XXXII. Nyári Olimpia 2020 - Tokió | MédiaKlikk Tv M1 M2 M3 M4 Sport M4 Sport + M5 Duna Duna World Rádió Kossuth Petőfi Bartók Dankó Nemzetiségi Parlamenti Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Menü megnyitása Tv Rádió Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Adatmódosítás Az én tv-m Kijelentkezés Bejelentkezés ×
A tokiói Olimpiai Stadionban rendezett vasárnapi záróünnepségen kialudt a láng, ezzel véget ért a XXXII. nyári olimpia a japán fővárosban. A zárt kapuk mögött megtartott több mint kétórás program egy videós összeállítással kezdődött, melyben a játékokon történt eseményeket foglalták össze, majd Akisino japán herceg és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke foglalta el a helyét a lelátón. A japán nemzeti lobogót négy olimpikon, egy fogyatékossággal élő modell, valamint egy orvos hozta be a stadionba, az ázsiai ország himnuszát pedig a több mint százéves múlttal rendelkező Takarazuka Operatársulat tagjai énekelték el a zászlófelvonás közben. Ezután megérkeztek az arénába a 206 delegáció zászlói, élükön a göröggel és a japánnal. A magyart a Tokióban aranyérmes kajakos, Kopasz Bálint vitte. Újabb rövid videós összefoglalót követően a sportolók is bevonultak az Olimpiai Stadion küzdőterére. Természetesen mindannyian arcmaszkban, de jó hangulatban érkeztek az ünnepségre. A program következő szakaszában látványos fényjátékkal és tűzijátékos kísérettel jelenítették meg az olimpiai ötkarikát a stadionban, majd a Tokyo Ska Paradise Orchestra zenekar adott koncertet egy-egy dal erejéig kiegészülve Szakamoto Kiu popénekessel, DJ Matsunaga lemezlovas-zeneszerzővel, valamint milet énekes-zeneszerzővel.
Újabb sportnagyhatalom állt ki a halasztás mellett. Érezhető volt a sportolókon a bizonytalanság, mondja az olimpiai bronzérmes Rédli András, aki két hete még vívott a budapesti versenyen, azóta viszont karanténban van. Az olimpia helyett a járvány pörög a fejében, és hivatásos katonaként szeretne valamit tenni a hazájáért. Decemberben adják át, itt lesz a nyitó- és záróünnepség, valamint atlétikai versenyek és focimeccsek. Az uszoda és az Erdő a tengerben névre hallgató kajak-kenu-központ építése is csúszik. A tavalyi foci vb házigazdája, Dél-Afrika illetékesei hamarosan eldöntik, megpályázzák-e a 2020-as nyári olimpia rendezését. Pjongcsang kitartását csodálja a madridi városvezetés, így újonnan erőt merítve szinte biztosan kandidálnak a 2020-as olimpia megrendezésére.
A mai törvények értelmében azonban csak férfi utódok kerülhetnek Japánban a császári trónra. A probléma ezzel pedig az, hogy a császári család kétharmada nőkből tevődik össze. A japán császári család (Fotó:) Jelenleg hat hercegnő van a családban, akik még nem házasodtak meg, ha azonban közemberhez mennek feleségül, hivatalosan el kell hagyniuk a császári családot. Japán Császári Háza | Ottima. Ezáltal a család létszáma oly mértékben lecsökkenne, hogy felmerülne a kérdés, egyáltalán el tudja-e látni a hivatalos teendőket. Óriási vita a nők uralkodásáról A jelenlegi rendszer alapján trónörökös csak akkor születhet, ha a császári család egy férfi tagja fiúgyermeket nemz, amire az utóbbi ötven évben mindössze kétszer volt példa. 1965-ben született a visszavonult császár második fia, Akisino herceg, majd 2006-ban az ő fia, Hiszahito. Ezzel enyhült a nyomás, amely Maszakóra, illetve a kormányzatra nehezedett. Naruhito, Japán új császára Maszako császárné jelenlétében az első kihallgatását tartja a tokiói császári palotában (Fotó: MTI/EPA/Jiji Press) A herceg megszületése előtt ugyanis óriási vita folyt arról, hogy engedélyezzék-e a nőknek is a trónra lépést, valamint biztosítsák-e a családhoz való újbóli csatlakozást azok számára, akik közemberrel házasodtak össze.
– egy császári koronaherceget. A lányregénybe illő történet következő fejezete így aztán már az 1993-ban, igazi császári pompával megrendezett esküvő lett. Naruhito és Maszako esküvője Maszako félelmei nem voltak alaptalanok: a trónörökös feleségének pozíciójával járó hivatalos kötelezettségek, valamint a szinte az esküvő pillanatától kezdődő folyamatos nyomás, hogy fiúörököst szüljön, egyre inkább igénybe vette szervezetét. 2001-ben megszületett várva várt gyermekük, Aiko hercegnő – a szülők és a család természetesen boldogan fogadták a hercegnőt, a közvélemény felől azonban megindult az aggodalom. Trónra került az új japán császár – de hogyan tovább? | Híradó. Mert, bár a japán császári családban volt már precedens női uralkodóra, a trónöröklési rend előírja, hogy csak férfiágon adható tovább a hatalom. Akihitónak és Micsiko császárnénak három gyermeke született, Naruhito után öccse, Fumihito (Akisino herceg) és Szajako hercegnő. Utóbbi polgári származású férfihoz ment feleségül, ezzel pedig – szintén az udvartartás szigorú szabályainak megfelelően – hivatalosan kikerült az uralkodócsaládból.
Már a konzervatívabb politikusok is nyitottak voltak a párbeszédre, amikor Naruhito öccsének, Akisino hercegnek 2006-ban fia született, aki a Hiszahito herceg nevet kapta, és Naruhito, valamint apja után harmadik lett a trónörökösi sorban. A történtek azonban nagyon megviselték az akkori császár menyét és fiát. Gyönyörűséges harmónia – és ami azon túl van: itt az új császári korszak Japánban – Japán közelről II. | Mandiner. Maszako számára nem adatott meg az, ami a legtöbb édesanyának, vagyis hogy önfeledten tudjon örülni egészséges gyerekének. Több évre eltűnt a nyilvánosság elől, úgy tartják, ki sem mozdult a palotából, annyira megviselte, hogy pusztán azért mutogatnak rá ujjal az emberek, mert lánya van. Naruhito japán császár és felesége, Ovada Maszako kislányukkal Aiko hercegnővel (Fotó: The Imperial Household Agency via Getty Images) Támadások az iskolában Közben Aiko szépen cseperedett, a szülők igyekeztek védeni, több-kevesebb sikerrel. Eleinte nem is a gyereket, hanem Maszakót érték a támadások, később már magát a hercegnőt pécézték ki maguknak a rosszindulatú emberek. A helyzet odáig fajult, hogy az általános iskolából három hónapra kivették a szülei, mert a többiek zaklatták.
Funihito hercegnek és feleségének, Kiko hercegnének 1991-ben és 1994-ben lányai születtek, Mako és Kako hercegnők. Aiko hercegnő születésével három lánygyermek volt a családban, így hivatalosan felmerült az igény az örökösödési rend megváltoztatására. Ez egy rendkívül érzékeny téma Japánban, nemcsak az uralkodóháznak, de a kormánynak is bele kell egyeznie, hiszen a császári udvartartásra vonatkozó törvény módosítására van szükség. A 2000-es években heves közéleti és politikai vita bontakozott ki a nőági öröklés bevezetésének lehetőségéről, Koizumi Dzsunicsiró miniszterelnök határozott szándéka volt, hogy 2006-ban előterjeszti a törvényjavaslatot. Az uralkodócsalád egy része ellenezte az ötletet, és további megoldási lehetőségeken gondolkoztak. Japán császári család. Végül, 2006 szeptemberében megoldódni látszott a kérdés, Akisino hercegnek ugyanis fia született, Hiszahito. A most 13 éves herceg jelenleg a második a trónöröklési rendben édesapja után, rajtuk kívül pedig Akihito öccse, a jelenleg 83 éves Hitacsi hercegnek van matematikai esélye a császárságra.
A trón átvételéről szóló cikkünket itt, az új császár személyéről szóló cikkünket itt olvashatja.
Hiszahito érkezése azonban egy időre megnyugtatta a kedélyeket, és a kormányzat félretette a kérdés megoldását. Amikor a kormány elkezdte tárgyalni Akihito császár lemondásának lehetőségét, azzal a kérdéssel is foglalkozni kezdtek, hogyan tartható fenn az uralkodói család stabilitása a jövőt illetően. Lehetséges opcióként felmerült, hogy ne veszítse el nemesi rangját a család azon női tagja, aki közemberrel lép házasságra. Veszélyben az uralkodói vérvonal Naruhito trónra lépésével a lehetséges örökösök száma mindössze három fő, ebből pedig unokaöccse, Hiszahito herceg az egyetlen, aki tovább tudja vinni az uralkodói vérvonalat. Az utóbbi években végzett felmérések szerint, melyekben arról kérdezték a lakosságot, támogatnák-e a nők trónra kerülését, a japánok többsége pozitív választ adott. Felmerül azonban a kérdés, hogy a társadalomnál kissé konzervatívabb politika vajon komolyan fontolóra veszi-e majd a lehetőséget. Mindenesetre reményt adhat a kormány azon kijelentése, mely szerint mivel a császárság a japán nemzet alapját képezi, nagy körültekintéssel fogják a kérdést kezelni, és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megoldást találjanak a problémára.