Az alkáliföldfémek a periódusos rendszer 2-es csoportjában (régi rendszer szerinti II. A csoportjában) található elemek. Többnyire szürke színű, kis sűrűségű, puha fémek. A berillium (Be), magnézium (Mg), kalcium (Ca), stroncium (Sr), bárium (Ba) és a rádium (Ra) tartozik ebbe a csoportba. A "föld" régi elnevezés, vízben rosszul oldódó nemfémes anyagokra használták (először csak az oxidok voltak ismertek). Tulajdonságaik [ szerkesztés] Az alkáliföldfémek kis sűrűségű, viszonylag puha, de az alkálifémeknél keményebb fémek, keménységük a periódusos rendszerben lefelé csökken. Szürke színűek, kivéve a stronciumot, amely sárgás árnyalattal is rendelkezik. Az elektromos áramot jól vezetik, standardpotenciáljuk rendkívül negatív. A csoportban lefelé haladva az atomtömegükkel együtt a reakcióképességük is nő. [1] A magnézium kevésbé reakcióképes, mivel felületén – a levegő oxigénjével érintkezve – összefüggő oxidréteg alakul ki, mely megóvja a további oxidációtól. A másik érdekes elem a rádium, mely radioaktív tulajdonságokkal rendelkezik.
Itt az eredeti Mengyelejev féle periódusos rendszer. [link] Látható, hogy valójában nem áll másból, mint az akkor ismert elemek egymás alá rendezése tömegszám szerint. (Akkoriban a rendszámot még nem ismerték, csak az egyes atomok tömegét tudták mérni. ) Ha jól megnézed, akkor a kálcium (Ca) alatt van egy kérdőjel 45-ös tömeggel, és a cink (Zn) alatt is van két kérdőjel 68 illetve 70 tömegekkel. A 45-ös az Sc jelű Szkandium, a 68 és 70 a Gallium és Germánium (Ga, Ge, valójában 70 és 72, 6 tömegűek). Van még pár, amivel nem tudott mit kezdeni. Hiányoznak a nemesgázok valamint például a periódusok is csúsznak, mivel a Ca és Mg nem egymás alá került. Ami viszont szépen lűátszik: a halogének (F Cl Br I) szépen egymás mellé kerültek, az alkáli fémek (Li Na K Rb Cs) is egy sorban vannak, a bór-asztácium vonal is megvan, csak nem asztáciumra végződik, lévén még nem volt meg (B Si As Te At, abből az At hiányzik), széncsoport, oxigéncsoport megvan... szóval nagyon sok minden kijön belőle. Van olyan is, amit azóta nem úgy hívnak, pl a Cd és a Sn (kadmium és ún) közt ma In (indium) és nem Ur van.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus állította össze az elemek periódusos rendszerét 1869-ben. Azon felismerés alapján született meg a rendszer, hogy az elemek tulajdonságai a rendszámuk szerint periodikusan váltakoznak. Tőle függetlenül nem sokkal később J. L. Meyer német tudós is leírta a rendszert. Mengyelejev a táblázat rendszere alapján megjósolta újabb tíz elem létezését, és feltételezett tulajdonságaikat is leírta. Mengyelejev táblázata még természetesen nem úgy nézett ki, mint a manapság használatos. A képen látható (nagyítható) modern periódusos rendszer táblázatának minden cellájában az elem rendszáma, vegyjele, relatív atomtömege és neve olvasható. A KÖRINFO képtárban részletes áttekintést kaphat a az elemekről, a nem fémes elemekről és fémek és félfémek csoportjáról. Kattintson a linkekre! Ha e-tanfolyamot kér a periódusos rendszer elemeiről, kattintson ide!
Hivatkozás: BibTeX EndNote Mendeley Zotero arrow_circle_left arrow_circle_right A mű letöltése kizárólag mobilapplikációban lehetséges. Az alkalmazást keresd az App Store és a Google Play áruházban. Még nem hoztál létre mappát. Biztosan törölni szeretné a mappát? KEDVENCEIMHEZ ADÁS A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most, vagy lépj be a meglévővel! MAPPÁBA RENDEZÉS A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést! KIVONATSZERKESZTÉS Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
Feltételezések szerint májelégtelenségben zavart szenved az idegrendszerben az ingerületátvivő anyagok képződése is. E két ok együttesen vezethet a tudatállapot változásához, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet. A kezdeti tünetek közé tartozik: a személyes megjelenés elhanyagolása, a feledékenység, a koncentrációs- és alvászavarok. A máj a gyógyszerek feldolgozásában, lebontásában is jelentős szerepet játszik. Károsodásakor a gyógyszerek kiürülése lassul, felhalmozódhatnak a szervezetben, ezért mellékhatásaik fokozódhatnak. Egészséges emberben az emésztőrendszerből és a lépből a májon át áramlik a vér vissza a szívbe. Májcirrózisban a hegesedés miatt ez az átáramlás akadályozottá válik, a vér a májkapu-vénában feltorlódik, a vérnyomás megemelkedik. A méhet érintő 3 veszélyes betegség tünetei - Egészség | Femina. A vér olyan ereken áramlik el, amelyeken eddig csak kis mennyiségben folyhatott át. Ezek az erek kitágulnak, a faluk sérülékennyé válik. Legveszélyesebb a nyelőcső alsó harmadában található kis erek tágulata, mert ezek könnyen megrepedhetnek, akár halálos vérzést okozva.
A polipot ha időben felfedezik és eltávolítják, akkor kicsi lesz az esély a további sejtburjánzásra. A polip eredendően jóindulatú daganat. Sokfelé előfordulhat a szervezetünkben, mivel az összes mirigyhám részünkből kiindulhatnak ilyen jóindulatú sejtburjánzások. Rosszindulatúvá is válhat a polip Több fajtája is létezik, többek közt kialakulhat a szervezetben méhszájpolip, vastagbélpolip, de megtámadhatja a légutakat is, sőt az orrunkban is előfordulhat. Méhpolip mennyi idő alatt alakul ki 1. Méretük igen változó, gyufafej nagyságútól a diónyi méretűig. Leggyakrabban az orrpolip, az arcüregi polip, a méhpolip, a vastagbélpolip fordul elő. Az emésztőrendszer több pontján is kialakulhatnak polipok: a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony-, a vastag- illetve a végbélben. Jelenlétük nem mindig okoz panaszt, fölfedezésük azonban fontos, többek között ezért is ajánlott rendszeresen részt venni a szűrővizsgálatokon. Vannak, amelyek működési zavarokkal hívják fel a betegek figyelmét - az orrpolip például légzési nehézségeket okoz. Bár a diagnózis első hallásra ijesztő lehet, valójában nincs ok aggodalomra, a "váratlan vendégektől" ugyanis az esetek nagy részében könnyű megszabadulni - leginkább sebészi úton.
legradikálisabb eljárás a hiszterektómia, azaz a méh teljes eltávolítása, amely elsősorban a szülőképes koron túl lévő, már gyermeket szült nők esetében megfelelő eljárás. Gyógyszeres kezelés méhmyoma csak akkor kíván meg kezelést, ha fájdalmat, vagy vérzést okoz. Méhpolip is okozhat vérzést - HáziPatika. A 3-6 hónapon keresztül adott gyógyszerrel le tudják csökkenteni az ösztrogén hormon termelődését, aminek következtében a myoma összezsugorodik, közel a felére. Van más, hormonhatású gyógyszer is (antiprogesztin), amely csökkenti a myomát, de szedése erős mellékhatásokkal jár. Nem minden gyógyszer képes a myoma összezsugorítására, van, amivel csak a havi vérzést függesztik fel (androgén szteroid hormon), de szoktak felírni alacsony hormontartalmú fogamzásgátlót is kezelési céllal, amely nem csak, hogy felére csökkenti a myoma vérzését, de prevenciós célokat is szolgál, mivel csökkenti a myoma kialakulásának kockázatát. Adenomyosis Jóindulatú növedék, melynek során a méh nyálkahártya borítása (endometrium) a méh izomfalában foltokban megjelenik.
Kezelése lehet gyógyszeres és műtéti. Az ösztrogén hormonszint mesterséges, gyógyszeres csökkentése, az androgén hormonok stimulálása, a fogamzásgátló tabletták szedése ugyan csökkenti az endometriosis tüneteit és magát a növedéket, de számtalan mellékhatása van. Műtéti eltávolítás után is előfordulhat kiújulása, elég magas, közel 40%-os arányban. A teljes méheltávolítás, esetleg a petefészkekkel együtt radikális műtéti megoldás, általában azonban idősebb, gyermeket már szült nők esetében ajánlott. Méhpolip méhben kialakuló polip (polypus uteri) jóindulatú növedék, amely a méh nyálkahártyájának kitüremkedése. Ritkán, de tartalmazhat a méhpolip rákos sejteket is. Méhpolip mennyi idő alatt alakul ki vines. Általában a nők 40. életéve után fordul elő. Kialakulásának oka ismeretlen, feltételezések szerint hormonális, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. Tüneteket ritkán okoz, előfordulhat rendszertelen hüvelyi vérzés, hüvelyfolyás, közösülés utáni vérzés, erős menstruációs vérzés. diagnózis felállítása UH vizsgálat és a méhnyakról vett szövetminta mikroszkópos vizsgálatával történik.
Diagnosztizálás A méhpolip gyanúja esetén ultrahang vagy méhüregi tükrözés (hiszteroszkópia) válik szükségessé. Ultrahangvizsgálattal is képet kaphatunk a méhűr felszínéről, de számos esetben szükség van a direkt megtekintésre is ahhoz, hogy meg lehessen mondani egy betegség eredetét. A méh üregének belső felszínét tekintik meg méhtükrözés során. Erre a vizsgálatra egyre gyakrabban kerül sor, egyrészt mert egyre egyszerűbben végezhető el, másrészt mert nő az igény is erre a beavatkozásra. A méhpolip kezelése A panaszt nem okozó polipok esetében nem szükséges a kezelés. A méh jóindulatú daganatai. Azonban ha tüneteket észlelünk, mindenképpen keressük fel a kezelőorvosunkat! A méhből a polipot el kell távolítani, ha az vérzéseket okoz, ezt általában méhkaparás előzi meg. Ilyenkor a méhnyálkahártyát távolítják el, melynek szövetrészeit megvizsgálják, hogy tartalmaz-e rosszindulatú daganatot. Ezek után a széles alapon nyugvó polipot lézerrel távolítják el. A nyeles polypusokat általában egy speciális eszközzel lecsavarják, majd a seb bezáródása után, további kezelésre nincs szükség.