További méretekhez kérje ajánlatunkat:
A weboldal sütiket használ Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében, de nem tárolnak személyes információkat, adatokat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Kérjük, hogy kattintson az Elfogadom gombra, amennyiben böngészni szeretné weboldalunkat, vagy a Beállítások gombra, ha korlátozni szeretné valamely statisztikai modul adatszolgáltatását.
b) A kerületet kell kiszámolni, amit 3 m-rel kell csökkenteni. A párhuzamos alapok hossza adott. Az egyik szár hosszát kell kiszámolni, ugyanis, szimmetrikus trapéz lévén, ugyanolyan hosszúságú a másik szár is. 1. ) Ki kell számolni a magasságot. Mivel ez már megtörtént az a) feladat megoldásakor, csak át kell venni az eredményt. 2. ) A szár, a rövidebb párhuzamos oldal egyik végénél levő magasságvonal, és a hosszabb párhuzamos oldal egy szakasza, derékszögű háromszöget alkot. ) A hosszabb párhuzamos oldal szakasza a párhuzamos oldalak hosszkülönbségének a fele. 3. ) A derékszögű háromszög oldalaiból csak az átfogó hossza ismeretlen, ami a trapéz egyik szára. Ami, Πυθαγόρας (Pitagorasz) tételével kiszámítható. 4. ) A két párhuzamos oldal és a két szár hosszának az összege a kerület; amit 3 m-rel csökkenteni kell a kocsibejáró miatt, ahhoz, hogy tudjuk, milyen hosszúságú kerítésdrót szükséges. A trapéz szárát "sz"-szel jelölöm. sz² = 20² + ((15, 2-12, 8)/2)² sz² = 400 + 1, 2² = 400 + 1, 44 = 401, 44 sz = √(401, 44) ≈ 20, 036 m A drótháló hossza: 15, 2 m + 12, 8 m + 2*20, 036 m – 3 m = 65, 072 m.
Jönnek a trapézok… A trapéz olyan négyszög, aminek van kép párhuzamos oldala. Ezeket hívjuk a trapéz alapjának. És most lássuk a trapéz szögeit. A trapéz szárain fekvő szögek tehát mindig 180 fokra egészítik ki egymást. Ha a trapéz egyik alapján fekvő két szög ugyanakkora, olyankor a trapéz szimmetrikus. A szimmetrikus trapézt szokás még egyenlő szárú trapéznak is hívni, ugyanis a két szára mindig egyforma hosszú. Ezen kívül van egy fantasztikus tulajdonsága is, hogy van köré írható köre. Innen ered a harmadik elnevezés: húrtrapéz. Ha egy trapéznak nem csak két párhuzamos oldala van… hanem a másik két oldal is párhuzamos, akkor úgy hívjuk, hogy paralelogramma. A paralelogramma alapon fekvő szögeinek összege éppen 180 fok. A paralelogramma területét egy ügyes kis átdarabolásos trükk segítségével tudjuk kiszámolni. Ennek a téglalapnak a területe éppen És ez éppen akkora, mint a paralelogramma területe. A trapézok területéhez pedig egy újabb trükkre van szükség… Van itt ez a trapéz… Sőt, itt van újra, csak most fordítva.
A trapéz egy olyan négyszög, amelynek nincsenek párhuzamos oldalai. Vagyis hosszadalmasan az ábrát alkotó szegmensek keresztezhetik egymást. Más négyszögekkel ellentétben a trapéznak nincs párhuzamos oldala. Ezenkívül megkülönböztethetők két típustól, a szimmetrikus (vagy deltoid) és az aszimmetrikus típusoktól. A szimmetrikus trapéz olyan, ahol a folytonos oldalak közül kettő ugyanazt méri, ezért azt mondják, hogy szimmetrikus az átlójához képest. Így az átló keresztezése négy derékszöget (90º) alkot. Az alsó képen a szimmetrikus trapéz EF = FG és EH = GH Trapéz elemek A trapéz elemei, amint azt a következő ábrán láthatjuk, a következők: Csúcspontok: A, B, C, D. Oldal s: AB, BC, DC, AD. Diagonal vonalok: AC, DB. Belső szögek: α, β, δ, γ. A trapéz kerülete és területe A trapéz jellemzőinek jobb megértése érdekében kiszámíthatjuk a kerületet és a területet: Kerület (P): Hozzá kell adnunk a négyszög négy oldalát. Terület (A): Itt két esetet különböztethetünk meg. Először is, amikor a trapéz aszimmetrikus, akkor az ábrát két háromszögre oszthatjuk (az alsó képen ABC és ADC háromszögek lennének), kiszámoljuk mindegyik területét (amint azt a háromszög cikkben kifejtettük), és mindkettőt hozzáadjuk adat.
Ez így mégsem lesz jó… Hogyha ilyen arányok vannak megadva… Akkor mindig ezt érdemes csinálni: Mivel pedig minden négyszög belső szögeinek az összege 360 fok… A trapéz szárain fekvő szögek összege mindig 180 fok… Így aztán ezek a szögek tartoznak össze.