Szerző: Vya itt: Kult 2014. 05. 21 16:08 Szigeti Tamás fotográfus magyar zenészekről készült, évtizedekkel ezelőtti és mai portréiból nyílik kiállítás a Budapest Music Centerben (BMC) pénteken. Szigeti Tamás az MTI-nek elmondta: a tárlat címe - da capo, azaz elölről - arra utal, hogy olyan képeket láthat a közönség, amelyek körülbelül 30 évvel ezelőtt készültek, amikor a fényképeken látható zenészek még pályájuk elején jártak. "A kiállítás különlegessége, hogy az elmúlt másfél évben újra felkerestem a zenészeket, és lefotóztam őket, amint egykori fotójuk kinagyított példányát maguk előtt tartják" - magyarázta. Szigeti tamás fotos en flickr. A BMC nagyterme előtti kiállítótérben elhelyezett összesen 23 képen többnyire komolyzenészek szerepelnek, köztük Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Plácido Domingo és Kincses Veronika operaénekesek, Jandó Jenő zongoraművész, Geiger György trombitaművész és Drahos Béla karmester, fuvolaművész. Négy olyan zenész - Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Babos Gyula és Jirí Stivín cseh fuvolista - kettős portréja is szerepel a tárlaton, aki elsősorban a dzsesszhez köthető.
A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport k ategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett. Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton () is első díjat kaptak. Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. Szigeti tamás fotos fotos. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók. A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft. )
Jadviga párnája (2000) – Fókusz Könyváruház Budapesten – filmképek, filmjelenetek. Egy csepp sziget az óceánban (2001. november) – Vista rendezvény- terem; fotók Srí Lankáról. Egy csepp sziget az óceánban (2004. november) – Hotel Gellért; könyvbemutató + fotókiállítás. Egy csepp sziget az óceánban – (2001. december Szabó Ervin könyvtárban, Miskolcon a Tudományok házában, valamint 2002. április, Sopron, Hotel Med Galériában (2003. április). Hány az óra, Bacsó úr? (2002. január) MÚOSZ Kiállító terem. Legjelentősebb csoportos fotókiállítások: Szemtől – szembe (1998) az Országos Fotóhét egyik rendezvénye - Ferencvárosi Művelődési Ház. Szemtől – szembe (1999) a Magyar Filmfotósok Egyesülete Tagjainak képei Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Szigeti Tamás átvette a Balogh Rudolf-díjat Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Sztárfotók (1999) a II. Országos Fotóhét megnyitó rendezvénye Vácon a MTESZ székházban. Sztár-lesen (2000) Zalaegerszeg, Gönczi Ferenc ÁMK – ban; a filmfotósok tárlata. Sztár-lesen (II. ) – színésznők anyaszerepben; Budaörsön, a Jókai Mór Művelődési Házban Országos Fotószalon (2001) – Műcsarnok Sajtófotó (1995-től évente) Filmgyári Capriccio (1.
Áprilisra számos népi elnevezésünk van. Ezek közül a legismertebb a Szent György hava. Cikkünkben összegyűjtöttük a további elnevezéseket, népszokásokat és jeles napokat. Népi elnevezések Szent György hava, Bika Hava, Szelek hava, Báránytor (Rügyezés) hava, Virághozó, vigasztaló Szent György hava… Szent György a lovagrendek patrónusa Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Jeles napok - április - Pedagógusvilág. Ünnepe előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. A mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. Április hónapja nemcsak hagyományokban gazdag, hanem ihletként előkelő helyet foglal az irodalomban, képzőművészetekben. Mivel április igencsak csalfa, változékony jellegű, talán innen eredeztető a sok bolondozási szokás, amely ezt a hónapot jellemzi szerte a világon. Eredete valójában nem tisztázott. – Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.
Bár a népnyelv búzaszentelésről beszél, mindenféle vetést, fákat és szőlőket is szokás ilyenkor megáldani. Húsvét, mozgó ünnep lévén, legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet – leggyakrabban tehát áprilisban tartjuk húsvéti szokásainkat, és ekkor üljük meg a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, Jézus feltámadásához kapcsolódó (azzal együtt mozgó) számos további ünnepet is. A 2005-től 2019-ig tartó tizenöt éves időszakban például mindössze négyszer esett-esik húsvét vasárnapja márciusra, de ebből egyszer, 2013-ban a húsvéthétfői locsolkodás már a bolondok napjával azonos. Hogy ennek van-e valamiféle önálló jelentése, azt eldönteni kinek-kinek legyen a saját dolga. Jeles napok - Április. Változó napra eső nevezetes napok: Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjteni, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonosz űzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástó. Virágvasárnap tarják több palóc községben a kiszehajtást.