Hozzávalók • 2 kg birkahús • 6 fej vöröshagyma • zsír • őrölt paprika • só • bors • ételízesítő • csípős piros arany Elkészítés módja 1. Először a birkahúst megmostam, majd összedaraboltam és kockákra vágtam. 2. A vöröshagymát megpucoltam és felaprítottam. 3. A pörköltet "bográcsosan " tettem fel. 4. Tehát az edényem oldalát kizsíroztam és beleszórtam a felaprított hagyma felét, majd a birkahús csontosabb részét tettem bele. 5. Ezt követően megszórtam a maradék hagymával és elhelyeztem benne a felkockázott húsokat, majd megszórtam őrölt paprikával, sóval, borssal, majd a csípős piros aranyból egy teáskanálnyit tettem bele, hozzáadtam az ételízesítőt és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje. 6. Amikor felforrt lassú tűzön, onnan számított kb. Birkapörkölt. 2, 5 órán át főztem. A leírásban szereplő Birkapörkölt recept elkészítéséhez sok sikert kívánunk. Az elkészült ételhez, ételekhez, pedig jó étvágyat. Oldalunkon sok hasonló ( pörkölt, birkapörkölt) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal.
Kb. 30 perccel azelőtt, hogy teljesen megpuhulna, belekerül a máj, meg a maradék pirospaprika is. Így főzzük készre. Aki nem rest juhászhurkát tölteni, 15 perc múlva tegye az étel tetejére, így főzze meg. A juhászhurka úgy készül, hogy a racka vékonybeléből egy kb. 1, 5 méteres szakaszt jól megtisztítunk, majd megszikkasztjuk. Közben kenyérszeleteket pirítunk, kb. 1, 5 centis csíkokra vágjuk. Fokhagymával jól bedörzsöljük, megsózzuk, megpaprikázzuk, és olvasztott zsírral, kenőtoll segítségével bekenjük, így könnyebben a bélbe tölthetjük. Az igazi ínyencek ezt együtt eszik a pörköltben főzött, fejben lévő velővel és a léppel. Mást nem is nagyon vesznek belőle. A leírásban szereplő Karcagi birkapörkölt recept elkészítéséhez sok sikert kívánunk. Az elkészült ételhez, ételekhez, pedig jó étvágyat. Oldalunkon sok hasonló ( pörkölt, birkapörkölt) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal. Igazi birkapörkölt recept med. Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak.
Az állat fejét és körmeit leperzseljük, a fejet hosszában kettéhasítjuk. A velőt megsózzuk, megborsozzuk, megpaprikázzuk, és a fejet eredeti formájára összeillesztjük, majd megkötözzük. Amelyik pörköltben nem fő ilyen, az csak "hamisítvány", bár ettől még lehet jóízű. Ha ez mind megvan, mosás nélkül legalább 12 órán át pihentetjük. Kell még 35-40 deka só, 2-2, 5 kiló vöröshagyma, 35-40 deka különleges és félédes pirospaprika, valamint 15-20 édes és erős csöves paprika vegyesen, no meg 2 kiló zsír. Diétás joghurttorta Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Utóbbival a főzés előtt kikenjük a lábast (bográcsot), és a húst belerakjuk, persze szigorú sorrendben. Alulra a fejet és a csontosabb részeket, felülre a színhúsokat. Alágyújtunk, és előbb erős, majd közepes láng fölött pörköljük, amíg félig megpuhul. Közben a hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, egy másik edényben, zsíron aranysárgára pirítjuk, de az is jó, ha a félpuha húsra szórjuk. A pirospaprika háromnegyedét ráhintjük, a só meg a fölszeletelt paprika is ekkor kerül bele. Kis láng fölött főzzük végig, úgy, hogy a szaftja mindig éppen csak ellepje a húsokat.
Főtt krumplival, vagy akár friss kenyérrel és kovászos uborkával tálaljuk.
Hozzávalók • 1 egész juh (feldolgozva 25-28 kg) • 35-40 deka só • 2-2. 5 kiló vöröshagyma • 35-40 deka különleges és félédes pirospaprika • 15-20 édes és erős csöves paprika vegyesen • 2 kiló zsír • pirospaprika Elkészítés módja A karcagi birkapörköltet egy egész juhból szokás főzni, amihez egy 30-40 literes, lapos fenekű, öntöttvas lábast vagy bográcsot használnak. Azért öntöttvas edényt, mert az, miután átforrósodott, minden pontján egyenletesen adja le a hőt. Egy átlagos tömegű, 50 kilós juh földolgozva 26-28 kiló, ami kényelmesen belefér egy 30 literes lábasba, és bő 50 adag pörköltre lehet számítani belőle. Az előkészítés nagyon alapos munkát igényel. Úgy 25 kiló az a rackahús, amit a csontos részekkel együtt 3-4 centis, lehetőleg egyforma nagyságú darabokra vágunk. Karcagi birkapörkölt. Miután a birkát nem kell "filézni", csontokkal együtt daraboljuk, mégpedig apró fogú fűrésszel, nehogy szilánkos legyen. Belsőségei is mind kellenek, pacalját kisujjnyi csíkokra, míg a tüdőt, szívet, nyelvet és lépet a húshoz hasonló nagyságú kockákra vágjuk.
[... ] 14. Az egyházközségek [... ] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. [... ] 17. Az állam [... ] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. [... ] 20. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja. 21. Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni. [... ] 26. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is.
[... ] Ennek a [magyar] nemzeti hegemóniának a biztosítására irányuló törekvés nyomta rá jellemző bélyegét egész alkotmányos életünkre az elmúlt 25 év folyamán. Ez az állampolitika a legteljesebben ellentétben áll politikai életünk egész történeti fejlődésével, ellentmond a román nép hagyományos politikai törekvéseinek és nemzeti létérdekeinek, ugyanakkor, midőn ellenkezik az újkori alkotmányos államszervezet követelményeivel is. [... ] A román nép akkor, éppúgy mint azelőtt és azóta mindig, ezer éves történeti jogaira támaszkodva, az őt néptestvéreinek száma, etnikai és földrajzi helyzete, valamint tulajdonságai révén megillető jelentősége alapján mindig arra törekedett, hogy megvédje nemzeti jogait, melyekről sohasem mondott le. a) Mi volt a Memorandum célja? Milyen magatartást helyez kilátásba e cél eléréséért? b) Mivel vádolja az irat a magyar politikát? c) Milyen politikai célt akartak elérni a román vezetők? Források: A nemzetiségi kérdés (11.2.6) - DigiTöri. d) Nézzünk utána, mi lett a Memorandum sorsa! 5. A zsidóság emancipációja A) Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak.
Mint leszögezte: Eötvös "nemzet iránti elkötelezettsége, hazánk polgári fejlődéséért végzett munkája, oktatásba és művelődébe vetett hite mind olyan értékek", amelyek iránytűként szolgálnak a mai kor tudósai számára. "Báró Eötvös József életműve és a köz szolgálata elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással" – fogalmazott köszöntőjében Christián László r. Az 1918 előtti hazai közoktatás nyelvének szabályozása - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. dandártábornok. A rektor jogköreit gyakorló, fenntartó által kijelölt rektorhelyettes hozzátette: az egyetem küldetése szempontjából Eötvös európai viszonylatban is kiemelkedő államtudományi munkássága, vallás – és közoktatásügyi miniszteri tevékenysége meghatározó. Eötvös József Magyarország polgári fejlődését következetesen képviselte, politikai gondolkodásának középpontjában pedig az állam hatékony működésének intézményes biztosítása állt, a kiegyezés után "megfeszített erővel dolgozott az oktatási rendszer korszerűsítésén", bevezette a tankötelezettséget és kulcsszerepet vállalt az 1868. évi nemzetiségi törvény megalkotásában – sorolta érdemeit Christián László, aki beszélt arról is, hogy sokoldalú örökségét halála után fia, Eötvös Loránd, napjainkban pedig a kiemelt stratégiai kutatásoknak helyet adó, nevét viselő kutatóközpont viszi tovább.
Ez a csehek követelése volt, aminek következtében az addig jól működő kétnyelvűség megszűnt. Apponyi óta nem sokat változott a világ: ma is szokás magyar törvényeket nemzetközi botránnyá dagasztani, azok elolvasása nélkül… Az ausztriai közigazgatásban a német volt a hivatalos nyelv, de a lakossággal való kapcsolattartásban, ügyintézésben biztosítani kellett az adott nemzetiségi nyelvhasználatot. Az adriai tengermelléken az olaszt, Galíciában a lengyelt a belső hivatali kapcsolattartásban is hivatalossá nyilvánították. Az egyén, de a közösség is fordulhatott a birodalmi bírósághoz, ha nyelvi jogai sérültek. Magyarországon jogtechnikailag egyszerűbb volt a helyzet, mert az 1868-as 44. törvény kimondta, hogy az országgyűlésben a tanácskozás és ügykezelés nyelve a magyar, de a törvényeket minden nemzetiség nyelvére le kell fordítani. A kormányzathoz írt beadványában mindenki a saját nyelvét használhatja, a válasz magyar, de fordításban mellékelni kell a nyelvi változatot. A többszintű közigazgatás felső, vármegyei szintjén magyar a hivatalos nyelv, de a gyűlések dönthetnek második, harmadik hivatalos nyelvhasználatról, ha a képviselők 20%-a kívánja.
Mindez természetesen szoros összhangban állt a nagyrészt szintén Eötvös nevével fémjelzett (és csaknem egyidejűleg megszavazott) nemzetiségi törvény kapcsolódó rendelkezéseivel és annak általános szellemével. Olyannyira, hogy bő tíz évvel később, 1879-ben rendelik majd csak el törvényi úton először a magyar nyelv tanítását az ország összes tanítóképzőjében és népiskolájában. Mivel a szankciókról nem rendelkező törvény lényegében végrehajtatlan maradt, ezért már az 1890-es évektől kezdve újabb törvényi szabályozással kívántak érvényt szerezni a népiskolai magyarnyelv-oktatásnak, ami a hírhedtté vált iskolapolitikai törvény (a "Lex Apponyi"-nak nevezett 1907. évi XXVII. ) által öltött markáns alakot. A magyar nyelv tanításában elérendő konkrét és számon kérhető eredményesség célkitűzését is első ízben megfogalmazó hazai törvény szigorán azonban pár évvel később már miniszteri rendelettel enyhítettek (lehetővé téve például, hogy az állami elemi népiskolák nem magyar anyanyelvű diákjainak anyanyelvét az első és második évfolyamon kisegítő nyelvként használhassák).
Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk. ): Társadalomtudományi Tanulmányok. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, "RIK-U" Kft., 2021. A tanulmánykötet első fejezete a 19. századi nemzetiségi kérdés és törvényhozás változó tartalmának magyarországi összefüggéseivel foglalkozik. Az itt található írások olyan kérdéseket vizsgálnak, mint az 1860-as években kidolgozott nemzetiségi törvényjavaslatok és nemzetkoncepciók, az 1868-as nemzetiségi törvény és a multietnikus állam dilemmái, valamint az északkelet-magyar-országi ruszin mozgalom kiegyezés előtti és utáni helyzete. A kiadvány többi fejezetében kárpátaljai tematikájú, történelmi és társadalomtudományi jellegű tanulmányok kerülnek közlésre. A kötetet mindazoknak ajánlják, akik betekintést kívánnak nyerni a Kárpát-medence, különösképpen a mai értelemben vett Kárpátalja új- és jelenkori történetébe, nemzetiségi, felekezeti, társadalom- és oktatáspolitikai viszonyaiba, valamint politikai és gazdasági helyzetébe. Forrás:
Leegyszerűsítve: míg például a román Aurel C. Popovici híressé vált tervezete a "Nagy-ausztriai Egyesült Államokról" csak a "nemzeti kérdést" rendezte volna – a Monarchia nemzeti területekre való felosztásával (föderalizálásával) –, és a politikai berendezkedésre már nem tért ki, a gazdasági-társadalmi fejlődés trendjeiből kiinduló szociáldemokraták inkább a választójogra és a munkásság helyzetére koncentráltak. Valahol közöttük helyezkedtek el az ausztromarxisták – például Otto Bauer és Karl Renner –, akik a birodalom reformját egyszerre valósították volna meg átfogó demokratizálással és változatos nemzeti autonómiák bevezetésével. Ennek a lázas útkeresésnek volt az egyik legkiemelkedőbb magyar szereplője Jászi Oszkár, aki a magyar liberálisok – például Mocsáry Lajos – hagyományát és a szocialista eszméket ötvözve ugyancsak egyszerre javasolta a nemzetiségi kérdés rendezését (méltányos közigazgatással, tág nyelvhasználattal és kulturális jogokkal) és a társadalmi problémák kezelését (demokratizálással).