Tíz éves összehasonlításban ugyanakkor uniós szinten "csak" 31 százalékkal nőttek a lakásárak. Tavaly a pandémia, illetve a beharangozott, idei évtől elérhető új otthonteremtési támogatások – áfa-visszaigénylés, illetékelengedés - kivárása miatt átmenetileg megtorpant a hazai lakáspiac, és ezzel a némiképp az áremelkedés is. A családtámogatásoktól nem növekednek a lakásárak. A Duna House által az idei első félévre becsült 83 ezer adásvétel azonban már jelentősen túlszárnyalja az elmúlt 5 év féléves eredményeit. Mindez a vevők számára a drágulás mellett egyben azt is jelenti, hogy kevésbé tudnak lefaragni az eredeti kínálati árból. A Duna House adatai szerint a panelok esetében keleten még ugyanúgy 5 százalékot lehetett alkudni, mint tavaly ilyenkor, nyugaton már csak 4 százalékot. A használt téglalakásoknál a keleti országrészben a korábbi 7 százalékról 4 százalékra csökkent az alku mértéke, nyugaton a korábbi 5 százalék zsugorodott ekkorára. Eközben keleten mind a panelok, mind a téglalakások átlagos négyzetméterára stagnált, a nyugati régióban viszont 16-19 százalékos volt az éves drágulás.
A ZOP-hiteleket 44 százalékban Budapesten és agglomerációjában igényelték, ez megfelel az átlagos lakáshitelek földrajzi megoszlásának. Az OTP Ingatlanpont prognózisa szerint az új lakások iránti kereslet idén is erős lesz, igaz, ehhez lesz is kínálat. Afa visszaigenyles szabalyai 2021. A kiadott építési engedélyek száma tavaly éves szinten megközelíthette a 30 ezret, ezek jelentős része idén kaphat használatbavételi engedélyt. Tavaly felpörögtek a nagyobb társasházépítési projektek is: amíg 2020-ban 16, 50 lakásosnál nagyobb projektet tartott számon az OTP, addig az elmúlt évben már 40-et, amiből 25 darab százlakásosnál nagyobb volt. Tavaly is látványos volt a Balaton körüli, illetve az egyéb üdülőkörzetekben tapasztalt keresletélénkülés és áremelkedés. Az idén folytatódhat a kisebb, eldugottabb tavak, kevésbé felfutott üdülőterületek, illetve a Tisza-tó ingatlanpiacán az áremelkedés – jegyezte meg Valkó Dávid. A kereslet miatt felértékelődött a közvetítők szaktudása is – jegyezte meg Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft.
A vállalkozások az adóvisszatérítési kérelmeket szeptember 30-áig, elektronikus formában, ELEKAFA nyomtatványon terjeszthetik be – országonként külön-külön dokumentumban. "A szeptember 30-ai határidő jogvesztő, vagyis ezt követően visszaigénylésre már nincs lehetőség, a papíralapon benyújtott vagy hiányos kérelmeket pedig az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, automatikusan elutasítja – foglalta össze H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója. Típushiba például, hogy a kérelmező nem részletezi megfelelően a termékek és szolgáltatások beazonosítására szolgáló kódokat. Nagyon fontos arra is figyelni, hogy 2021. április 1-jétől kizárólag a 21ELEKAFA nyomtatvány legfrissebb verziója használható. " Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát. Forrás: Shutterstock A kérelemhez minden esetben kötelezően csatolni kell a teljesítést tanúsító számlákat és azok mellékleteit (pl. : megrendelő, teljesítési igazolás, fuvarokmányok, vámokmányok stb). Áfa-visszaigénylés - Adózóna.hu. Az adóhatóságoknak 4 hónap áll rendelkezésükre a kérelmek elbírálására.
A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van: az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz, a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak; az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Fenntartható fejlődés | European Economic and Social Committee. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.
Egy adott cél eléréséről akkor lehet megbizonyosodni, ha az mérhető. A mérhetőségnek a cél megvalósítása folyamatában is kiemelt jelentősége van, mivel a mérés ad jelzést a cél megközelítésének mértékéről, és visszajelzést a beavatkozások szükségességéről. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. A mérés az adott jelenséget jól jellemző, számszerűsíthető indikátorok segítségével történik. Az ENSZ dokumentum kidolgozói minden SDG részcélhoz legalább egy olyan indikátort rendeltek, amely a kitűzött cél elérésének mértékét megbízhatóan mutatja. Az indikátoroknak számos tudományosan megállapított követelménynek kell megfelelniük, de még a legjobb indikátorok sem képesek egy összetett jelenséget a maga komplexitásában bemutatni. Ezért az ENSZ az ő általa alkalmazott indikátorok használatát sem tette kötelezővé, hanem lehetőséget adott az államoknak arra, hogy a saját törekvéseiket jobban kifejező úgynevezett helyettesítő indikátorok segítségével mérjék saját előrehaladásukat a fenntartható fejlődési célok elérésében. Az ÁSZ egy módszertant dolgozott ki annak feltárására, hogy az SDG-k részcéljainak és kapcsolódó indikátorainak megfeleltethetőek-e a hazai stratégiai és programszintű célkitűzések, illetve a hozzájuk rendelt indikátorok.
Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében.
Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani. A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni. Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak.
Ezt egészítette ki még két skálakérdés, mely során a dolgozóknak 1-től 5-ig kellett értékelniük a vállalat fenn-tarthatóságát, illetve alkalmazottakkal való bánásmódját. Az alkalmazottak név nélkül töltötték ki a kérdőívet és hozzájárulásukat adták a kérdőív eredményeinek aggregálásához. A kérdőívek kiértékelése egy statisztikai programmal, az SPSS 14. 0-s verziójának segítségével és másik konzulensem, Dr. Sass Judit docens segítségével valósult meg. Az online felület ugyanakkor lehetőséget nyújtott az egyes kvantitatív kérdések aggregált ered-ményeinek kimutatására, azok elemzésére. Az elemzés során az adatok segítségével olyan kereszttáblákat készítettem, melyek azt igyekezték feltárni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a kitöltők egyes demográfiai adatai (nem, életkor, mióta és melyik funkcionális területen dolgozik az adott munkavállaló a MT-nál, hányadik munkahelye a dolgozónak) és az egyes kérdésekre adott helyes válaszokat illetően. Ezt mind a zárt kérdésekre, mind a skála-kérdésekre, mind pedig az attitűdkérdésekre megnéztem.
Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre.