Bosznia és Hercegovina Dél-Európa keleti részének ( Balkán) egyik állama. Nyugatról és északról Horvátországgal, keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Horvátország Dubrovnik környéki területeivel és egy kis szakaszon az Adriai-tengerrel határos. Földrajz [ szerkesztés] Domborzat [ szerkesztés] Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Plates.Gaja.hu. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletről Szerbiával, délkeletről pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez. Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek. Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át.
Az Alkotmánybíróság 2007. március 31-én a "Bosznia és Hercegovina Hivatalos Közlönyébe" helyezte határozatát, amely hivatalosan eltávolította Bosznia és Hercegovina Föderáció zászlaját és címerét. Bosznia hercegovina zászló emoji. 1995 - jelen A Republika Srpska zászlaja Vízszintes vörös, kék és fehér háromszínű, nagyon hasonlít az argentin Misiones tartomány zászlajára, Oroszország fordított zászlajára vagy a címer nélküli Szerbia zászlajára (kissé eltérő színű árnyalatokkal). 1998 - jelen Brčko kerület zászlaja Bosznia és Hercegovina zászlaját használja A Szövetség kantonjai Zászló Dátum Használat Leírás 1999 – Una-Sana kanton zászlaja 2000 – Posavina kanton zászlaja 1999 – Tuzla kanton zászlaja 2000 – Zenica-Doboj kanton zászlaja 2001 – Boszniai-Podrinje kanton Goražde zászlaja 2003 – Közép-Bosznia kanton zászlaja 2004 – Hercegovina-Neretva kanton zászlaja 1996 – Nyugat-Hercegovina kanton zászlaja 1999 – Szarajevói kanton zászlaja 1996–1997 Kanton zászlaja 10 A Szövetség Alkotmánybírósága 1997-ben alkotmányellenesnek tartotta, mert "csak egy csoportot képviselt".
A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben. Szakértők szerint ez egy nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére. "A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak".
Állatok, Avagy milyen állatok vannak. - YouTube
Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek. Bohmann és Clare is támaszkodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaikra, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett "környezeti DNS-t" vagy eDNS-t gyűjtöttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére használják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával. A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgálatokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. "A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort használtunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá" – mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa. A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. A levegő szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, és másolatokat készítettek az állati DNS-ről. A DNS-mintákat feldolgozták, és összehasonlították őket egy DNS-referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához.
A kérődző állatok legelőn vagy mezőkön élnek, és a helyről jobbra találnak, az évtől függően. Példák a kérődző állatokra Ebben a csoportban körülbelül 250 különböző faj létezik, amelyek szinte az egész világon vadon élnek – Ausztrália és az Antarktisz kivételével – családokat alkotnak, amelyek mindegyikének sajátosságai vannak. Így például a szarvasgombák jelen vannak az agancsok, a zsiráfok hosszú nyakúak, a bovids használják a tejet, bőr vagy hús stb. 1. Tehén és bika Kétségtelen, hogy ők a leginkább "híres" kérődzők, és az első példa, ami eszébe jut. Tehenek és bikák – a cikk megnyitja ezt a cikket – nagyjából 1000 kg súlyú emlősök. Ami az emésztőrendszert illeti, érdemes rámutatni köszönhetően a nyers nyelvnek, és az alsó fogak fogai hatékonyan vágják a füvet. Aztán könnyedén rágják és lenyelik, hogy elérje az első gyomrot, ahol a gyomornedv elkezdi az emésztési folyamatot. Ezután újra regurgitálnak és gondoskodnak róla, hogy teljesen megsemmisítsék. Ez még tovább tarthat, és ezért látjuk, hogy a tehenek folyamatosan rágnak.
Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükség van arra, hogy teljes sötétben aludjunk. Több kutatás rámutatott arra, hogy az erős, mesterséges fények ingerlik a retinában található ganglion sejtet még akkor is, amikor be van csukva a szemünk, és az ingerlés hatására kevesebb melatonin hormont termel a szervezetünk. A melatoninhiány tartós alvászavart okozhat, és növelheti egyes daganatos megbetegedések (mell, prosztata, vastagbél és máj daganatai) kockázatát! Az se mindegy, hogy milyen színű fénnyel találkozik a szemünk: a magas színhőmérsékletű fények (pl. a kék) károsabbak, mint az alacsony színhőmérsékletűek (pl. a sárga). Az ablakunkon bevilágító fény ellen védekezhetünk redőnnyel, sötétítő függönnyel vagy szemvédővel. Milyen hatással van a fényszennyezés az állatokra? Az ember képes arra, hogy különböző módszerekkel védekezzen a fényszennyezés ellen, az állatok azonban sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. A mesterséges fények radikálisan változtathatják meg egyes állatok életét.