elvigyék – tartják magukat az urbex szabályához, miszerint ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomod, ne vigyél el semmit, csak a fényképed. Még az ajtókat is visszazárják maguk után, mert másképp romlik le egy épület, ha azt átjárja a levegő, mint ha az ajtók zártak. Az elhagyatott épület rejthet veszélyt is Előfordulhatnak váratlan találkozások is a helyszíneken, amelyeket szintén érdemes belekalkulálni a tervekbe – Panka egy pszichiátrián belefutott vandálok csoportjába, akik eléggé rá is ijesztettek, egy elhagyatott villaépületben pedig egy zavart férfira bukkantak Gergővel.
1962-72 között a hőszolgáltatási igényeknek megfelelően az erőmű teljesen átalakult. Ellennyomású- és fűtőturbinákra cserélték a korábbi kondenzációs technológiát, a távfűtés biztonságát pedig forróvíz-kazánokkal növelték. A szén- és fűtőolaj alapú tüzelést fokozatosan kiváltotta a földgáz. 1972-ben itt helyezték üzembe az ország első gázturbináját is – 32 MWe teljesítménnyel –, amely elsősorban csúcsidőben segítette a villamosenergia-hálózatot. 1980-ban véglegesen megszűnt a széntüzelés, és Kelenföldön befejeződött a távfűtési rendszer bővítése, amely ezáltal az ellátott fogyasztókat figyelembe véve az ország legnagyobb hőkapacitású körzete lett. 1995-ben újabb fejlesztési szakasz kezdődött: az energetikailag legmagasabb hatásfokot biztosító, nagy teljesítményű hő- és villamos kapcsolt erőművi technológia alapját jelentő 132 MWe-os gázturbina és egy hőhasznosító kazán került üzembe. A már elavult kazán- és gőzturbina park kiváltási programja 2006-ban fejeződött be. Ekkor vált igazi kogenerációs erőművé Kelenföld.