Szűcs Antal egy üzemi baleset miatt is bekerült a korabeli sajtóba. Negyven évig működött az üzem Ez utóbbi hír az egyik makói újságból egy családtörténeti kiállítás egyik izgalmas relikviája, ami a város levéltárában nyílt meg a közelmúltban. A tárlat Szűcs Sebestyénnek köszönhető, aki az ismert makói szikvízgyáros ükunokája. Mint kiderült, erről ő maga sem tudott egészen addig, amíg a koronavírus-járvány ideje alatt, a kényszerű bezártságot kihasználva családfakutatásba nem kezdett. Így jutott el később a makói levéltárba, ahol aztán jó néhány dokumentumot talált a maga idejében városszerte ismert őséről. Kiderült például, hogy az iparlajstromba 1912-ben jegyezték őt be, mint Kont utcai szikvízgyárost, ahonnan üzemét hat év múltán költöztette át a Zrínyi utcába. Antal imre felesége a full. A gyár 1953-ig, azaz majdnem pontosan négy évtizeden át működött. Akkor államosították. A kiállítás egyik értékes darabja az a szódásüveg, amelyen Szűcs Antal vállalkozásának emblémája látható. Államosították a gyárat, utána meghalt Szűcs Sebestyén dédnagyapját karakán, de jó humorú emberként jellemezte.
Az ügyben megkerestük az ügyészséget, hogy nyomozást indítottak-e már a feljelentés miatt a Belvárosban az április 3-i választáson is induló ellenzéki képviselő ellen. Csárdi Antalnak is megküldtük a kérdéseinket az üggyel kapcsolatban. A képviselő a következő választ küldte lapunknak: A korábbi főbérlőm minden állítása valótlan, a vitát a bíróságon fogjuk rendezni. Tartozást nem halmoztam fel, nem is tehettem, mert azt az – egyébként az Országgyűlés Hivatala által kötött – szerződés kimondja, hogy minden rezsiköltség a bérbeadót terheli. Jogosulatlan meghatalmazást soha nem használtam, az egész ügyet a választókerületben reménytelen helyzetben lévő Fidesz kétségbeesett próbálkozásának tekintem, és a hazugságok miatt a megfelelő jogi lépéseket megtettem. (Borítókép: Csárdi Antal 2021. Antal imre felesége a 3. szeptember 20-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)
A művész választásai csakis radikálisak lehetnek".
A nők szent helyekről való kitiltásának nagy hagyománya van a szigetországban és nyonin kekkai (女人結界)-nak szokták hívni japánul. Okaként a vallási tanokat szokták felhozni, hisz nagyon sok vallásban (shintoizmus, buddhizmusban, hinduizmusban, az ortodox kereszténységben és az iszlámban) a nőket alapvetően tisztátalannak tartották a gyerekszülés és a menstruáció miatt. A buddhizmusban létezik a Vértó-szútra doktrina (血盆経 Ketsubonkyô), ami tradicionálisan azt hirdette, hogy a nők a vértó poklára kárhoztattak bűneikért, ennek megnyilvánulás a menstruáció, s csak az imák menthetik meg őket. Mi a shugendo ősi vallása? | Ázsia 2022. Bár ez a doktrina mostanra már nagyon háttérbe szorult, a buddhista papok mind a mai napig azt szokták kérni a nőktől és férfiaktól, akikkel kapcsolatban állnak, hogy a havi baj ideje alatt ne menjenek a szentélyekbe. Továbbá újdonsült édesanyáknak is azt szokták mondani, hogy a szülést követő 72 napban kerüljék a szent helyeket. A nyonin kekkai a Meiji restaurációig bevett gyakorlat volt Japán egész területén.
A kormányzat viszont 1872-ben a modernitás nevében eltörölt mindenfajta "babonás gyakorlatot", ideértve a mitológiai lényekbe, mint a Yokaiba (démonikus lények) és Yureibe (szellem), vetett hitet, valamint a nemi megkülönböztetésen alapuló kitiltásokat a szent templomokból és hegyekről. A Fuji hegy is ekkor vált széles körben látogathatóvá a nők számára. A szabályozás 1945-ig állt fenn, s ez idő alatt az Omine hegyen bezárták a templomot és a shugen-do szertartásokat titokban végezték. Az 1945-ös Japán Kulturális Törvény viszont visszavonta a korábbi rendelkezéseket, s a shugen-do szerzetesen rögtön visszakövetelték a hegyet, kitiltva immáron sokadjára a női látogatókat. A hegy maga 1719 m, s manapság olyan remete szerzeteseknek ad otthont, akik a természet és ember egységében hisznek, és sámánisztikus rituálékat gyakorolnak. Az odalátogató férfi hegymászók pedig 3 bátorsági próbatételen is részt vehetnek, hogy teszteljék lelki erejüket és kitartásukat. elsőt "Kane Kane Iwa", -nak, Függő Kő vagy Rákkő próbatételnek hívják, mikor is a résztvevőnek egy kb.
Míg néhányan még mindig élnek ilyen módon a modern időkben, a yamabushi kifejezés most jött le a Shugendo követőinek leírására. Shugendo már évszázadokon át virágzott, bár csendben, de létezését a 19. században fenyegette. A Meiji Era alatt (1868-1912 között), amikor a reformáció gyorsan átalakította Japánt a mezőgazdasági, feudális államtól a nyugati technológia és kultúra által befolyásolt ipari nemzetig, teljesen be van tiltva 1872-ben. Sok Shugendo helyet és szimbólumot eltávolítottak, megsemmisült. A buddhizmust nem tiltották be, de formálisan elkülönültek a Shinto-tól, ami az akkori "hivatalos" vallásként uralta. Ez azért volt, hogy megerõsítse az ország császári vonalát, amely nyomon követte a szülõi vonalat a Shinto sun goddess, Amaterasu. Azonban a második világháború végén a császár isteni hatalmát kitalálták, hogy egyfajta kitalálódás, és a szerepe egy puszta alakra redukálódott. Japánban engedélyezték a vallási szabadságot, és a Shugendo gyakorlata újjáéledt. Napjainkban a vallást sokan gyakorolják, és a legszentebb helyszíneket a híres Kumano Kodo túraútvonalon lehet megtekinteni.