Stiller Grill Akadémia - Tarja pácolása grillezése - HD - YouTube
Ha már grillezünk és van parázs, érdemes a köret elkészítéséhez is használni: alufóliába csomagolt zöldséget, krumplit dughatunk bele még a húsok grillrácsra helyezése előtt, hogy biztosan átsüljenek, mire a hús elkészül. Már csak egy kis saláta és egy jó fokhagymás szósz kell a boldogsághoz, jöjjön is a recept: Sertéstarja grillen, héjában sült tejfölös krumplival és bazsalikomos paradicsomsalátával Hozzávalók: A húshoz: fejenként 1-2 szelet friss tarja (most nem szempont, hogy szép sovány legyen! Ezek a legjobb grillpácok minden hústípusra. ) fűszerek (bors, kakukkfű, chili) mustár olaj hagyma A körethez: fejenként 2-3 közepes krumpli tejföl fokhagyma paradicsom lilahagyma olívaolaj bazsalikom só bors Elkészítés: A kb. 1, 5 centi vastag sertéstarja szeleteket csonttal és csont nélkül is süthetjük. Ha meghagyjuk a csontos részt, kissé klopfoljuk ki a csont mellett a húst, hogy ott is jól át tudjon sülni. Amúgy nem célszerű lelapítani a húst! A szeletek egyik oldalát bekenjük mustárral, megszórjuk borssal, ízlés szerint kakukkfűvel, chilivel, és egy tálba helyezzük.
Ha azt halljuk: fizetés nélküli szabadság, általában valamilyen kellemetlen dolog jut eszünkbe, például egy olyan helyzet, amikor a munkáltató átmeneti fizetési nehézségei miatt nem tud munkabért fizetni, ezért a dolgozóit szabadságra küldi egy időre, amely alatt nem ad nekik fizetést. A Munka Törvénykönyve szerint azonban többféle fizetés nélküli szabadság létezik: egyes esetekben a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a dolgozónak, más esetekben pedig a felek kölcsönös megállapodása alapján kerülhet erre sor. Az első esetben a munkavállalók a fizetés nélküli szabadságot csak a törvény által speciálisan meghatározott feltételek bekövetkezésekor kérhetik, a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság bevezetését azonban a törvény nem köti semmilyen feltételhez, arra bármikor sor kerülhet. A koronavírus okozta válsághelyzetben sok munkáltató első reakciója az volt, hogy dolgozóit fizetés nélküli szabadságra küldte. Ez mindkét fél számára előnyös lehetett, hiszen a járvány elmúltával a munkáltató akár másnap újra tudta indítani a vállalkozását a már rendelkezésre álló munkaerő állománnyal, a munkavállalók számára pedig biztonságot jelenthetett a tudat, hogy néhány nehéz hónap után ugyanúgy folytathatták munkájukat a megszokott helyen.
Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján. A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ennek összege 2021. január 1-jétől havi 8000 Ft (napi 270 Ft). Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
Az Mt. 138. §-ának (5) bekezdése alapján a munkavállalót a gyermeke 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a gyermeke 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermeke 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében fizetés nélküli szabadság illeti meg. A dolgozó kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a munkavállalónak országgyűlési képviselőségre jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az országgyűlési képviselőnek megbízatásának időtartama alatt és az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának a megbízatás időtartama alatt. Ezalatt a munkavállaló munkaviszonya természetszerűleg szünetel. A munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a munkavállaló nem látja el a munkakörét, tehát nem dolgozik, munkaviszonya mégis jogfolytonos marad. A jogfolytonosság azt jelenti, hogy a szünetelés befejeződése után, a munka újrafelvételekor ugyanolyan jogok illetik meg a dolgozót, mintha a szünetelés időtartama alatt is ellátta volna munkakörét.
Fontos azonban tudni, hogy egy ilyen megállapodásnak mindenképpen a felek kölcsönös akaratán, beleegyezésén kell alapulnia, tehát a munkáltató nem kényszerítheti fizetés nélküli szabadságra a dolgozóját, ha nem tud neki fizetni, illetve a munkavállaló sem kényszerítheti ki a munkáltatójától, hogy a fizetés nélküli szabadságot engedélyezze részére. Amennyiben mind a két fél egyetért abban, hogy a munkaviszonyt egy későbbi időpontban folytatni akarják, érdemes ennek körülményeit is tisztázni a megállapodásban. Előre megszabható például, hogy a fizetés nélküli szabadság meddig tart (például: a koronavírus esetén a veszélyhelyzet megszüntetését, vagy a vendéglátóhelyek nyitvatartási korlátozásának megszüntetését követő első munkanapig, de akár pontos dátum is megjelölhető, ha a fizetés nélküli szabadságot a fent említett utazgatás miatt veszi igénybe a munkavállaló). Amennyiben a felek nem rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság hosszáról, azt bármelyik fél bármikor jogosult megszüntetni, ekkor a munkavégzés folytatódik, vagy a munkaviszony valamelyik fél által megszüntetésre kerül.
A munkaviszony fennállása alatt ilyennek minősülhet pl. a konkurenciánál való elhelyezkedés is. Ilyen esetben a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége alapján a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség terheli. Más esetekben ugyanakkor nem. Általános bejelentési kötelezettség nem érvényesül. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 8. § (1) "A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. " 6. § (4) "Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. " A fentiek alapján nincsen jelentősége annak, hogy a munkaviszony teljes munkaidőre kerül létesítésre vagy nem. Hozzon ki többet az Adózónából!