A tagozatok több, a mérnöki tevékenységbe tartozó szakterületet is lefedhetnek, teret biztosítva ezzel a közös szakmai érdeklődéssel rendelkező mérnökök közös munkájának és fejlődésének. A tagozatok és a területi kamarák, továbbá a mérnöki kamarával megerősített együttműködési megállapodással rendelkező műszaki- és tudományos szervezetek közös szervezésében a tagoknak lehetőségük van ismereteiket és tudásukat bővítő, a szakmai látókörüket szélesítő szakmai napon való részvételre. A Magyar Mérnöki Kamara szervezeti rendszerében a szakmai tagozatokon belül Szakosztályok működnek, amelyek az egyes területek cél szerinti szűkebb csoportját jelölik (pl. Hidász Szakosztály, Településtervezési Szakosztály, Épületenergetikai Szakosztály, stb. ). A tagozatok együttműködésének keretében lehetőség van az interdiszciplináris szakterületek összekapcsolására is, melyet a szakterület kollégiumok valósítanak meg. Ezen felül működik a Mérnök Vállalkozói Kollégium, mely a mérnöki szakmagyakorlás területén az elsődleges gazdasági tevékenységként ezt a munkát végző vállalkozásokat és ezek vezetőit tömöríti, megteremtve ezzel a gazdasági társaságok célzott érdekérvényesítésének lehetőségét a mérnöki kamarai rendszerben is.
Míg 2020-ban az Európai Unióban dolgozó 16 millió kutató és mérnök 41%-a volt nő, hazánkban ez az arány az Eurostat adatai szerint mindössze 30% körüli. A 14-18 ÉVES LÁNYOKNAK TEHÁT NAGY SZÜKSÉGÜK VAN OLYAN ELISMERT NŐI PÉLDAKÉPEKRE, AKIK SZAKTERÜLETÜKÖN KIVÁLÓ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTANAK, UGYANAKKOR MEGTALÁLTÁK AZ EGYENSÚLYT MUNKÁJUK ÉS CSALÁDI ÉLETÜK KÖZÖTT. Dr. Csapó Edit Nők a Tudományban Kiválósági díj 2021, anyagtudomány és nanotechnológia Ilyen példakép a nanotechnológia kategóriában díjazott dr. Csapó Edit vegyész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője, aki közel 12 éve foglalkozik aranytartalmú nanoszerkezetű anyagokkal. Kutatócsoportjával egyrészt olyan szenzorokat terveznek, amelyek a jövőben gyorsan és hatékonyan ismerhetik fel akár az emberi szervezet tumoros sejtjeit is; ehhez kapcsolódva jelenleg melanóma tumort felismerő nano-objektumok fejlesztésén dolgoznak. Egyelőre nem pontosan ismert, hogy ezek a nemesfém nano-objektumok milyen fehérjékkel vagy receptorokkal lépnek kölcsönhatásba és hogyan, így ezeket a kölcsönhatásokat is próbálják minél részletesebben feltárni.
Munkavédelemmel 2001. óta foglalkozik, ezen belül főleg munkavédelmi megbízotti feladatok ellátásával, MEB Irányítási Rendszerek kiépítésével és auditálásával. Több évig volt a NABI Autóbuszipari Rt. munka-, tűz és környezetvédelmi vezetője. Egyéb jogosultságok, speciális képesítések: 2004-től MEBIR vezető auditor, 2009-től Munkabiztonsági szakértő, 2011-2016 Nemzeti Akkreditáló Testület – MEBIR minősítő, 2012-től Igazságügyi szakértő, 2016-tól Nemzeti Akkreditáló Hatóság – MEBIR minősítő
Jász-Nagykun-Szolnok megye Blaha Borbála 06-20/311-34-30 Dobi Dénes 06-30/311-61-48 Debreczeni László 06-30-978-17-21 17. Tolna megye Komáromi Lilla 06-30/256-4159 Szabó Tamás 06-30/396-2011 Terpó István 06-30/346-26-44 18. Vas megye Vajkovics Balázs 06305284822 Eredics András 06302831952 Gaál Violetta 06202899086 19. Veszprém megye Bakonyi Frigyes 06-30/339-59-47 NMNK Veszprém Megyei Szervezet Lengyel Kálmán 06-30/902-45-97 elérhetősége: Borbély László 06-20/28-550-05 20. Zala megye Dr. Varga Zsolt 06-30/2179256 Ügyvívő asszisztens: Gaál Orsolya 06-20/571-7620 Simonfalvi Gábor Kabai Gábor 06-30/509-1211 0630/3135973,
További információ
futáskor a láb izmai - fokozottan működik, akkor azon szerv vérellátása is növekszik. A szív működéséhez oxigén és energia szükséges, amelyet - a szív számára is - a véráram biztosít. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek a főütőérből (az aortából) erednek. A bal kamrát az aortából eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág koszorúszerűen futja körbe a bal szívfelét (ezt körbefutó artériának nevezzük). A jobb szívfelét és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér az aortából külön ered. | szív, szívműködés 2002-12-29 19:10:51
A salakanyaggal teli vér a két főgyűjtőérből a szív jobb pitvarába folyik, majd a jobb kamrán át a tüdőverőérbe kerül. Ezen keresztül jut el a szén-dioxiddal teli vér a tüdő hajszálereibe, melyek úgynevezett léghólyagocskákat vesznek körül. A vérnek ezt a keringési útvonalát kisvérkörnek hívják. A tüdőben megtörténik a gázcsere: a vér leadja a szén-dioxidot, amit mi kilélegzünk és helyébe az általunk belélegzett oxigént veszi. Az oxigénben dús vér a tüdővénákon át visszakerül a szívbe, ami azt a bal pitvaron és kamrán át a test főverőerébe pumpálja. A főverőérből kiinduló ütőerek (artériák) gondoskodnak arról, hogy az oxigénben gazdag vér a hajszálereken keresztül eljusson testünk szöveteibe és sejtjeibe. A vérnek a szívből a szövetek felé tartó útvonalát nagyvérkörnek nevezzük. Az artériák fala erős és rugalmas, ami két szívverés között is biztosítja az állandó vérnyomást. A szív összehúzódása lüktetés formájában jelentkezik az artériákban -- innen kapták magyar elnevezésüket: ütőér --, melyet a csukló tenyér felé eső oldalán lévő artérián tapinthatunk ki a legkönnyebben.
A kizárólag ezt a szervet ellátó speciális alrendszer a szívből kipumpált vérnek mintegy 20%-át juttatja el közvetlenül az agyba. Szerző: Rozgonyi Sarolta
A keringés és szívciklus - - YouTube