Luxustermék lett a vidék gyógyszere: régen otthon csinálták, mára elveszett a tudás A háztáji ecetkészítés kultúrája mára szinte teljesen elveszett. Vannak néhányan, akik próbálják újjáéleszteni ezt a régi tudományt, és saját érdekvédelmi szervezetet is létrehoztak. De mitől is jobb a valódi gyümölcsből készült ecet, mint az ipari? Milliárdos támogatást is kaphatnak: élelmiszeripari üzem épülhetne belőle Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (kap) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértéket nyolcvan százalékra emelték fel. A fesztiválon a térség legfontosabb termékét, a csengeri almát ünnepelték. Hurrá, ezek a magyar gasztro-finomságok uniós oltalmat kaptak: kóstoltad már őket? Címke: majonéz - HelloVidék. 2021. 08. 02. 18:00 Jó hír a hazai termelőknek, hogy az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Csúnya árdrágulás jön a hazai piacokon: erre biztosan nem készült a lakosság A hazai gyümölcstermés több mint fele károkat szenvedett 2020-ban, ami meglátszott a fogyasztói árakon is.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Köretek a Mindmegette recepttárban. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A cékláról nem lehet elégszer elmondani, mennyire egészséges zöldség, és pont azokban a hónapokban van a szezonja, amikor alig van lehetőséged a vitaminpótlásra. Sokan ódzkodnak tőle, mert földízűnek találják, ha te is így gondolod, akkor ízesítsd intenzívebben, és nem fogod érezni. Megéri beépíteni az étrendbe, mert kiváló vérképző, és egyes kutatások szerint a daganatos sejtek szaporodását is megállíthatja. Vérszegénység esetén is alkalmazhatod. A-, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz, valamint ásványi anyagokban is gazdag, folsav, foszfor, kálium, kén, magnézium és nátrium található benne. Vashiány esetén, illetve megelőzésre is ajánlott a fogyasztása. Majonézes céklasaláta recept med. Ha aktívan sportolsz, akkor is érdemes céklát, pontosabban a levét beiktatni az étkezésedbe, hiszen még a teljesítményedet is fokozza. Ha elakadsz, hogy mit is késztíts belőle, itt találsz szuper céklás recepteket. A céklát salátaként is eheted, ebbe az almával dúsított változatba ráadásul nyersen kerül, így még a vitamintartalmából sem veszít.
Parázs hangulatú mérkőzések, elképesztő jelenetek, borzalmas talajú focipályák – talán ezek jutnak leginkább eszünkbe, ha a magyar foci megyei szintje kerül szóba. De hogy könyv született róla, talán nem véletlen. Egy falusi focicsapat megszervezése, működése tulajdonképpen az egykori paraszti kultúrának abba a kategóriájába tartozik, amit helyi önszerveződésnek nevezünk. Bakács Tibor: Bence fiam azt kérdezi tőlem ma délelőtt, apa... én Szerbiában élek, de ugye magyar vagyok? | Mandiner. Arról a jelenségről van szó, amikor egy kisebb közösség tagjai törvényes keretek között intézményes csoportokat hoznak létre, amelyek aztán a nyilvánosság előtt működnek. Ilyen például egy falusi amatőr színjátszó csoport, egy népdalkör, de ilyenek voltak régen a falusi olvasó- és gazdakörök, és ide sorolhatók a helyi sportegyesületek. Márpedig ha valamiben, akkor egy helyi focicsapatban minden együtt van, ami összetartja a falusi közösséget: a "mi" tudat, a lokális és kollektív identitás. Kiváló példákat hoz erre a könyv. Arról nem beszélve, nagyon jó, hogy valakinek eszébe jutott, így is, ilyen szemszögből is le lehet írni a magyar falvak és a falusi (paraszti?
Húsz évvel azután, hogy az első Angliából érkezett bőrlabdát itthon megcsodálhatták, 1896. november 1-jén lejátszották az első nyilvános magyar futballmeccset Budapesten. Bár a "pékerdei csata" néven elhíresült összecsapás leginkább csak a sérült testrészek száma miatt ismert, mégis megágyazott a hazai labdarúgás fejlődésének. A labdarúgásról mint sportágról szóló első hazai ismertetést 1879-ben Molnár Lajos erdélyi jogász, újságíró írta Atlétikai gyakorlatok című könyvében, bár akkoriban még a szakértőknél is voltak komolyabb pontatlanságok, az író ugyanis a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Arról, hogy a hamisítatlan bőrlabda hogyan került az ország határain belülre, különböző történetek keringenek. Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Magyar focimeccs ma 3. Bába Éva A magyar labdarúgás története I. című könyve szerint a játékszert Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja vagy Harry Perry, az atléták angol edzője importálta Magyarországra, 1875-ben. Szokolay Kornél hírlapszerkesztő hét évvel később a Képes Sportnaptárban Három angol labdajáték címmel jelentetett meg cikket, majd 1896-ban Bély Mihály testnevelő tanár, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa Angol rugósdi (Futball) címmel megjelentette a sportág hivatalos, első magyar nyelvű szabályfüzetét.
Tukacs László-Csillag Péter: Ha a pályák mesélni tudnának… Utazás szatmári legendák nyomában című könyvének bevezetője szerint "útra keltünk, hogy felkeressük a járás összes faluját, ahol az 1970-es nagy Szamos-árvíz utáni időszakban működött futballcsapat. A Tisza, a Szamos és a Túr környékének kedves falvaiban megelevenedik a hagyományos falusi futballkultúra keménységével és csípős humorával együtt is meseszerű valósága (…). " A könyv azonban mégsem csak a fociról szól. Magyargyalázó, vulgáris zene szólt a focimeccs előtt - sport.ma.hu. Egyszerre helytörténet és memoár, sporttörténet és szociográfia. Egyszersmind segít eligazodni e vidék múltjában, és adalékul szolgál elszomorító jelenének megértéséhez. A kötet felkerült lapunk év végi, nem hivatalos könyvsikerlistájára. Szerzőnk, Krusovszky Dénes szerint "vidám és persze szomorú is ez a könyv, minthogy az a közeg, amiből táplálkozik, eltűnőben van". És valóban: a fehérgyarmati járásban 39 focicsapat létezett 1970 után (az nem világos, hogy miért a Szamos-árvíz időpontja a választóvonal, és nem is derül ki, mi ennek a jelentősége), ma mindössze 14 település szerepel a megyei bajnokságokban.
utóparaszti? ) társadalom átalakulását. A könyvben olvasható történeteket Tukacs László meséli el. A tiszakóródi születésű Tukacs afféle polihisztor: tanító, népművelő, focista, edző, szervező, akinek a nevét "elég a közértben, a pálya szélén, a kocsmában vagy a templom előtt megemlíteni (…), bármely faluban tudni fogják, kiről van szó". A fehérgyarmati járás focicsapatainak emlékét ő idézi fel ebben a kiváló arányérzékkel megírt könyvben. Egy-egy település labdarúgó múltja két és fél oldalban villan csak fel, de abban a legfontosabb, a leglényegesebb benne van. E pici fejezetek végén mindenütt található fénykép a szóban forgó falu – sok esetben szebb napokat látott – pályájáról. Az ilyen szociofotó jellegű képek valahol azt is érzékeltetik, hol tart, milyen állapotban van ma az országnak ez a szeglete. Magyar focimeccs ma vie. (A fotókat Árvai Károly és Szaniszló Róbert készítette. ) Többek között ezért őszinte ez a könyv. Tukacs László elbeszéléseiben hrabali figurák kelnek életre, cseh filmvígjátékokba illő jelenetek elevenednek meg.
A két pálya egyébként a mai napig egymás mellett van. A csatára 300 jegyet sikerült 10 krajcáros áron elővételben értékesíteni. A mérkőzés napján azonban reggelre 25 centiméter hó esett, ezért a játékosok nem akartak a nagy hidegben átöltözni. A felszerelés igencsak sajátos kombinációra sikeredett: a hosszú alsónadrág szárát, valamint a kék gyári munkanadrágot rövidre vágták, a bakancsokat pedig megstoplizták. Magyar focimeccs ma w. Végül bekecsben és csizmában álltak fel, csak Winkler József (a későbbi válogatott Winkler fiúk édesapja) és Löwenrosen öltött magára mezt. A mérkőzés képe finoman szólva sem tükrözte a későbbi közkedvelt játék színvonalát. A játékosok nem voltak képzettek, inkább egymást rugdosták, mint a bőrlabdát, a helyzet addig durvult, amíg végül három játékost bokatöréssel a Rókus Kórházba kellett szállítani, a csatározást pedig húsz perc elteltével lefújták. Érdekesség, hogy a meccs végeredménye nem ismert, de szállóigeként a köznyelvben maradt, hogy a "Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra".
"Bizony akadt itt egy híres focista a nyolcvanas években, mégpedig Sohajda Béla tiszteletes úr. Tehetséges volt, pap létére úgy ütött-vágott, rúgott-karmolt, hogy nehéz volt tartani. (…) Egyszer Tiszakóródon örültünk a Méhtelek elleni meccs előtt, mondtuk egymásnak, hála Istennek, nem jött a pap. És félidőben vezettünk is 2-0-ra. Aztán egyszer csak odakanyarodott a pályához egy MZ motoros, hátul kapaszkodott a motorvezetőbe a tiszteletes úr dzsekiben, pucér lábszárral, sportszárban. Beállott, rúgott két gólt, csinált egy tizenegyest, és kikaptunk három kettőre. " Másutt a falusi focimeccsek hihetetlen légkörét idézi fel az elbeszélő: "Utána volt külön csapat Botpaládon és Kispaládon, ha egymással játszottak, na, az volt csak a meccs! Fradi-Dózsa kicsiben. Játékvezetőként kétszer vezettem Kispalád-Botpalád meccset, összeverődött vagy háromszáz cigány a meccsen. Magyar-izraeli meccs | hvg.hu. " "Egy Nagyar-Kisar meccsnek azért volt bukéja. Na, ezek is négyesélyes meccsek voltak, ahogy korábban a Penyige-Túristvándira mondtam: 1, x, 2, vagy félbeszakad. "
De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!