Duchamp az újrakészítés és az " ikonoklasztikus dadaizmus " kombinációjáról beszél. Picabia a művet a Dada mozgalom manifesztumává teszi, amelynek párizsi megalakulása valóban kortárs. Marcel Duchamp, akit már akkor felismertek, demonstrálja, hogy az egyszerű "firkálás" a képeslapot önálló alkotássá teszi. A dadaista oldal főként La Mona Lisa meggyalázásából származik, sértegetve (LHOOQ = forró a fenekében, betűket írva) és festve, a dadaistákra jellemző szójáték humoros oldaláról nem is beszélve. Marcel Duchamp gesztusát megérthetjük Leonardo da Vinci Un souvenir d'enfance című esszéjének 1910-es kiadásával, amelyben Sigmund Freud arról beszél, hogy a művész képtelen befejezni munkáját, az élet szublimációjáról a művészetben és különösen a művészetről. homoszexualitás. Ezenkívül bizonyos elméletek szerint a La Joconde modellje valóban férfi lett volna. Általánosságban elmondható, hogy a férfias nem és a női nem közötti kétértelműség Leonardo da Vincire jellemző [ref. szükséges]. Maga Marcel Duchamp ilyenkor könnyedén megváltoztatja identitását, Rrose Sélavy álnevet választja, és Man Ray nőként fényképezi le.
A LHOOQ Marcel Duchamp műve 1919- ben, Leonardo da Vinci Mona Lisájának parodizálásával. A címe ugyanakkor egy homofónjának az angol szó megjelenés és raftok melyik így mondani: "Elle chaud au kul". Leírás A támogatás egy portré formátumból áll, amely közel áll ahhoz a nyomtatáshoz (19, 7 × 12, 4 cm), amely a The Mona Lisa-t reprodukálja, amelyet Duchamp bajusszal, kecskével és a mű címét adó betűkkel ( LHOOQ) túlterhelt. Azt a tényt, hogy a La Joconde egyszerű reprodukciója, Rhonda R. Shearer vitatja, aki Duchamp saját arcához való adaptációnak tekinti azt. Esztétika A LHOOQ a művész által létrehozott kész készletek áramának része, és részt vesz abban, hogy megkérdőjelezze a művészetet. A mű, amelyet először privát módon készítettek, Francis Picabia 1920-ban készített egy hozzávetőleges reprodukciót a recenzióhoz 391, elfelejtve felhívni a kecskét. Duchamp valóban engedélyt adott Picabia műveinek reprodukálására, de az eredetivel New Yorkban tartózkodva elküldte Picabiának, aki nem kapta meg időben a magazin kinyomtatásához.
↑ Maurice Ulrich, " LHOOQ Londonban ", L'Humanité, 2002. január 25 ( online olvasás). ↑ Marc Décimo, Marcel Duchamp és erotika, Dijon, Les Presses du Réel, koll. "Az abszolút különbség", 2008, 317 o. ( ISBN 978-2-84066-225-9). ↑ Marc Décimo, Les Jocondes à bajusz, Dijon, Les Presses du Réel, koll. "A heterogén", 2014, 314 p. ( ISBN 978-2-84066-725-4). Külső linkek Képzőművészeti erőforrás: Nemzeti Modern Művészeti Múzeum
Ez magyarul szó szerint annyit tesz, hogy (ráadásul a francia nyelvben az "elle" egyes szám harmadik személyű személyes névmás egyértelműen egy nőre vonatkozik) "Forróság van a fenekében", átvitt értelemben azonban sokkal inkább az "Ég/tüzel a segge", azaz a szleng szerinti még további értelmében egyszerűen a – finoman fogalmazva – "Közösülhetnékje van" kifejezésként olvasandó. Marcel Duchamp: L. (az eredeti 1919-es példány) – forrás: Wikipedia A finoman fogalmazva is "provokatív" alkotás hamarosan az egész 20. századi avantgárd egyik legemblematikusabb művévé vált, nem véletlen, hogy Duchamp – akárcsak több más munkájából, például a Fountain ( Forrás) címen 1917-ben egy gyári piszoárból "előállított" művéből is – később több replikát is készített. Az "eredeti", tehát az 1919-es példány ma egy magángyűjteményben van, de sok éve letétként a párizsi Modern Művészet Nemzeti Múzeuma állandó kiállításán, a Pompidou Központban lehet megtekinteni.
Az ország mint a «nemzet funeratorát» ismerte. Nevezetesebb ember ha meghalt, Kovács mindig ott volt a temetésén, ő vitte a keresztet, fejfát. Ez az ő kiváltsága volt már régen. Ott lépdelt a koporsó előtt magyaros gyászban és ünnepélyes komolysággal. Irányi, majd Kossuth Lajos koporsója előtt is ő vitte a keresztet, már roskadozva. Ez volt utolsó működése. A koporsók koszorúiból mindig eltett egy-egy levelet, virágot, azokat gyűjtötte, betette a nevezetesebbeket rámába, a többit párnájába. Meghalt Sztankay István. A szobája tele volt temetési relikviákkal. Elkészítette előre a saját koporsóját is, melyet befestett tulipánokkal és ráírta a nevét. A magyar ruhát soha le nem vetette; abban ment el Zágrábba is egy kirándulás alkalmával és a lembergi kiállításra, ahol a rokkant öreg az ő hosszú fehér hajával és szakállával, magyar öltözetében feltűnést keltett. Akkor hűlt meg és betegen ment a nagysurányi színész menedékházba, (melynek megnyitásától fogva tagja volt), ahol meghalt. Bényei István, a budapesti színész-egyesület titkára mondott koporsójánál búcsúbeszédet.
Aztán volt időszak, nem is kevés, amikor gyakorlatilag elfelejtették. Talán belejátszott ebbe az egyre súlyosabb depressziója, az érzékeny lelkülete. Pedig amikor munkát adtak neki, beleadott apait, anyait, úgy hajtott, mintha az lenne élete alakítása. Sehol sem találta a helyét. A gyermekkort jelentő Makó lehetett volna az a hely, ahol tán valamiféle belső békére, harmóniára, kiegyensúlyozottságra lel. "Ez a város nem tud megszabadulni tőlem, még haló poraimban sem. Szoktam mondani, mert eleven ember vagyok, hogy Makó az én Bakonyom. Minden nyáron itt töltök néhány hetet fiaimmal együtt, s tudom, hogy a barátok mindig megtalálnak. Könnyű és jó ízű elbujdosás ez, a tizenegy hónapi emberbőrbe bujkálás után. Itt önmagam lehetek, ha megszólnak is néha ezért. Gyermeknek elég eleven voltam, talán néha rossz is. Elhunyt Sztankay István - Cultura.hu. Szerettek itt az osztálytársaim, bizonyíték a sok csúfnevem: Simi, Hambár, Góré, Kotárka, Dilgisz, Bidli, Bördő. Velvet - Gumicukor - Sáfrány Emese terhes, Freddie-nek gyereke született, Radics Gigi szülési utáni depressziótól szenvedett Nevezetes épületek bónuszai – Forge of Empires - Wiki HU MTVA Archívum | Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt MTVA Archívum | "Zenebohóc szerettem volna lenni... " Fájdalmas év áll mögöttünk: 21 nagy tehetséget veszítettünk el 2020-ban!
Fontosabb szerepei [ szerkesztés] Vasas német (Gaál J. : A peleskei nótárius) Bőgős (Csepreghy F. : A sárga csikó) Működési adatai [ szerkesztés] 1850–52: Bács 1852–55: Szöllősi Mihály, Szuper Károly 1855–57: Pécs, Baja, Szabadka 1858–61: Debrecen, Baja, Pécs, Kassa, Nagyvárad, Miskolc, Pozsony, Szeged 1861–64: Budai Népszínház 1866: Kolozsvár 1867–69: Budai Népszínház 1871: Völgyi György Munkái [ szerkesztés] A budapesti kerepesuti temető térképe. Bpest, év n. (Kőnyomat. ) E század jelesebb magyar elhunytjainak névsora. Uo. 1894. Naplót vezetett életéről, amelybe annak minden jelentékenyebb mozzanata fel van jegyezve; ez kéziratban a család birtokában van. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár.
Lánya, Orsolya követte a színi pályán, Ádám fia ismert újságíró. "Nem vagyok teljesen elégedett az apai teljesítményemmel" - mondta nemrégen egy interjúban, amelyet éppen fia készített vele. "Művészcsalád vagyunk, mindazzal, ami az ilyesmivel jár. " Sztankay Istvánnak három felesége volt, az elsővel még a főiskolán ismerkedtek össze. Második felesége, gyermekei édesanyja, Kun Magda maga is színész volt, később rendezőasszisztensként dolgozott, második gyermekük, Orsolya négyéves korában váltak el. Harmadik felesége kozmetikus volt. "Svihák" - így jellemezte őt fia, édesapja egykori nőcsábász hírére utalva. Sztankay István a József Attila Színház öltözőjében a Sose halunk meg című előadás előtt 2008-ban ( Még több képért kattintson! ) Forrás: MTI/Kollányi Péter Szenvedélyes gyűjtő volt: zseblámpákat és rádiókat is gyűjtött. Szeretett otthon lenni, nem szívesen utazott. Hetvenes évei közepén egészsége megrendült, visszavonult a színpadtól, és nyilvános szerepléseket sem vállalt. "Nincs mit szépíteni a dolgon, hamarosan elmegyek, ezzel számolnom kell" - mondta tavaly a Borsnak. "