Kopré József: Minden élők útján. Kopré József versei. [dedikált] - Jelenlegi ára: 1 500 Ft 2020. október 14., szerda Kopré József: Minden élők útján. (Bp), 1982, Szerző. Donát szerint a világ: Libák libasorban. (Tempó Sokszorosító). 83 l. 500-ból a 194., kézzel számozott példány, a szerző Pituk József festőművésznek és kedves feleségének szóló dedikációjával. Fűzve, kiadói borítóban, védőborítóval. 20, 7 cm. [000224] Jelenlegi ára: 1 500 Ft Az aukció vége: 2020-10-14 13:30.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A gondolati tartalom közhelyessége, a kezdetlegesen kimunkált versformák azonban inkább csak az élményváltozatok tematikai elemeit tudják közvetíteni, esztétikai értelemben ritkán emelkednek túl az epigonizmus szintjén (Küldetésem, Óda a szőllőhegyhez). A táj, az emlékek felidézése és a társadalmi programosság alkotja a Dunántúli délutánok (1948) című kötet pilléreit is, azzal a különbséggel, hogy e versekben erősödik meg igazán a személyes vallomástétel igénye. A tárgyias kifejezés formái helyébe gyakran oldottabb szerkezetű lírai darabok lépnek, s szemmel láthatóan rutinosabbá válik a technikai alakítás is. Az ötvenes évekre azonban visszájára fordul ez a folyamat. A Tizenhárom rózsa (1952) című ének már csak az eredeti versek mesei-epikai elemeit őrzi, de ezek teljes disszonanciában állnak a választott témával ("Madrid szélén egy faházban // élt egy lányka egymagában"). Kopré józsef verse of the day. Az ifjúsági hősköltemény – Sztálint dicsőítve – dagályos retorikával, ügyetlen emelkedettséggel próbál emléket állítani a spanyol polgárháború mártírjainak.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. /
Ám mindenütt kitelt a "becsület", mert tanulni szerettem volna! Erre nem volt mód az ordító szegénységben. 1937-ben Budapestre jöttem szabó Pál hívására. Itt előbb csarnoki hordár, a Kálvin téri Ref. Vendégszobák inasa, takarítója, a Ráday utcai Ref.
Berzsenyi Dániel portréja Az elemzés vázlata: Bevezetés (a vers keletkezésének körülményei) A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers ihletforrása (Horatius-másolatot írt-e Berzsenyi? ) A vershez köthető stílusirányzat (klasszicizmus) A vers műfaja, verselése, szerkezete Különös szókincse (régies és tájnyelvi szavak, amelyek miatt ma nehezen érthető) Zengő akusztikája ("energiás" szavak) A vers értelmezése A vers megítélése, hatása más költőinkre Egyik legismertebb hazafias ódáját Berzsenyi azzal a céllal írta, hogy a magyar nemzetet megmentse, a magyar lelket művelje, a magyarságot szolgálja. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (elemzés) – Jegyzetek. Ez a küldetés, amelyet – elfogadva példaképe, Horatius útmutatását – önként felvállalt, a reformkori költők számára a korszellem diktálta kötelesség volt. Nagy, felelősséggel gondolkodó művészeink érezték, hogy amikor alkotnak, a nemzetért teszik, s felelősek azért, amit a nemzetnek mondanak. A közvélemény szemében oktató, erkölcsnemesítő szerep hárult a költőkre, mivel a felvilágosodás, a nemzeti eszmélkedés időszakában Közép-és Kelet-Európában megjelent a nemzethalál gondolata.
Ezek a szavak és szókapcsolatok (többnyire igeneves szerkezetek) meglepő szembeállításokat, váratlan, meghökkentő metaforákat eredményeznek. Poétikai alapjuk a romantikus túlzás (a túlzást, mint költői eszközt hiperbolának is nevezzük). Ezek a nemes pátoszt létrehozó kifejezések, erőteljes, expresszív, túlzó képek jelzik, hogy a költő hitte és mélyen átélte azt, amit leírt. A cím után 1-es számmal jelöljük, hogy ez Berzsenyinek A magyarokhoz címmel írott első ódája, később ugyanis írt egy másikat is, ugyanezzel a címmel (a " Forr a világ bús tengere, ó magyar! " kezdetűt). Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1 elemzése. Egy megszólítással nyitja a verset mindjárt az első versszak első sorában (sokan azt hiszik, ez kijelentő mondat, mivelhogy öt szóból áll – ilyen megszólítást nem nagyon használunk a magyarban, maximum egy-két szavasat –, de attól ez még megszólítás): Romlásnak indult hajdan erős magyar! Hihetetlen nagy felrázó ereje van ennek az első sornak! A megszólított a magyarság (az egyes számban írt "magyar" szó a teljes nemzetre vonatkozik).
A teljes mű itt elolvasható. A magyarokhoz I. A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el. A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – – múlt és jelen képei sorjáznak. Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanytlásának. I. Már az első sor megszólítása ("Romlásnak indult hajdan erős magyar") kijelöli a témát: most és jelen szembeállítását. A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére. (Nem látod… Nem látod…? ) II. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül: A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp. i motívuma Buda várának helytállása– A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak (ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz osrtom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt.