A PTE MK Zeneművészeti Intézetének ünnepi hangversenye az első magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából Carl Orff: Carmina Burana - a PTE MK Zeneművészeti Intézetének ünnepi hangversenye az első magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából Carl Orff: Carmina Burana - a PTE MK Zeneművészeti Intézetének ünnepi hangversenye az első magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából A PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézete szeretne méltóképp megemlékezni egyetemünk e különleges jubileumáról. A hangverseny műsorául Carf Orff: Carmina Burana szólókra, kórusra, két zongorára és ütőhangszerekre készült átiratát választottuk. A mű érdekessége, hogy az Orff által feldolgozott szövegek egyetemünk alapításának idejéből, a 14. Online jegyvásárlás - Margitszigeti Színház. -15. századból valók, ráadásul a megzenésített költeményeket diákok írták.
Műsor: C. Orff: Carmina Burana Zenél: Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Oberfrank Péter Közreműködik: Rácz Rita – szoprán Szappanos Tibor – tenor Bátki Fazekas Zoltán – bariton Budapesti Lantos Kórus (karnagy: Gerenday Ágnes) Soproni Liszt Ferenc Pedagógus Kórus (karnagy: Makkos Ágnes) Sonitus Scarbantiae Nőikar (karnagy: Harcz Katalin) A középkori világi költészet egyik legfontosabb emléke az a feltehetően francia földön keletkezett könyvecske, amelyre mondhatni véletlenül akadtak rá 1803-ban a bajorországi Benediktbeuren kolostorában. A latin mellett középfelnémet, ófrancia és provanszál nyelvű verseket tartalmazó kötet lelőhelye után a Carmina Burana címet kapta – amely elnevezés Carl Orff 1937-ben bemutatott zeneműve révén vált világszerte ismertté. A három részből álló kantáta számára – a Tavasz, a Kocsma és a Szerelem témája köré csoportosítva – hol lírai, hol a trágárságig vaskos, hol humoros szövegeket válogatott ki a zeneszerző, akinek ellenállhatatlan, erőteljes ritmikájú zenéje máig nem veszített felvillanyozó hatásából.
A szigeti színpad fennállásának 80. évfordulóját ünneplő évadot is hazánk egyik legrangosabb szimfonikus együttesének nagyszabású koncertjével indítjuk útjára. Az együttes már önmagában is a komolyzene legmagasabb minőségére ad garanciát, ezúttal pedig a Nemzeti Énekkarral is kiegészül, hogy együtt szólaltassák meg Carl Orff legnépszerűbb művét, a grandiózus Carmina Buraná t. Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Karmester: Hamar Zsolt Vendég szólisták: Miklósa Erika Molnár Levente A Szabad Tér Színház produkciója.
Az adásvételi szerződésükben ez úgy lett feltüntetve, hogy: "A Vevők nyilatkoznak továbbá, hogy lányuk XY 1/5 arányú ingatlan-nyilvántatáson kívüli tulajdonszerzését aláírásukkal elismerik annak érdekében, hogy halálul esetén a hagyatéki eljárásban a hagyaték tárgya csak 4/5 -öt hányad legyen. " Ez a mondat azt jelenti, hogy tulajdoni részt szerztem a lakásukból. Az hogy a szüleim halálakor a kölcsönadott pénzt visszakaphassam (nem én vagyok az egyedüli örökös), azt az adásvételi szerződésben, vagy esetleg egy külön kölcsönszerződésben kellene szabályozni? Köszönöm, ha válaszolnak, üdv, szép napot öngyi 2019. 14. 14:53 Tisztelt Szakértők! Édesapámtól 2015-ben örökölt ingatlant 2018-ban értékesítettem, amely után most SZJA fizetési kötelezettségem keletkezik. Az lenne a kérdésem, hogy örökléssel szerzett ingatlan értékesítésénél a "megszerzésre fordított összeg és a szerzéssel összefüggő egyéb kiadások" közé a közjegyzői munkadíjon túl be lehet-e számítani a temetési költségeket is? Ezzel kapcsolatosan sajnos nem egyértelmű a NAV munkatársainak állásfoglalása (az egyik szerint igen, a másik szerint nem), ezért kérem mielőbbi szíves tájékoztatásukat.
Igaz, még ma is jelentős a különbség, nem csak Budapest és vidék, de még az egyes városok között is, de egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől – pláne, ha kertes házról, házrészről van szó. Ennek legfőbb oka, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni ezeket az ingatlanokat. " De ha mégis értékesítésre kerülne a sor, mire számíthat az eladó? Az örökölt ingatlan eladása nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvételhez. Az első és legfontosabb pont a tulajdonjog. A korábbi birtokos halálával ugyanis ideiglenesen tulajdonos nélkül marad az ingatlan, ezzel pedig forgalomképtelenné válik mindaddig, amíg az örökös – a hagyatéki eljárást követően, adó- és értékbizonyítvány birtokában – be nem jegyezteti magát a földhivatalnál. A benyújtás széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, amivel már elkezdhető az ingatlan értékesítése, előszerződéskötéssel.
Akadnak jó páran, akik örökölt lakóingatlannal rendelkeznek. De mit kezdjenek a birtokukba csöppent lakással, házzal? A többség igyekszik eladni, de érdemes lehet kiadni is, ha e szempontból jó helyen van… A Balla Ingatlan szakértői keresik a jó választ. Az öröklés igen kényes téma, mivel egyrészt egy közeli hozzátartozónk elvesztése nagyon fájdalmas, másrészt gyakran kötődünk mi magunk is az örökhagyó ingatlanához. Ezzel szemben áll az öröklés, mint vagyonosodási lehetőség – mondta Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ráadásul az öröklés összetett dolog is, hiszen ingatlanpiaci vonatkozása mellett van jogi és adóügyi vetülete is – tette hozzá a szakértő. Mint jelezte, öröklésnél fontos kérdés lehet, hogy egyenes ági örökösök vagyunk-e, esetleg házastársak, ha igen, akkor illetékmentesen jutunk az örökségünkhöz, ha viszont oldalági örökösök, akkor csak 9 százalékos örökösödési illeték megfizetése után. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az örökség értékét a hagyatéki leltárban határozzák meg, és ha el akarjuk adni örökölt ingatlanunkat, akkor 5 éven belül a keletkezett nyereségünk után, (ami az eladási ár és a hagyatékban megállapított ár különbsége) személyi jövedelemadót kell fizetnünk.