2020. jan 13. 14:59 Ha a normál érték valóban kevesebb, mint korábban volt, akkor már alacsonyabb hőmérséklet is jelezhet lázat/ Fotó: Shutterstock Nagy általánosságban az emberi testhőmérséklet 36, 3 és 37, 4 C-fok között mondható normálisnak. (Ez a hónaljba helyezett hőmérőnél igaz, a szájüregben vagy végbélben mérve körülbelül fél fokkal magasabb. ) Az átlagot azonban még az 1800-as években 37 fokban állapította meg egy német orvos, aki 25 000 ember vizsgálata alapján mondta ki a határértéket (jelenleg is ezt jelzik a hőmérők). Ezen viszont ideje lenne változtatni – legalábbis egy friss tanulmány eredményei erre utalnak. Hibernációszerű állapotot idéztek elő rágcsálóknál japán kutatók | Paraméter. Az új mérések alapján ugyanis a normál testhőmérséklet az elmúlt 200 évben csökkent, így az átlag ma már csupán 36, 6 C-fok. Julie Parsonnet, a kutatás vezetője, a Stanfordi Egyetem professzora az okokkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy feltehetően a közegészségügy javulása, valamint az életfeltételek változása állhat a háttérben. Előbbinek köszönhetően a gyulladásos betegségek ma kevésbé sújtják az emberiséget, márpedig ezek fokozzák az anyagcsere-folyamatokat, s így emelik a test hőmérsékletét.
Az anyagcseréjük szabályozására irányuló képességük megmaradt. Patkányokon végzett azonos kísérletek hasonló eredményeket hoztak. A kutatók szerint az eredményeik előre fogják vinni az emberi hibernációval foglalkozó kutatásokat. Mint elmondták, nagy az esély rá, hogy az embereknek is vannak Q idegsejtjei, amelyek megfelelő manipulálásával előidézhető lenne egy mesterséges hibernált állapot, megnyitva az utat különböző humán gyógyászati alkalmazások, például a szívroham utáni szövetkárosodás csökkentése felé. Az űrkutatásban egy hibernációszerű állapot lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy alacsony oxigénszint és táplálékbevitel mellett vészeljék át a hosszú űrutazásokat. (MTI)
Gazdasági fejlődés, magasabb életszínvonal és higiénia, csökkenés a háborús sebek okozta krónikus fertőzések esetén a jobb foghigiéné, a betegségek, például a tuberkulózis és a malária csökkenése, valamint az antibiotikumok korának elérése mind valószínű okok a krónikus gyulladás szintjének 19. századi csökkenésére. " a tanulmány szerzői. A lázat okozhatja fertőzés, például baktérium, vírus vagy parazita, de más nem fertőző okok is, például vénás trombózis. Gyulladás, az emberi test védekezési folyamata is kiválthatja, amikor a szövetek károsodnak (például egy törés során, amikor egy idegen test behatol a bőrbe - például egy szilánk - vagy akár egy betegség. Autoimmun). "A gyulladás csökkenése azt is megmagyarázhatja, hogy miért folytatódott a hőmérséklet-csökkenés a két legújabb kohorszban. Emellett gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például aszpirin, sztatinok és gyulladáscsökkentők - nem szteroid gyulladásos gyógyszerek ( NSAID-ok) növekedtek ebben az időintervallumban, ami szintén csökkentheti a gyulladást "- folytatják a szerzők.
Mézédes ízét mindenki szerette, lombjai hűs árnyékot biztosítottak a nyári forróságban, ágai között pedig akár bújócskázni is lehetett. Az igénytelen fa bárhol megterem, finom termése pedig gazdag ásványi anyagokban: vasban, cinkben, magnéziumban, káliumban, nátriumban és kálciumban, de tartalmaz vitaminokat is (B2, B3 és C-vitamint), a termés remek antioxidáns. Igen magas a fenol tartalma is, ezért az egyik szabadgyök-gyilkos gyümölcsünk. Húsos som – Wikipédia. A fenol egyébként jótékonyan hat a szívre, mely hatást a gyümölcs magas pektintartalma tovább erősíti. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani! Házi berkenye – Fotó: Megyeri Szabolcs Házi berkenye Mind közül a leginkább elfeledett gyümölcsünk a berkenye, gyakorlatilag teljesen eltűnt a kertekből, vagy ha van is valahol, a legtöbben nem tudják, hogy nemcsak őszi kertünket varázsolja gyönyörűvé színpompás lombkoronájával, hanem a gyümölcse is fogyasztható, sőt, számtalan jótékony hatással bír.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Taxonazonosítók Wikidata: Q158642 Wikifajok: Cornus mas BioLib: 40206 EoL: 591119 EPPO: CRWMS FNA: 220003337 GBIF: 3082263 GRIN: 11563 iNaturalist: 55858 IPNI: 271612-1 IRMNG: 10591759 ITIS: 565094 Vörös lista: 79914024 NCBI: 4285 NZOR: 203d6f4f-b481-40ad-a90f-e500890fcf67 PalDat: Cornus_mas Plant List: kew-47432 PLANTS: COMA21 POWO: Tropicos: 8700003 WCSP: 47432
A fenol egyébként jótékonyan hat a szívre, mely hatást a gyümölcs magas pektintartalma tovább erősíti. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani! 3. Kökény Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs hazánk egész területén megterem. Népi elnevezései a zabszilva, boronafa vagy tövisfa, ez utóbbi arra utal, hogy a közepes méretű cserje ágai tövisekben végződnek. A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle. A kökény gyümölcse erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással is bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is. Vigyázzunk, mert a virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként válik be! A magyar népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként, de reumás betegségeknél is használták, kenőcs formájában pedig bőrkiütésekre, aranyérre kenték.