Janus Pannonius: egyik panegyricusa szimultán verselés: mindkét versrendszer (időmértékes és hangsúlyos) egyidejű érvényesülése a versben
); Janus Pannonius a római epigrammaköltészet konvencióit követi; példaképe a római Martialis már itáliai epigrammáit a tökéletes mesterségbeli tudás jellemzi, a legszemélyesebb verseiben is jelen van a humanista hagyomány Itáliában több epigrammát is írt származása védelmében, általában költőtársainak címezve pl. Gryllushoz; itt születtek erotikus epigrammái is pl. Mikor ártatlanságát elvesztette, Súlyos és kellemetlen kérdés gúnyolódó epigrammák at főleg tehetségtelen vagy szintén gúnyolódó költőtársai ellen írt, esetleg nőkről pl. Janus Pannonius epigrammái | irodalomok. Szilviához (válaszul arra, hogy szilvia őt nevezi meg gyermeke apjául) Kigúnyolja Galeotto zarándoklását több antiklerikális epigrammája is van, pl.
Teodorhoz 21 44. Vergilius tolvajára 18 45. A régi könyvek kedvelőjéről 21 48. Porcellius poétához 23 49. Porcelliusról és Jovinianusról 23 51. Károlyról 25 55. Gryllushoz 27 63. Crystophorus Crispushoz 229 66. Clemenshez 28 68. Gryllushoz 29 74. Troilushoz 32 75. Ugyanahhoz 32 76. Hugóhoz 33 78. Gryllushoz 34 79. Gryllushoz 35 80. Ugyanahhoz 35 82. Kürosz és Gryllus orráról 36 85. Harillus orráról 36 86. Rullushoz 38 87. Veronai Guarinóhoz 19 90. Gallushoz 40 91. Prosperhez 41 93. Kívánja egy lány szerelmét 43 94. Magdalénához 49 97. Önmagáról 51 98. Barátnőjéről 52 99. Pálhoz 53 100. Szilviáról 55 101. Carbone poétához 57 102. Laeliához 58 103. Ugyanahhoz 58 106. Önmagáról, miután szüzességét elvesztette 59 107. Porciáról 60 108. Balázs törpéhez 36 109. Vadász Géza: Janus Pannonius epigrammái (Argumentum Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. Linushoz 62 111. Bertus ellen 63 112. Cressához 63 113. A biszexuális Ursusról 64 114. Gryllushoz 64 116. A fajtalan Leóról 65 118. A Holdhoz 67 120. Az állhatatlan ellen 68 123. Kényes és nehéz kérdés 69 126. Barátnőjéhez 71 129. Luciához 55 133.
Ady költészetében) a vers – a humanista hagyományoknak megfelelően – sok antik utalást tartalmazbefejezés: a Pannónia dicsérete elszavalása ludimagister
Előjegyzem
Mindez azonban inkább formalitás volt, mert az egyetem tanárai szinte kollégaként kezelték, tudását elismerve. Belgyógyászati vizsgáján a híres Korányi Frigyes professzor szinte barátként beszélgetett vele. 1897. május 16-án azután Magyarországon is orvosdoktorrá avatták (18 évvel a zürichi diploma megszerzése után! ), így végre orvosnőként praktizálhatott. Wartha Vince örült felesége diplomájának, de a tényleges praktizálásnak nem volt híve. Ám ekkor közbe szólt "a felsőbb hatalom". Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922) | Nőkért.hu. Vilma éppen az utolsó szigorlatára készült, amikor 1897-ben Wartha, mint az egyetem rektora hivatalos volt Bécsbe egy uralkodói audienciára. Amikor Ferenc József értesült Vilma elmaradásának okáról, a következőt mondta: "Örülök, hogy a grófnő lesz az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni is fog, mert a tudományoknak csak akkor van becse, ha azt a gyakorlatban is értékesítik". Ez a királyi intelem sorsdöntő volt Wartha számára, ezek után többé már nem ellenezte, hogy felesége praktizáljon, mindössze annyit kért tőle, hogy az éjszakai hívásoknak ne tegyen eleget.
"Azon időben szállingóztak a hírek Zürichből, illetőleg az ottani nő orvostanhallgatókról, és midőn ismét egyszer felolvasta férjem a napilapból a megfelelő jelentést, és én felsóhajtva mondtam »Ah a boldogok«, férjem indulatosan kifakadt: »Ha oly boldogságnak tartja a tanulást, menjen és tanuljon, én nem állom útját«. »Kezet rá! « – szóltam, és feléje nyújtottam jobbomat, és ő felcsapott. A magyar ember felcsapása még akkor is, ha elhamarkodásból, ha indulatból történik, azonos a legszentebb esküvel, köztünk is így volt, mert nem történt akadály, hogy még azon a napon bepakoljak, atyámhoz menjek Tétényre férjem kíséretében. " Férje és apja ugyan engedélyt adott a távozásra, de anyagilag nem támogatták terveit. Híres magyar nők - Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő - Montázsmagazin. Ékszerei eladásából fedezte svájci utazását és lakhatását, majd 1872 szeptemberében, 25 évesen végre valóra vált legnagyobb vágya: megkezdhette tanulmányait Zürichi Egyetem orvostudományi karán. Sok éven át tartó szorgalmas tanulás után 1879-ben megvédte disszertációját, ezzel megszerezve az orvosi diplomát.
Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején – ekkor már sem második férje, sem leánya nem élt – 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben halt meg, utolsó lakhelyét a Tisztviselőtelepen (VIII. Grófkisasszonyból orvosdoktor | Képmás Magazin. Bíró Lajos utca 41. ) emléktábla jelöli. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetőségük adódott: keresővé válhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek. Írta: Ádám Eszter
Idős korában, 21 éves lányát tüdőbetegségben elveszítve sem tört meg a tettrekészsége. Megérte még a nők teljes egyetemi egyenjogúsítását. 1922. március 22-én hunyt el. " Nem tekintheti a férfi a nőt, mint régente, tisztán úgy, mint ki javára született. " – idézet legyen a fotó alá. 2021-03-26 | Kategóriák: Hírek
Így Vilma ismét beadta orvosi diplomája honosításának kérelmét, amelyre tizennyolc esztendei várakozás után, ötvenedik évéhez közeledve végre kedvező választ kapott. 1897. május 14-én pedig a pesti egyetem – elsőként a nők közül – gróf Hugonnai Vilmát ünnepélyesen orvosdoktorrá fogadta. A siker utáni évek Példáját ezek után már egyre többen követték, sorra iratkoztak be ifjú hölgyek az orvosi fakultásra. A 20. század elején már csaknem százra emelkedett a diplomás, praktizáló nők száma ebben a különösen szép, nehéz hivatásban. A siker után Vilma újult erővel vetette bele magát az elméleti és a gyakorlati munkába. Most is a nők egészségügyi képzése, az ápolónő- és bábaképzés területe, az egészségügyi felvilágosítás, az egészség megőrzésének természetes útja érdekelte, de az 1900-as években is ismételten szót emelt a nők egyenjogúsága érdekében. Pedig magánéletében történtek tragédiák; lánya fiatalon meghalt, majd pedig társát, Wartha professzort is elvesztette. Első magyar orvosi magyar. Energiái azonban nem fogyatkoztak.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát; az otthonában nyitott rendelő kapuján ott állt a felirat: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Házassága időközben végleg felbomlott, s miközben betegek sokaságát kezelte, anyagi nehézségekkel küzdött. Ekkoriban írta A nők munkaköre című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, ami a nők egyenjogúsítását tűzte célul. "A tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik" 1887-ben végre hozzá illő társat talált: férjhez ment az eozinmázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez. Férje kérésére és buzdítására felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években is folytatta a küzdelmet orvosi oklevelének elismertetéséért, ami ekkorra már a nők általános problémáját jelentette. 1895-ben végre királyi rendelet született arról, hogy nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon. Első magyar orvosi film. Hugonnai Vilma 1896-ban újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, s 1897. május 14-én, diplomája megszerzése után húsz évvel, 50 évesen orvosdoktorrá avatták.