Na és? " Sólyom László köztársasági elnök azonban nem intézte el ennyivel a dolgot, így aggályosnak tartotta Horn Gyula kitüntetését a 75. születésnapján, amit Gyurcsány Ferenc terjesztett elő "külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért", és az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése után a kitüntetés átadását megtagadta a volt miniszterelnöktől. Profi diplomata 1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja volt, majd 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. ORIGO CÍMKÉK - nyakmerevítő. Nagykövetségi titkári posztot töltött be 1965 és 1968 között, ekkor I. osztályú nagykövetségi titkárrá nevezték ki, majd nagykövetségi tanácsos lett. Ezután az MSZMP KB Külügyi Osztályára került, itt politikai munkatárs, konzultáns, illetve osztályvezető-helyettes (1969-1983), 1983 és 1985 között pedig osztályvezető. Horn Gyula (1932-2007) – Képgaléria! 1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter lett a Németh Miklós vezette kormányban.
Ezekben az ügyekben a cselekvőképtelenség megállapítása lehet a megoldás, hiszen így automatikusan elvesztené a mandátumát a képviselő - tette hozzá. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke az MTI-nek erkölcsi kötelességüknek nevezte, hogy Toller László ügye miatt is rendezzék a cselekvőképtelenség megállapítása utáni a tiszteletdíj kérdését. Hozzátette: az is célja a módosításnak, hogy ne kényszerüljenek arra képviselők, hogy súlyos betegen kelljen bejárniuk a Parlamentbe, vagy úgy, hogy alkalmatlannak érzik magukat a közszereplésre. Horn gyula balesete magyar. A bizottsági elnök azt mondta: már nyáron is voltak észrevételek a javaslathoz, amit még pontosíthatnak. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tavaly novemberben kérte az alkotmányügyi és a mentelmi bizottságot, hogy nyújtsanak be javaslatot a képviselők jogállásnak pontosabbá tételéről valamint kerüljön újra a parlament elé a hiányzások szabályozásának kérdése. A házelnök kezdeményezése előtt Fidesz pécsi szervezet azt kérte Szili Katalintól, hogy indítson eljárást Toller László vagyonnyilatkozatának és más bejelentési kötelezettségeinek jogszabályszerű teljesítéséről, és szüntesse meg a fennálló törvénytelenségeket és szabálytalanságokat.
Ha egy halottról igazat mondanának a legtöbb temetés röhögésbe fulladna! A plébános beszéde alatt a zözvegy gyanakodni kezd és így szól fiához: Nézd már meg tényleg apádat temetjük?! 😛 Ha a katonaság és a rendőrség valóban átállt volna, továbbtartott volna az egész! Ha valóban annyi felkelő lett volna, mint ahányan ma állítják magukról, még győzhettünk is volna! Egyébként, ha elolvasod a fellelhető irodalmat Ribánszkiról, rájössz, hogy abban az időben /1956/ még nem ismerhette Hornt. És még valami. Nekem "szerencsém" volt, mert a bátyám el tudott menekülni, bár az azt követő 40 évben csak 2x láttam. Nem bírta Horn az alkoholt - Blikk. DE, ha úgy ölték volna meg mint a Horn bátyját, én is gondolkodás nélkül lőttem volna mindenre ami mozog a másik oldalon. Horn bátyja nem úgy halt meg, ahogy Ribánszki említi, de erről máig vita van. A katonaság és a rendőrség átállt, vagy legalábbis nem nem vett részt a forradalom leverésében. Ezért számítottak megbízhatatlannak. (lásd Maléter Pál honvédelmi minsizer vagy Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány esetét).
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A jelentést szerdán mutatták be az Európai Parlamentben, magyar bemutatója délután hattól zajlott online formában, a dokumentumot PDF formában ide kattintva lehet elolvasni az Oktatói Hálózat honlapján. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
"Az utcai harcosnak valódi harccal kellett szembesülnie" – csapott bele a lecsóba a Háttal Európának II. Ii. andrás és az aranybulla. című jelentés bemutatójának első panelbeszélgetésén Bozóki András, a CEU Politikatudományi Intézetének oktatója, szociológus és exkultuszminiszter. A számos felszólaló közül kevesen fogalmaztak szelídebben, ha a tudomány, a média vagy a közélet újabb (2021 végéig, a kötet szerkesztésének lezárásáig, illetve mostanáig) eseményeiről volt szó. Bozóki itt arra utalt, hogy a harcos politikai retorikával nem sokra megy az ember, ha valódi ellenségekről van szó, márpedig a járvány nagyon is valós ellenség volt, ahogyan most a szomszédban dúló orosz-ukrán háború is valódi probléma. Mérsékelt öröm Az első jelentést az Oktatói Hálózat összefoglalója szerint "független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a hazai és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai intézményeket arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén", a munka folytatását pedig az indokolja, hogy "a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott".
Érzékeny témák Itt is jellemző lehet az öncenzúra, a cenzúra és a túlzott megfelelési kényszer, ahogy más területeken is: Gárdos Judit szerint a tudományban sem ritka, hogy egyes politikailag érzékenynek vélt témákat a pályázó le sem mer adni, illetve gyakran előfordul az öncenzúra is, amikor valaki inkább le sem írja, amit eredetileg le akart, nehogy baj legyen belőle. Rényi szerint ehhez hozzájárulhat az is, hogy a kormányzati kommunikációban tetten érhető egy erőteljes tudományellenes vonal, amit a kormány cselekedetei is alátámasztanak, erre az Aranybulla-kiállítás sorsát hozta fel példának, amit az azt előkészítő kutatóktól elvettek, majd a Magyarságkutató Intézet kutatóinak adtak át. Máté szerint a kormányzati retorika az esetek egy részében még csak nem is tudományellenes, hanem áltudományos, ennek megfelelően pedig az újabb történelemkönyvekben szakmai konszenzus nélkül, meglehetősen kétértelműen vagy homályosan fogalmaznak olyan témákról, mint Horthy Miklós megítélése vagy a tatárjárás.