Pályatársai nevében Szikora János és Gálvölgyi János, tanítványaiéban Gesztesi Károly búcsúztatta. Galéria Szabo Gyula / Fotó: Ringier archívum 1963 Magyar Rádió 6-os stúdiója, Nem az én színpadom című műsor -fővárosi színházak vetélkedése III forduló- felvétele Szabó Gyula / Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán 1971 Thália Színház.
Ő komponálta Az életbe táncoltatott leány (1964) háromrészes táncjátékfilm zenéjét is. Számos rádiójáték zenéjének szerzője. Rövid ideig az Állami Népi Együttesnél, majd a Jégszínház, és megalakulásakor a Mikroszkóp Színpad zenei vezetőjeként dolgozott. Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Életéről, Töredékek egy muzsikusról címmel, 1975-ben a televízó dokumentumfilmet készített. /részlet a filmből / Néhány népzenei tanulmányát és gyűjtését publikálta, de A magyarországi délszlávok zenei hagyományai c. átfogó munkája halála után jelent meg (1978). Tenkes kapitánya zene. Vujicsics Marietta Lemezek Hungarian State Folk Ensemble Arrangements By Tihamér Vujicsics Hungaroton SLPX 18049 LP 1980 Vujicsics Tihamér Qualiton LPX 16597 LP 1977 Az utolsó garabonciás In memoriam Vujicsics Tihamér HUNGAROTON HCD 18279 CD 2005 Befejezetlen művei Árgírus-opera A népmese eredete a magyar mitológia része. Első feljegyzései a 16. századra vezethetők vissza. Gergei Albert, olasz eredetű tündérregék alapján átdolgozott költeménye erre a mondakörre épül.
Köszönjük,
Vincze Zsuzsa Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész Az előadás 10 éves kortól ajánlott.
Nemhiába akart tengerészkapitány lenni, Taskenttől Marokkóig terjedt zseniális, az autentikus népzenét a modern hangzással ördögien ötvöző melódiáinak "táptalaja". Műveiben eleven realitássá vált ez az ezerszínű szövevény. Játékos iróniával és távolságtartó humorral álmodja meg a legmodernebb zenét, a csupahumor zeneparódiát, vígjátékokhoz írt kísérőzenéit, Az árgyélus kismadarat, vagy a Vasas egyesületnek írt sportindulót. A béke arca című remek paródiája három tétel beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia új orgonájára. 1959-től kezdve gyakran szerzett filmzenét, tévéjátékok, hangjátékok kísérőzenéjét. Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A Tenkes kapitánya. Gyakran szerepel is a filmen. Anarchista zongoristát játszik a Bors tévésorozatban. Összesküvőként tűnik fel a Sirokkóban, ahol a szabadban szólaltat meg egy lehangolt zongorát. Legnagyobb filmes munkájának Banovich Tamás Az életbe táncoltatott lány című egészestés táncjátékfilmjének a zenéjét tartotta: több, mint fél évig dolgozott rajta. Emlékeinkben talán mégis a legelevenebben az egyik korai felvétele él: amint Szabó István Koncert (1961) című kisfilmjében megjelenik a Duna-parton és megszólaltatja a zongorát.
Rating: 5. 2/ 6 (141 votes cast) Charlie és a csokigyár teljes mesefilm Vigyázzatok gyerekek, Willy Wonka közeleg! A csokoládégyáros öt gyereket hív meg látogatóba édességgyárába – ám az utazásnak hátulütői vannak: aki illetlenül vagy túl mohón viselkedik, az csúnya büntetést kaphat. A végén csak Charlie, a szegény kisfiú ússza meg sértetlenül ezt a kínzásokkal teli kalandot. Willy Wonka ekkor olyan ajánlatot tesz neki, amelyet még ő sem képes visszautasítani… © Rating: +138 (from 162 votes) Charlie és a csokigyár teljes mesefilm, 5. 2 out of 6 based on 141 ratings
Tündérboszorkány A Békés Utcai Általános Iskola elhagyatott könyvtárában különös dolgok történnek. A csúf és undok... Törzsvásárlóként: 313 pont Szállítás: 1-3 munkanap PetePite - Az apu én vagyok A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös... 237 pont Analfa visszatér Úgy tűnik, Analfa nem hajlandó beletörődni a vereségbe. A szigligeti Alkotóházban egyre különösebb... 332 pont A fülemüleerdő titka Elragadóan szövevényes történet barátságról, tündérmesékről és családi titkokról. 1919-et írunk... 284 pont Mantyusok - Bátorság, Tomi! Ki ne szeretne kiskutyát? Tomi is vágyik rá, de ahhoz le kell küzdenie félénkségét. Ha ez sikerül... Abigél Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a... 351 pont Balettcipők Pauline híres színésznő szeretne lenni, Petrovát a repülők és az autók érdeklik, a kis Posy pedig... Juharfalvi Emil Astrid Lindgren gyerekkönyveiből eddig 88 nyelven 45 millió példányt adtak el.
Charlie, a szegény kisfiú nagyon nehezen, de már-már sorsszerűen, kitartásának és az "égi áldásnak" köszönhetően találja meg az utolsó kupont. A másik négy gyerek közül az egyik, egy alpokbéli (feltehetően svájci, utalva a nemzet csokoládéjára), igen testes fiú állandóan csokit zabál, így nagy eséllyel talál bilétát; a másiknak, egy elkényeztetett, akaratos kislánynak a (talán angol? ) mágnás apja vásárol fel minden csokoládétáblát, és a gyárukban bontatják ki a dolgozónőkkel; a harmadik gyerek, a gyanúsan amerikai kislány dicsekvő, harsány céltudatosságával jut be; a negyedik, a félzseni, technokrata kissrác pedig pontosan kiszámolja, melyik tábla csokoládét kell megvennie. A súlyos társadalomkritikát hordozó gyerek-szülő párosok jellemüknek megfelelően is esnek ki a csapatból: a testes fiú csokoládétóba esik, a céltudatos lány saját törtetésének lesz áldozata, az elkényeztetett kislány akaratossága miatt kerül a szemétledobóba, a technokrata fiú pedig a televízió, a harc és a technika áldozatává válik.
Először a könyvet insta oldalán láttam meg. Őszintén szólva én nem tudtam, hogy a film egy könyv adaptációja, de mindenképpen el akartam olvasni mert kíváncsi voltam rá mégis milyen, mennyit változtattak a filmen a könyvhöz képest. A 10 eltérést a könyv és a film között itt olvashatjátok: Egyébként a könyv nagyon tetszett, egyszerűen imádtam és faltam minden sorát. Nagyon ajánlom azoknak, akik látták a filmet, mert szerintem nagyon érdekes és izgalmas. Egyedül az idegesített benne, hogy lefordítottak az angol neveket, amik hihetetlenül röhejes voltak és persze megértem, hogy ez igazából egy gyerek könyv, de azért fuldokoltam néha a röhögéstől. Csak párat említek, mint a Vonka Vilmos Úr, vagy a Kép Ernő. Fogtam a hasam annyit röhögtem ezeken. A rajzok benne nagyon jópofák voltak, tökéletesen megadták a történet hangulatát, ahogy a kis dalocskák is amiket nem hittem, hogy találni fogok benne. Arra gondoltam, biztos a filmben írták így, itt tuti nem lesznek. Hát eléggé meglepődtem és igaz, hogy teljesen más, mint az adaptációjában, de így is nagyon édes.
Úgy ültem le húgommal a filmre, hogy "megnézünk egy könnyed estimesét", ehelyett elkerekedett szemekkel, néma csendben, feszült figyelemmel ültem végig Charlie útját. A továbbiakban a film egyes jeleneteit leleplező megjegyzések is lesznek, csak saját felelősségre olvasandó. A történet röviden annyi, hogy Wonka úr, a világ leghatalmasabb csokigyárának tulajdonosa öt, a csokikban véletlenszerűen elhelyezett kuponnal öt szerencsés gyereket, illetve fejenként egy kísérőjüket beviszi gyárának ember nem látta, titkos belsejébe, ráadásul az egyikük különleges ajándékot is kap majd. A kalandok során a gyerekekből kísérőjükkel együtt egy-egy mindig leválik a csapattól, míg végül csak a kicsi, nagyon szegény Charlie, és a valaha a gyárban dolgozott nagypapája maradnak. Az utalásokkal, szimbólumokkal teli történet egyben társadalomkritika, filmes korszakok előtti tisztelgés, és jellemrajzok, emberi sorsok ábrázolása is. Wonka úr tehát meghirdeti a versenyt, az emberek pedig állatok módjára rohamozzák meg a csokoládéspultokat.