A japán főváros születése: Edotól Tokióig - Japánspecialista Hungary Skip to content Sok mindenről írtam az elmúlt hetekben, egy helyszín viszont eddig nem került említésre. Japán fővárosa, Edo. Edo egészen a 12. századig mindössze egy kicsiny halászfalu volt a Sumida-folyó partján. Nem számított különösen fontosabb településnek, egészen addig, amíg az Edo klán ki nem épített a településen egy kisebb erődítményt. Ez az erőd inkább volt csak egy komolyabb földvár, mint ahogy ma egy erődöt elképzelünk. 1457-ben aztán egy Ota Dokan nevű szamuráj kőerődöt épített, melyet Edo várkastélynak nevezett el az utókor. A város igazi fejlődése azonban a 16. század végén kezdődött. 1590-ben Tokugawa Ieyasu áthelyezte ide a klán központját és továbbfejlesztette az Edo-várat. Az 1601-es sekigaharai csata eredményeképp a Tokugawák kezébe került Japán politikai és katonai vezetése, melyet egészen 1867-ig meg is tartottak. A Tokugawa sógunok Edo-ból irányították az országot, miközben Japán névleges vezetője, a császár Kiotóban székelt.
Az egymilliós lakosságú Kiotó minden tekintetben megfelelt a követelményeknek: hatalmas gyárai repülőgépekkel, rádiókkal és fegyverekkel látták el a japán hadsereget, itt húzódott az Oszakát és Tokiót összekötő stratégiailag fontos vasútvonal, történelmi és eszmei jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 19. század második feléig Kiotó volt Japán fővárosa. Henry Stimson (1867–1950) amerikai hadügyminiszter Topical Press Agency / Getty Images Hungary Szintén sokat nyomott a latba, hogy Kiotót megkímélte az amerikai légierő a (hagyományos) bombázástól, vagyis az atomcsapást követően pontosan le lehet majd mérni, mekkora pusztítást végez az új fegyver – nem csoda, hogy a város a második helyre került a listán, közvetlenül Hirosima mögé és Nagaszaki elé. Egy hónappal később a bizottság újabb tanácskozást hívott össze, ezúttal a Manhattan-terv kutatóközpontjában, az új-mexikói Los Alamosban, amelyen már Oppenheimer is részt vett, és egy új szempont is felmerült Kiotót illetően: mivel a város Japán tudományos központja, a helyi tudósok valószínűleg jobban megértenék az atombomba valódi súlyát, mint az egyszerű civilek vagy a katonaság.
Legfrissebb hírek és események a sajtóban - Tokió Japán fővárosa
A hidegháború már a küszöbönállt, és miként Drezda, Köln és más, kulturális kincsekben bővelkedő német városok földig bombázását is sokan felrótták az amerikai haderőknek, a Kiotó elleni atomcsapás könnyen felhasználható lett volna a szovjet propaganda részéről, hogy lejárassa a rivális nyugati szuperhatalmat – vélte a miniszter, aki egyetlen tollvonással megmentette nászútja egykori helyszínét. Kiotó szakrális helyszín a japánok számára SOPA Images / Getty Images Hungary A császári palotára is atomot akartak dobni Az újra átgondolt lista első helyét Hirosima szerezte meg, a második helyre Kokura kikötőváros került, a harmadik helyet pedig megőrizte Nagaszaki – augusztus 9-én a bomba célpontja Kokura lett volna, a várost azonban vastag felhőtakaró borította, ezért a légierő úgy döntött, Nagaszakit támadja inkább: az atomcsapástól megmenekült települést azóta a japánok szerencsés városnak nevezik. A lehetséges célpontok között szerepelt egyébként a tokiói császári palota is – a bizottság úgy gondolta, ez igazán jelentős szimbolikus csapást mérne Japánra –, az ötletet azonban végül elvetették, a főváros ugyanis addigra már súlyos légitámadásokat szenvedett, és stratégiailag értelmetlen lett volna atombombát dobni rá.
Ha valaki szerint a nyilvántartásban szereplő adat nem helyes, akkor neki kell bizonyítania, hogy ez valóban így van. Természetesen, ha megfelelően tudja bizonyítani, akkor az adat módosítható. Ugyanígy, ha valaki azt állítja, hogy valami nem szerepel a nyilvántartásban, aminek egyébként kellene, akkor is neki kell azt bizonyítani, hogy a nyilvántartás módosítható legyen. Ha például valaki azt állítja, hogy egy ingatlan tulajdonosa, ám a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, akkor neki kell bizonyítania, hogy valóban jogos tulajdonosa az adott ingatlannak. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás emiatt igen megbízható, hiszen az attól való eltéréshez megfelelő bizonyítékra van szükség. Nem a nyilvántartást vezető földhivatalnak kell bizonyítani, hogy a nyilvántartásban szereplő információ a valóságnak megfelel. Földhivatal haszonélvezeti jog törlése. Annak a személynek kell megfelelő bizonyítékkal alátámasztani az állítását, aki a tulajdoni lap adataitól eltérő adatra hivatkozik. Miről árulkodik egy tulajdoni lap?
Elérkezett a többször módosított időpont, egyenlőre nincs további 'egérút'. Az általunk korábban leírt eljárási rendben a megbízási szerződés alapján gazdálkodó erdőgazdálkodók kivezetésre kerülnek az Adattárból. A megbízott erdőgazdálkodók jogviszonyának megszűnéséről az erdőgazdálkodók közvetlenül, míg az érintett tulajdonosok az NFK honlapján közzétett hatósági hirdetményből értesülhetnek – legalábbis a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal illetékességi területén lévő erdőterületek vonatkozásában. A hirdetmény melléklete szerint több, mint 26. 000 hektár erdő kerül ún. rendezetlen gazdálkodási viszonyú státuszba csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun –Szolnok megyékben. A hirdetmény elérhető: Arról, hogy a hatályvesztés milyen jogkövetkezményekkel jár/járhat többször is írtunk. Ezzel a bejegyzéssel abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mit kell tennie az érintetteknek, hogy az erdő használati viszonya rendezett legyen. 1. Földhivatali Portál. A lehető leghamarabb kezdjenek neki az ügyintézésnek, mivel vonatkozó jogszabályokban előírt határidők rendkívül hosszúak.
A fentiek alapján tehát a tulajdonos nem élhet költség igénnyel, amiatt, hogy az ingatlan értéke a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat során csökkent Például ingatlan esetében az idő múlásával felújítási munkákra szorul, mondjuk festés szükséges, mert a falak piszkosak lettek, viszont a haszonélvező sem élhet követeléssel, mert az ingatlan az ő tevékenysége folytán jobb állapotba került (például kifestette a lakást). A haszonélvező ugyanis köteles viselni a terheket, a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások (például: festés) költségét, azonban a rendkívüli javítások és helyreállítások (például: fűtési rendszer korszerűsítése, tető cseréje) már a tulajdonost terhelik. Abban az esetben, ha a haszonélvező a saját költségén elvégezte a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat és ezek következményeként az ingatlanon értéknövekedés keletkezett, annak megtérítését már követelheti a tulajdonostól (bár ezen munkálatok elvégzésére a tulajdonos nem kötelezett).